A háború kitörése gyökeresen felforgatta a magyar mezőgazdaság eddigi terveit - Agro Napló.

A decemberi Agrárszektor Konferenciák sikerét követően a Portfolio csoport elindította az Agrárium konferenciasorozatot, amely évről évre, jellemzően február-március környékén kerül megrendezésre. E rendezvénysorozat célja, hogy az agrárszektor és az élelmiszergazdaság szereplői számára gyakorlati útmutatást és naprakész piaci információkat nyújtson a folyamatosan változó környezetben. 2022-ben a szakértők különös figyelmet szenteltek az orosz-ukrán háború következményeinek, mind rövid-, mind hosszú távon. Témák között szerepeltek a kérelembeadások, új támogatási lehetőségek, a 2023-as közös Agrárpolitika bevezetése, valamint a mezőgazdaságot érintő legfontosabb jogszabályváltozások. Emellett a mezőgazdaság és az élelmiszeripar jövedelmezőségi kilátásait is megvitatták. Idén, március 19-én kerül megrendezésre az Agrárium 2025 konferencia Kecskeméten, ahol izgalmas és szakmai szempontból gazdag program várja az érdeklődőket. A rendezvényre szóló jegyek már elérhetők, így érdemes mielőbb biztosítani a részvételt a kiemelt eseményen.

2025 márciusában újra életre kel a Portfolio csoport több mint tízéves hagyományra épülő Agrárium konferenciája. Az esemény során a résztvevők egy átfogó és releváns szakmai programban vehetnek részt, amely a mezőgazdaság legfontosabb kihívásait és lehetőségeit járja körül. A rendezvény célja, hogy a szakemberek számára lehetőséget biztosítson a tudásmegosztásra és a kapcsolatok építésére.

A 2022-es év a második olyan időszak volt, amely jelentős átmenetet hozott az uniós agrárszabályozás terén. Míg a valódi nagy változások 2023-tól lépnek életbe, '22-ben is kulcsszerepet játszott, hogy a gazdálkodók zökkenőmentesen hozzáférhessenek a támogatásokhoz és kiaknázhassák a pályázati lehetőségeket – nyilatkozta Feldman Zsolt, a mezőgazdaságért felelős államtitkár az Agrárium 2022 konferencián. A szakpolitikus hangsúlyozta, hogy az év során számos kihívás várta a mezőgazdasági szektort, emellett pedig fel kellett készülni a 2023-as változásokra is. Szerinte 2021 második felére a gazdaság sikeresen átlépett a koronavírus miatt kialakult nehézségeken, de az azt követő helyreállás és a globális alapanyag- és energiahiány komoly megpróbáltatások elé állította a piaci szereplőket. A hiánygazdaság jelei egyre inkább megmutatkoztak, miközben a klímaváltozás is újabb kihívásokat gördített a mezőgazdaság elé. Ezen problémákra ráerősített az orosz-ukrán háború, mely közvetlen és közvetett hatásai révén jelentős hatással volt a mezőgazdasági ágazatra is. Feldman Zsolt véleménye szerint 2022-ben a legégetőbb feladat ezen krízisek kezelése volt, amely elengedhetetlenül szükséges a jövő stabilitása érdekében.

