A becsületes populista - Jimmy Carter búcsúja Jimmy Carter, az Egyesült Államok 39. elnöke, nem csupán politikai életének fordulataival, hanem emberségével is maradandó nyomot hagyott a történelem lapjain. Halála nem csupán egy politikai figura eltűnését

Mezítlábas farmergyerekből lett az Egyesült Államok elnöke, hogy aztán választási veresége után visszatérjen georgiai szülővárosába. Egész életében a haladás bajnoka volt.

Méltatlan hozzá az ilyen rövid írás. James Earl Carter, az Egyesült Államok vasárnap 100 évesen elhunyt 39. elnöke nagy ember, történelemformáló személyiség volt, s hosszú élete tele volt elképesztő történetekkel. - Minek az elnöke akarsz lenni? Az egyetemnek? - kérdezte tőle saját anyja, amikor megemlítette neki, hogy indulni akar az elnökségért. A dolog tényleg életszerűtlenek tűnt, elvégre a farmerből lett georgiai kormányzót a kutya se ismerte. Egyik kampányhirdetésében járókelőket szólítottak meg, mit gondolnak róla. - Jimmy kicsoda? - kérdeztek vissza őszinte csodálkozással. Ma már máshogy lenne.

Apja a 600 lelkes Plains városának legmódosabb gazdája volt, de a kis Jimmy mégis mezítláb szaladgált a poros utcákon, a kerti pottyantósra járt, és olajlámpa fényénél írta meg a leckéit. Tizenegy éves koráig lavórban mosdott, és családja első tagjaként lépett be a felsőoktatás világába, pedig nem is vágyott rá. Tengerésztiszti pályára készült, de ahhoz, hogy elnyerje a szükséges ajánlásokat, először két évet kellett eltöltenie az egyetemen. A világháború éveiben az annapolisi haditengerészeti akadémia hallgatója lett, és részt vett az atommeghajtású tengeralattjárók Nautilus projektjében. 1953-ban a világ első nukleáris katasztrófájának felszámolásában is közreműködött, ám nem sokkal később otthagyta a haditengerészetet, hogy átvegye a családi gazdaság vezetését apja halála után. E döntése miatt két ember is dühös lett rá: a Nautilus program vezetője, és gyermekkori szerelme, Rosalynn, aki nem akarta visszaváltani a farmerfeleség szerepére a georgiai kisvárosban (de végül mégis visszatért, és 77 éven át éltek boldogan együtt).

A szegregált Dél szülötte volt, tudta, hogyan kell beszélnie, ha sikeres politikus akar lenni. A georgiai kormányzóságért folytatott kampányában rasszista politikusokat dicsért - anélkül, hogy maga rasszista kijelentéseket tett volna. Kormányzói avatóbeszédében aztán kijelentette, hogy eljött a faji megkülönböztetés felszámolásának ideje. Ekkor több fehér vendég elhagyta a termet, a feketék meg egymást kérdezgették: - Mit mondott?

Elnökjelölti kampányában Jimmy Carter az egyszerű emberek hangjaként lépett színre, kívülállóként, aki a politikai elit kritikájával próbálta megnyerni a választók szívét. Populista jelmondata, a "Tegyük újra naggyá Amerikát!" még ma is sokak füleiben cseng. Amikor 1976-ban az Egyesült Államok élére került, az ország a vietnámi háború következményeivel küzdött, gazdasági nehézségek és kőolajhiány sújtotta a lakosságot. Elnökként Carter továbbra is kívülálló attitűddel rendelkezett, ami feszültségeket szült a kongresszus két pártja között. Ennek ellenére számos előremutató lépést tett: például napelemet telepített a Fehér Ház tetejére, amit később Ronald Reagan eltávolíttatott, és megalapította a szövetségi energetikai és oktatási minisztériumokat, amelyek célja a fenntartható fejlődés és a tudás előmozdítása volt.

A külpolitikában valódi mérföldköveket állított fel, amikor a Camp David-i elnöki rezidencián létrejött békeszerződés révén sikerült megteremtenie a kapcsolatok helyreállítását Izrael és Egyiptom között, amiért később a Béke Nobel-díjjal is elismerték. Ugyanakkor nem elhanyagolható a stratégiai atomfegyverek korlátozásáról folytatott tárgyalások jelentősége sem, amelyek a Szovjetunióval zajlottak. Ezeket a tárgyalásokat azonban árnyékolta a szovjet afganisztáni beavatkozása, ami gabonaembargóhoz és az 1980-as moszkvai olimpia bojkottjához vezetett. Carter elnöksége alatt Panama csatornaövezete is visszakerült a középpontba, amelynek ügyét jelenleg Trump is a visszaszerzésével kapcsolatos fenyegetésekkel ébrendtette.

A világ vezetői tisztelettel adóznak Jimmy Carter emlékének, aki jelentős mértékben hozzájárult a nemzetközi béke és biztonság megteremtéséhez. Fáradhatatlan munkájával és elkötelezettségével arra törekedett, hogy Amerika egy még jobb hellyé váljon.

Nekünk magyaroknak a legemlékezetesebb a második világháború során amerikai kézre került és Fort Knoxban őrzött koronaékszerek visszaadása. Ez messze nem volt egyértelmű döntés, sokan, köztük a magyar emigráció vezetői is ellenezték, nem beszélve a nemzetbiztonsági tanácsadó Zbigniew Brzezinskiről. Végül Cyrus Vance külügyminiszter és a Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert hozta Budapestre az ereklyéket, de az átadásnál amerikai kívánságra nem lehetett ott Kádár János.

Carter elsősorban a két számjegyű infláció, az amerikai diplomaták iráni túszul ejtése és Ronald Reagan erős kampánya miatt veszítette el az 1980-as választást. Utána azonban jótékonysági akciói révén kiérdemelte a minden idők legjobb volt elnöke címet. A Habitat for Humanity szervezet színeiben Magyarországon is épített házat rászorulóknak. Az első amerikai nekrológok mindenekelőtt tisztességét és emberségét emelik ki, s azt, hogy a történelem sokkal magasabbra értékeli, mint azt saját kora tette.