A kárpátaljai magyar közösség körében a válaszadók 83%-a kiáll Ukrajna uniós tagságának támogatása mellett.
Úgy tűnik, hogy a határon túliak körében nem éppen egységes a vélemény a Voks2025 kapcsán zajló feszültségekkel kapcsolatban.
Orbán Viktorral ellentétben a kárpátaljai magyar közösség jelentős része pozitívan viszonyul Ukrajna európai uniós tagságának kérdéséhez. Ezt az Ungvári Nemzeti Egyetem legutóbbi közleménye is megerősíti, amelyet a 444 portál is figyelembe vett.
Pavlo Karajcsencev, a Szmartpol szociológiai ügynökség vezetője a felmérést úgy kommentálta: "Az ilyen kutatások lehetővé teszik a kárpátaljai magyar közösség valós hangulatának felmérését. Hiszen ez a téma gyakran kerül a politikusok és a média figyelmének középpontjába, azonban a tényleges helyzetet vizsgáló kutatások száma csekély. Ezért azt tűztük ki célul, hogy aktuális adatokat szerezzünk azokról a kérdésekről, amelyek jelenleg aktívan vitatottak." Megjegyezte azt is, hogy a magyar közösség amúgy is mindig intenzíven támogatta Ukrajna európai integrációját, sőt ez Nyugat-Ukrajna régióiban mondhatni általános tendencia, hiszen történelmileg a helyi lakosok szoros kapcsolatot ápolnak a szomszédos országokkal.
A legfrissebb felmérések alapján a kárpátaljai magyar közösség 83%-a pozitívan viszonyul Ukrajna EU-s csatlakozásához, míg csupán 6%-uk fejezte ki ellenérzését ezzel kapcsolatban. 11% pedig tartózkodott a véleménynyilvánítástól, vagy nem tudott dönteni a kérdésben.
Azt az ukrán kezdeményezést, amely általánosságban engedélyezné, hogy az ukrán állampolgárok kettős állampolgárságot vehessenek fel, a kárpátaljai magyarok mintegy 89 százaléka támogatta, és csak 4 százalék ellenezte, 7 százalék pedig tartózkodott. Erről Pavlo Karajcsencev azt mondta, hogy "bár a kettős állampolgárságra vonatkozó kezdeményezés elsősorban arra a 6 millió ukránra irányul, akik külföldön élnek, egyúttal megoldja a vitatott helyzetet a határ menti régiókban, ahol a lakosok egy része lehetőséget kap a szomszédos országok állampolgárságának megszerzésére". Így a magas támogatottság elmondása szerint nem okoz meglepetést, s megoldaná a magyar gyökerekkel rendelkező kárpátaljai lakosok magyar állampolgárságának kérdését is, ami korábban viták tárgyát képezte a sajtóban.
A felmérés során a potenciális migráció kérdése is fókuszba került, mivel az ukrán európai integráció ellenzői gyakran hivatkoznak az ukrán állampolgárok ellenőrizhetetlen migrációjának kockázatára. A válaszadók 81%-a jelezte, hogy az elkövetkező években Kárpátalján kíván maradni, míg csupán 2% tervezi, hogy Ukrajna más területére költözik. 5% Magyarországra, míg a fennmaradó 12% más uniós országokba szeretne eljutni. Dmitro Afanaszjev, az Ungvári Nemzeti Egyetem Szociológiai és Szociális Munka Tanszékének megbízott vezetője a válaszok alapján arra a következtetésre jutott, hogy az ukrán uniós csatlakozás nem fog tömeges migrációt generálni. Hozzátette, hogy a vízummentesség és a menekültprogramok révén azok, akik valóban el akartak hagyni Ukrajnát, már túlnyomórészt megtették ezt. A magyarok egyébként szívesen költöznének Németországba, Hollandiába vagy a skandináv országokba, ahol a magasabb jövedelmek vonzóbbak számukra. Ezen kívül a magyarországi elvándorlási hajlandóság nem mutatkozott magasabbnak Ukrajna más régióihoz képest.
A magyar közösség körében az EU-tagság iránti széleskörű támogatás hátterében világos okok állnak. Az uniós tagság automatikusan magával hozza azokat a jogszabályokat és normákat, amelyek a nemzeti kisebbségek jogait védik az Európai Unió tagállamaiban. Már régóta elterjedt az a nézet, hogy Ukrajna EU-csatlakozása a legkézenfekvőbb megoldás lehet az ukrajnai magyar közösség előtt álló, érzékeny problémákra, amelyek gyakran ellentmondásos helyzeteket eredményeznek – fogalmazott Dmitro Afanaszjev.
A Szmartpol ügynökség által lebonyolított felmérés 2025. június 4. és 9. között zajlott Kárpátalján, a magyar közösség által lakott vidékeken. A kutatás során a kérdéseket magyar nyelven, személyes megkeresések útján tették fel. Összesen 406 válaszadó osztotta meg véleményét, a mérések eredményeit pedig a statisztikai hibahatár plusz-mínusz 4,9 százalékra becsülték.