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke kifejtette, hogy a 2022-es esztendő talán nem hoz olyan mértékű izgalmakat, mint amilyenek a következő évet jellemzik majd. A gazdák számára minden évben kulcsfontosságú döntéseket kell hozniuk, amelyek hatással vannak az egész gazdaságukra, és ehhez alapos felkészülés szükséges. A háború következményei között megjelent egy új, sokkoló valóság is: az észak-afrikai országokban komoly problémákat okozhat, ha élelmiszerhiány lép fel. Európában pedig a termelés korlátozása, a trágyázás és a növényvédő szerek szigorúbb szabályozása várható. Amennyiben ez a tendencia folytatódik, Európa fokozatosan elveszítheti önellátó képességét, ami mindenkit érinthet - figyelmeztetett a szakember. Makai Szabolcs, a Talentis Agro Zrt. vezérigazgatója úgy látja, hogy a növénytermesztők számára a következő év kedvező lehetőségeket tartogat: a magas gabonaárak hozzájárulnak a jövedelmezőséghez, és bár az inputanyagok áremelkedése és az aszály nehezíti a helyzetet, mégis bizakodóan tekint a jövőbe. Ezzel szemben az állattenyésztők, különösen a sertés- és baromfitenyésztők, rendkívüli nehézségekkel küzdenek. Makai Szabolcs hangsúlyozta, hogy az előző év különösen megpróbáló volt, a sertéságazat jelentős veszteségeket szenvedett el, ami elkerülhetetlenné teszi az élelmiszerárak emelkedését.

2022-ben sokan azt várták, hogy a mezőgazdasági termelés a megszokott szintet hozza, azonban az események drámaian megváltoztak - fogalmazott Tarpataki Tamás, az Agrárminisztérium agrárpiacért felelős helyettes államtitkára. A szakértő hangsúlyozta, hogy már ekkor világossá vált, hogy Ukrajnában, amely a globális gabonatermés jelentős részét biztosítja, nemcsak a háború, hanem a szárazság is súlyosbítja a helyzetet. De nem csupán Ukrajnában, hanem Magyarországon is vízhiányos állapotot hirdettek ki. Tarpataki szerint a közelmúltban lehullott csapadék mennyisége csupán a szükséges mennyiség 20-25%-át fedezi, így a téli csapadékhiány pótlásához sokkal több esőre lenne szükség. A helyettes államtitkár arra is felhívta a figyelmet, hogy a magas gabonaárakat nemcsak a háború miatti bizonytalanság, hanem az emelkedő energiaárak is felerősítik. A gázárak az év elején már két alkalommal is történelmi csúcsokat döntöttek, és az elektromos áram ára is hasonló tendenciát mutatott.

Czina Ferenc, az Agrolink Zrt. kereskedelmi igazgatója elmondta, hogy inputanyag lesz, de nem biztos, hogy olyan, amilyet a termelők szeretnének. A szakember szerint az elmúlt néhány évben az emberek elfelejtették azt, hogy a pénznek ára és értéke van. Czina Ferenc szerint nem a 2022-es év lesz a kérdéses, hanem a 2023-as, leginkább a vetőmagtermelő területek csökkenése és az ukrán helyzet miatt. Márvány Attila, a KITE Zrt. agronómiai kereskedelmi vezérigazgató-helyettese úgy látta, hogy a 2-300 ezer hektár kiszolgálható lesz a hagyományos és a hibrid vetőmagokból is, a műtrágyák viszont kérdésesek lehetnek az év során. A szakember szerint a növényvédő szerek gyártóinál a kapacitások némileg szűkösek, de nem látszott probléma, inkább a logisztika lesz necces, mivel a kiszámíthatóság az egyes szállítási vonalak mentén sérülhet. Ha azonban a szállítás csúszni fog kicsit, azt az egész növénytermesztésben érezhető lesz.

Sándorfy András, a Marton Genetics ügyvezető igazgatója a vetőmagok elérhetőségével kapcsolatban megosztotta véleményét: elérhető elegendő mennyiség, azonban nem minden esetben az a választék, amelyre a gazdák keresnek. Kiemelte, hogy az Oroszországba szánt vetőmagok esetében felmerül a kérdés, hogyan jutnak el az országba a jelenlegi gazdasági szankciók fényében, valamint az is bizonytalan, hogy rubelben vagy dollárban történik-e a kifizetés. Az Ukrajnába szánt vetőmagok már úton vannak, és most mindenki arra kíváncsi, mi történik a következő lépésben. A szakértők arra is felhívták a figyelmet, hogy a korábbi 450 ezer forint/hektár termelési költség már a múlté; a jövőben a gazdák 600-650 ezer forintos kiadásokra számíthatnak.

