A "gazdasági tigris", amely évente negyvenezer ember számára válik elérhetetlenné, akik a jobb élet ígérete miatt hagyják el szülőföldjüket.

Az "országunk mint gazdasági tigris" narratíva "egy ezer sebből vérző történet", ha a valódi adatokat vesszük figyelembe - mondta az N1 Televíziónak Ognjen Radonjić, a belgrádi Bölcsészettudományi Kar közgazdászprofesszora.

Radonjić megfogalmazása szerint Szerbiában körülbelül kétmillió ember él a szegénységi küszöb határvonalán.

"A 2024-es GDP-felülvizsgálat előtt Szerbia reál-GDP-je 2010-es árakon számolva 2023-ban fejenként 6.500 eurót tett ki, ami alacsonyabb volt a montenegrói 6.900 eurónál. A GDP mesterséges felülírása után - 2020-as árakon számolva - 2023-ra 8.520 euróra nőtt, így már megelőzte Montenegrót (8.460 euró). Itt egyértelmű példája van annak, hogyan lehet manipulálni a számadatokat" - mondta.

Radonjić, aki a Szerbiai Közgazdászok Tudományos Társaságának is tagja, rámutatott, hogy Szerbia gazdaságának gyengesége az olyan gazdasági növekedés, amely nem fenntartható, és nem nyújt jövőt a következő generációk számára.

Ez a növekedés nem tartalmazza a gazdasági fejlődés alapvető összetevőit, így nem fenntartható, és nem segít előre lépni a technológiai fejlődés útján. Más szóval, Szerbia gazdasági növekedése nem a technológiai fejlődésre épül, hanem inkább:

az állami költségvetésből támogatott infrastrukturális fejlesztéseken, amelyek a legnagyobb középpontjai a közigazgatási visszaéléseknek és a bűnözésnek;

A külföldi közvetlen befektetések, amelyek a munkaerő-intenzív ágazatokban tevékenykednek, gyakran alacsony technológiai szinttel operálnak, így olcsó fizikai munkát igényelnek. Ezek a beruházások nem csupán a szerbiai erőforrásokat használják ki intenzíven, hanem súlyosan károsítják a környezetet is. Az ilyen típusú tevékenységek következményeként nemcsak a helyi közösségek életminősége romlik, hanem a természetes környezet is szenved a túlzott erőforrás-felhasználástól és a környezetszennyezéstől.

Körülbelül kétmillió szerb honfitársunk küzd a szegénység és a társadalmi kirekesztettség szélén, ami Szerbiát Európa egyik legnagyobb jövedelmi különbségekkel terhelt országává teszi.

Ezen kívül a világ legkorruptabb államai között található, és a szervezett bűnözés szempontjából Európában Oroszország és Ukrajna után a harmadik helyet foglalja el.

"És akkor csodálkozunk, miért hagyja el évente 40.000 ember az országot, miért olyan magas a negatív természetes szaporulat (évente 40-50 ezerrel csökken a lakosság száma), miért öregszik a népesség, és miért ürülnek ki gyorsan a vidéki térségek."

Radonjić véleménye szerint a fenntartható fejlődés egyetlen járható útja a magas technológiai szektorok irányába történő elmozdulás. Azonban ehhez szükséges:

- Fontos lenne, hogy a beruházások mértékét drasztikusan megemeljük az oktatás, a tudomány és a kultúra területén;

- Javítani kellene az ezekben a szektorokban dolgozók munkakörülményeit.

Radonjić az N1-nek adott interjújában kifejtette, hogy a jelenlegi hatalom sajnálatos módon a tudás és a kultúra ellen irányuló háborút folytat. Ez a tendencia a minőségi értékek háttérbe szorításához, valamint a korrupció, bűnözés, nepotizmus és pártkáderezés elburjánzásához vezet. A helyzet pedig, mint mondta, egyértelműen nem hozhat semmi jót.

Természetesen! Kérlek, írd le a szöveget, amit szeretnél egyedivé tenni, és szívesen segítek átfogalmazni vagy kreatívan átalakítani!

Fedezd fel az év legnagyobb ajánlatát: te egyre nyugodtabb leszel, mi pedig még jobban teljesítünk!

A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:

A helyzetünk sajnos az, hogy képtelenek vagyunk további saját anyagokat előállítani, mivel körülbelül húsz önkormányzat egyetlen dinárt sem hagyott jóvá a benyújtott pályázatainkra. Ezen túlmenően a Magyar Nemzeti Tanács, a pártházból érkező, alaptalan indokokra hivatkozva, már évek óta nem támogatja a projektjeinket.

Támogassuk egymást! Mindössze napi húsz dinárért (0,17 euró) csatlakozhatsz a Szabad Magyar Szó előfizetői közösségéhez. Ezzel nemcsak megszabadulsz a zavaró felugró hirdetésektől, hanem hozzáférhetsz a Plusz rovatban található exkluzív cikkekhez is. Ráadásul ezzel te is hozzájárulsz ahhoz, hogy a Szabad Magyar Szó továbbra is a legolvasottabb vajdasági magyar portál maradhasson, és még több helyi témát dolgozhassunk fel!

U.i. Amennyiben túllépjük a kétszázas határt az előfizetőink számában, ígérem, még egy olvasószerkesztő app bevezetésén is elgondolkodunk!