A kevésbé tapasztalt felhasználók gyakran preferálják, hogy az MI segítségével készítsenek szövegeket.
Egy friss kutatás eredményei szerint az MI-alapú szöveggenerátorok körüli technológiai adaptációs folyamatok jelentős átalakuláson mentek keresztül. Ez a jelenség azt mutatja, hogy a hagyományos minták már nem érvényesek, és könnyen belátható, hogy ennek mi állhat a hátterében.
Egy friss amerikai egyetemi kutatás során több mint 300 millió különböző szövegminta – beleértve a fogyasztói panaszokat, vállalati sajtóközleményeket és álláshirdetéseket – elemzése révén arra a következtetésre jutottak, hogy a nagy nyelvi modellek napjainkban a szakmai kommunikáció akár 25%-ában is szerepet játszanak. Ezt a jelenséget "új valóság megjelenésének" nevezik, mivel a cégek, a fogyasztók, sőt a nemzetközi szervezetek egyre inkább támaszkodnak a generatív mesterséges intelligenciára a kommunikációjuk során. Például Arkansas államban a panaszok 30%-ában már észleltek olyan nyomokat, amelyek az MI közreműködésére utalnak, míg a vállalati sajtóközlemények esetében ez az arány közel egynegyed.
A kutatás egyik figyelemre méltó eredménye, hogy bár a mesterséges intelligencia alkalmazásának aránya a városi környezetekben magasabb (18,2% a vidéki területek 10,9%-ával szemben), mégis az alacsonyabb iskolai végzettségű régiókban sokkal gyakrabban használják az MI-t szövegek létrehozására, függetlenül attól, hogy hol találhatóak. Ez első pillantásra ellentmond a megszokott technológiai elterjedési modelleknek, amelyek szerint a képzettebb, jellemzően városi, magasabb jövedelmű és iskolai végzettségű népesség körében terjednek gyorsabban az új eszközök. Ezt a jelenséget az Ars Technika is kiemeli a beszámolójában.
Amilyen hasznos, olyan kockázatos
Az MI-alapú szöveggenerátorok tehát a jelek szerint azoknak jelentik a legnagyobb segítséget, akik nem rendelkeznek túl sok tapasztalattal a hasonló tevékenységekben. A kutatók szerint megállapítható ugyan, hogy a város és a vidék közötti digitális szakadék továbbra is létezik, az LLM-ek más tekintetben egyfajta kiegyenlítő eszközként kezdtek el működni, legalábbis erre lehet következtetni a fogyasztói panaszokban való felbukkanásuk arányából. A szerzők ezzel együtt elismerik, hogy elemzésüknek korlátot szabott az angol nyelvű tartalom, emellett nem léteznek olyan megoldások, amelyekkel száz százalékos biztonsággal ki lehetne szűrni az MI-vel készült, de emberek által szerkesztett szövegeket, netán az újabb MI-alkalmazások kifejezetten emberi stílusok utánzását célzó írásait.
Ez azonban azt jelenti, hogy a legújabb kutatások eredményei csupán az MI-alapú szövegalkotó eszközök tényleges alkalmazásának alsó határát jelölik meg. Ráadásul az ilyen típusú tartalmak 2024-es csökkenése nem feltétlenül a piac telítettségének következménye; sokkal inkább az egyre fejlettebb LLM-ek hatékonyabbá válásának tudható be, amelyek sikeresen elkerülik az észlelésükre kifejlesztett módszereket. A különbségek elmosódása azonban hatással van a társadalmi kommunikációra is: az MI-eszközök túlzott használata torzulásokat okozhat, amelyek az érzéketlenségtől a hiteltelenségig terjedhetnek. Ezen kívül, ha a vállalatok túlzottan támaszkodnak az MI-re, az könnyen bizalmatlanságot kelthet a közönségben.