Éder Tamás, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének képviselője rámutatott, hogy az élelmiszeripar előtt álló legnagyobb kihívás az önköltségek emelkedésének beépítése a fogyasztói árakba. A szakértő hangsúlyozta, hogy a magyar élelmiszeripar hosszú évek óta szenved a belföldi piacon, mivel a forgalomnövekedés folyamatosan túlszárnyalja az élelmiszeripari cégek belföldi értékesítésének növekedését. Éder Tamás arról is beszélt, hogy az élelmiszeripar jövedelmezőségi helyzete Magyarországon továbbra is aggasztó, és a 2021-es év sem hozott változást ezen a téren. Az előadást követő kerekasztal-beszélgetés során elhangzott, hogy az élelmiszeripari vállalatoknak idén általános költségnövekedéssel kell szembenézniük. A munkabérek, energiaárak, fuvarozás, alapanyagok és csomagolóanyagok költségei mind emelkednek, míg az orosz-ukrán konfliktus következtében bizonyos költségtényezőknél drámai áremelkedések várhatóak.

Lengyel Tamás, a GOF Hungary Kft. Dunaföldvári Malom malom igazgatója szerint áremelkedést jól mutatja, hogy elindultak egy 60 ezres búzaárral, amiből 100-120 ezres ár lett év végre. Ez után nagyon lassan tudott emelkedni a liszt ára, hiszen meg voltak kötve a szerződések a pékségekkel és más termelőkkel. Muzsek András, a Gallicoop Pulykafeldolgozó Zrt. vezérigazgatója pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy rengeteg a műanyag és papír a csomagolóiparban, amelyeknek nagyon elszállt az ára, és a vállalatok nem tudták elnyelni a költségnövekedést. Az élelmiszerárstopot illetően a szakértők mind egyetértettek abban, hogy az árstop nagyon hosszú ideig nem fenntartható, de egyelőre nem tudni, hogy meddig maradhatnak még velünk. Nagyon nehéz helyzetben vannak ezzel az intézkedéscsomaggal, nem látni azt a megoldást, ami mindenki számára elfogadható lenne. Be kell építeni az önköltségeket az árakba, akármennyire is fáj. A fenntartható üzemekhez és önellátáshoz el kell fogadni a növekvő árakat. Ha ez megtörténik, jó minőségű és egészséges élelmiszert tudnak biztosítani mindenkinek.

Az állattenyésztők és takarmánygyártók számára óriási kihívást jelentett az uniós szintű antibiotikum-felhasználási szabályok szigorodása, amely 2022 januárjától lépett életbe. E változások következtében a gazdálkodók számára elengedhetetlenné vált új, innovatív megoldások és technológiák keresése a hatékonyság növelése érdekében. A helyzetet tovább bonyolította a takarmányok drámai áremelkedése is, ami miatt a gazdák számára elengedhetetlen volt a megfelelő felvásárlási árak biztosítása. Kulik Zoltán, a Vitafort Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy az uniós rendelet 2019-es elfogadása után három év állt a gazdák rendelkezésére a felkészülésre, azonban a kihívások nem csupán a rendelet előírásaiból adódtak, hanem az azokhoz kapcsolódó adminisztrációs terhekből is. Lukács László, az MTT Tej Kft. ügyvezetője hangsúlyozta, hogy a tejágazatban a drágulásokat nem a háború, az infláció vagy az alapanyagárak emelkedése, hanem egy korábban megkezdődött piaci ciklus határozza meg. A jövőbeli piaci trendek megjósolhatósága még kérdéses, és nem világos, mikor fog a kereslet túlsúlyba kerülni a kínálattal szemben. Bene Zoltán, a Karintia Kft. vezetője arra figyelmeztetett, hogy a következő időszakban tartósan magas terményárakra lehet számítani, amit a jelenlegi piaci körülmények csak tovább súlyosbítanak. Szerinte a növénytermesztőknek nem kell a magas eladási árakkal kapcsolatban aggódniuk, inkább a takarmánykeverőknek kell figyelniük, hogy milyen áron tudják beszerezni a szükséges alapanyagokat.

