A jogvédők véleménye szerint a Kúria határozata azt sugallja, hogy a kirekesztő ideológiák terjesztése megengedett, miközben az emberi méltóság védelme tilalom alá esik.
A bíróság az idő rövidségére hivatkozva arra sem volt hajlandó, hogy az Alkotmánybírósághoz vagy az Európai Unió Bíróságához forduljon alapjogi vizsgálat érdekében.
A Kúria legfrissebb határozata szerint Magyarországon nem biztosított a békés gyülekezéshez való jog szabad gyakorlása, így a szexuális és nemi kisebbségek jogegyenlősége melletti felvonulások megtartása sem lehetséges. Ezt a megállapítást a Magyar Helsinki Bizottság, a Háttér Társaság, az Amnesty International Magyarország és a Társaság a Szabadságjogokért közleménye tartalmazza. A bíróság döntése a négy jogvédő szervezet rendőrség által a legutóbbi szivárványos felvonulásukra vonatkozóan kiadott megtiltó határozatának megtámadása nyomán született.
"2025 júniusában az Európai Unió egyik tagállamában olyan helyzet alakult ki, ahol a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom és a Mi Hazánk szabadon hirdetheti kirekesztő, az emberi méltóságot semmibe vevő nézeteit a közterületeken. Ugyanakkor, ezen a napon az egyenlőség és az emberi méltóság védelmében való kiállás szigorúan tilos" - olvasható a jogvédők közös sajtónyilatkozatában.
A szervezetek véleménye szerint a rendőrség jogszerűtlenül akadályozta meg a bejelentett gyűlés megtartását, és ezt a Kúria a mai napon egyértelműen érthetetlen és jogsértő határozatával megerősítette. Ráadásul a bíróság, a már közel egy hónapja tartó eljárás során, az idő szűkösségére hivatkozva elutasította, hogy az Alkotmánybírósághoz vagy az Európai Unió Bíróságához forduljon alapjogi vizsgálat céljából.
A jogvédő szervezetek hozzátették: minden rendelkezésükre álló eszközzel küzdenek tovább a békés gyülekezéshez való jog helyreállításáért.
A legfrissebb közlemény szerint a jelenlegi eljárásnak semmi köze a június 28-án esedékes Budapest Pride rendezvényhez. A jogvédő szervezetek elkötelezetten részt vesznek az eseményen, és támogatják mindazokat, akik egy szabadabb, befogadóbb és egyenlőbb Magyarországért küzdenek.
A jogi csatározás, amely május végén vette kezdetét, szorosan összefonódik a jogvédők által tervezett szivárványos felvonulással a budapesti belváros szívében. A rendőrség azonban, hivatkozva az Alaptörvény és a gyülekezési törvény legutóbbi módosítására, elutasította a rendezvény engedélyezését. A szervezők nem adták fel, és a Kúriához fordultak, ahol a bírák megállapították, hogy a rendőrség érvelése nem volt kellően megalapozott. Ennek következtében a bíróság új eljárás lefolytatására kötelezte a hatóságokat.
A történet innen vett még érdekesebb fordulatokat. A rendőrség ekkor már tudomásul vette a gyűlést, de mivel ez pár órával a tervezett kezdés előtt történt, a szervezők úgy döntöttek, hogy kérvényezik az időpont módosítását - méghozzá éppen június 28-ára, a Pride korábban tervezett napjára. A rendőrség azt azonban nem módosított időpontként, hanem új bejelentésként értékelte, és megtiltotta.
Tiltó határozatukban azt állították, hogy a szervezők szándékában állt a Pride rendezvény bejelentése, azonban ha ez nem is volt a tervük, az esemény könnyen átalakulhatott volna egy ilyen jellegűvé.
A szervezők ismételten fellebbeztek a Kúriához, amely a legújabb döntésében a rendőrség álláspontját támogatta, és a tiltást jogszerűnek nyilvánította. Az indoklás szerint a szervezők nem működtek együtt a hatósággal, válaszaik pedig elkerülőek és nem egyértelműek voltak a törvényi tilalmakra vonatkozó kérdésekre. Ezzel lényegében megnehezítették az alperes számára a gyűlés körülményeinek tisztázását.
