A Meta felfüggeszti a politikai hirdetések terjesztését az Európai Unióban, és úgy tűnik, nem is törekednek arra, hogy alkalmazkodjanak az uniós előírásokhoz.

A Meta csütörtöki bejelentése szerint októbertől kezdődően az Európai Unió területén nem fognak politikai, választási vagy társadalmi témájú hirdetéseket közzétenni. E lépésével a vállalat lényegében megkerüli az unió új, politikai hirdetésekre vonatkozó átláthatósági szabályait.

Az Európai Unió által bevezetett szabályozás fő célja, hogy csökkentse a választási folyamatokba való külföldi beavatkozásokat és a politikai dezinformáció terjedését. Az új rendelkezések, valamint a Meta platform kivonulása a piacról már két éve napirenden vannak. A rendelet októberben lép hatályba, és kötelezi az online platformokat, hogy világosan jelöljék meg, ki állt egy adott politikai hirdetés mögött, továbbá azt is, hogy a hirdetés személyes adatok alapján történt-e célozva a felhasználókra.

A Meta legfrissebb bejelentése szerint nem áll szándékában teljesíteni a politikai hirdetésekkel kapcsolatos elvárásokat, ezért úgy döntött, hogy az EU területén teljes mértékben megszünteti ezeket a típusú hirdetéseket. A vállalat saját irányelveiben pontosan körvonalazza, hogy mely hirdetési formákat sorolja a politikai jellegűek közé. Érdemes megjegyezni, hogy ezek a korlátozások nem csupán az uniós tagállamokra vonatkoznak, hanem kiterjednek más európai régiókra is, beleértve az Egyesült Királyságot is.

A Meta döntését azzal magyarázta, hogy az új szabályozás – hivatalosan a politikai hirdetések átláthatóságáról szóló rendelet (TTPA) – túlzottan bonyolult elvárásokat támaszt a platform működésével szemben. A cég véleménye szerint ez "elviselhetetlen mértékű összetettséget és jogi bizonytalanságot" hozna létre, amely nemcsak a hirdetők, hanem a platform számára is kihívások elé állítaná a hirdetési tevékenységeket.

A vállalat ugyanakkor kiemelte, hogy a politikai jellegű tartalmak megosztását nem korlátozza, sem a felhasználók, sem a politikai szereplők számára. A változás abban rejlik, hogy ezek a tartalmak nem népszerűsíthetők majd fizetett hirdetés formájában a Meta platformján.

Nem a Meta az egyetlen technológiai szereplő, amely így próbálja megkerülni az uniós megfelelést: a Google már tavaly jelezte, hogy leállítja a politikai hirdetések kiszolgálását az EU-ban. Az amerikai cég akkor azt kifogásolta, hogy a rendelet túlságosan tág értelemben definiálja, mit tekint politikai hirdetésnek, ezért nem tudná jogszerűen és következetesen teljesíteni az elvárásokat.

Felmerül ugyanakkor a kérdés: ha a nagy platformok egyszerűen letiltják az összes politikai hirdetést, hogyan fogják kiszűrni, ha mégis átfut egy-egy ilyen tartalom az automatizált hirdetésellenőrző rendszereiken. Ha ez megtörténik, az érintett hirdetések automatikusan sértenék az EU-s szabályozást, hiszen a kötelező átláthatósági információk nem jelennének meg mellettük.

A Meta számára ez nem az első alkalom, hogy az uniós szabályozások kényszerítik a hirdetési stratégiáinak újragondolására. Jelenleg a digitális piacokat érintő jogszabály (DMA) keretében folyik vizsgálat a vállalat ellen, amely a "fizess vagy járulj hozzá az adatkezeléshez" típusú hirdetési modelljét célozza meg.