Lukács László elmondta, hogy a tejágazatban jelenleg két folyamat fut egymás mellett: évek óta azt tapasztalják, hogy az intenzív termelés jobb számokat hoz, és elindult egy olyan folyamat, hogy a feldolgozók veszik meg az alapanyag-termeléshez szükséges felszereléseket és berendezéseket. Az igaz, hogy több termelőnél is csökkennek az állományok, ám a legtöbb vállalkozás 1-1,5%-os termelésnövekedést prognosztizál magának a következő időszaka. A szakember szerint a jelenlegi rendszerben, a mostani támogatási szintek mellett meg lehet termelni a tejet jövedelmezően, aki ezt nem tudja, az inkább hagyjon fel vele. Kulik Zoltán szerint Magyarországon jelenleg még túl sok takarmánykeverő működik, ennyire egyszerűen nincs szükség. Mivel azonban nőnek egyre emelkednek a költségek és egyre nehezebbé válik a beszerzés, egyre több saját takarmánykeverővel rendelkező termelő fogja azt mondani, hogy inkább beszerzi mástól a kész takarmányt. Óriási a bizonytalanság a termelők részéről is, ezért az év során folyamatosan növekvő, magas árakra kell számítani - tette hozzá a szakember.

A magyar mezőgazdaságban sajnos nem áll rendelkezésre elegendő tőke ahhoz, hogy egyidejűleg önerővel támogasson egy beruházást a bankhitel és a támogatás mellett, miközben a termelés folyamatos működéséhez szükséges forgóeszközöket is biztosítani kellene. A szakértők felhívták a figyelmet arra, hogy a közeljövőben a kamatok emelkedése jelentős költségnövekedéseket eredményezhet a beruházások terén. Emellett szóba került a magyar agrárium belső erőforrásai és igényei, valamint az a tanács, hogy akik tehetik, érdemes lenne most hitelt felvenniük és fejlesztésekbe kezdeniük. 2022-ben a banki kamatok 2 százalékponttal nőttek, és a bankrendszer a hitelkamatok változásait rendkívül lassan reagálja le. A kilátások szerint, még ha nem is várható további emelkedés, a hitelkamatok 7-10%-ra emelkedhetnek, miközben sokan az alacsony finanszírozási költségekre, például a 2,5%-os kamatokra számítottak.

Fetter István, a CIB Csoport kisvállalati divíziójának vezetője hangsúlyozta, hogy a gazdasági helyzet alakulása szoros összefüggésben áll a szereplők várakozásaival. Kiemelte, hogy a közgazdaságtan egyik jól ismert jelensége az önbeteljesítő jóslatok létezése: amennyiben a közvélemény recesszióra és a fogyasztás csökkentésére készül, ez a magatartás valóban a várt helyzethez vezethet. Hollósi Dávid, az MKB Bank Nyrt. és Takarékbank Zrt. Agrár és Élelmiszeripari üzletágának ügyvezető igazgatója figyelmeztetett, hogy a gazdálkodóknak sürgősen el kell dönteniük, hogy igénybe vesznek-e hitelt, mivel a jövőbeli körülmények várhatóan csak romlani fognak. Balczó Barnabás, az MFB Invest Zrt. vezérigazgatója a támogatott hitelkonstrukciók jövőjéről beszélve elárulta, hogy a 2022-es kamatkörnyezet drámai változásokat hoz majd, eltérve a megszokottól. A kulcskérdés az, hogy ki és milyen módon fogja kezelni a támogatott hitel és a 2,5%-os kamat közötti eltérést.