A NEAK is figyelmeztet a háziorvosok számának csökkenése miatt, komoly aggodalmakra adva okot.
Idén két rekord is megdőlt a háziorvosoknál, januárban minden eddiginél nagyobb, 70 milliós betegforgalmat generáltak, amellett hogy az üres praxisok száma már megközelíti az ezret - erről beszélt Békássy Szabolcs, országos kollegiális szakmai vezető háziorvos beszélt a Magyar Kórházszövetség kongresszusán. Kőrösi László, a NEAK főigazgató-helyettese elmondta, majd 800 körzetben nincs háziorvosi praxis.
Az egészségbiztosító márciusi adatai szerint összesen 971 betöltetlen háziorvosi szolgálat van Magyarországon. Ebből 341 felnőtt, 238 gyermek és 392 vegyes praxis áll üresen - ismertette Kőrösi László, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) ellátási főigazgató-helyettese a Magyar Kórházszövetség Mátraházán tartott kongresszusán.
A beszámoló szerint a 971 praxisból 780 már több mint egy éve nem talált gazdára. A helyzet egyre romlik: tavaly februárban 955 praxis volt betöltetlen, ebből 771 már akkor is egy éve üresen állt. Érdemes összehasonlítani a helyzetet 2019 januárjával, amikor 481 háziorvosi praxis volt üres, és ezek közül több mint kétharmaduk legalább egy éve nem volt használatban.
A magyarországi háziorvosi rendszerben a praxisok körülbelül fele felnőtt betegekkel foglalkozik, míg a praxisok negyede a gyermekek ellátására specializálódik, a fennmaradó negyed pedig vegyes körzetként működik. Ezek a vegyes praxisok jellemzően kisebb településeken találhatók.
A NEAK főigazgató-helyettese részletesen bemutatta a területi különbségeket is. Adatai szerint négy vármegyében különösen kritikus a helyzet: Nógrád vármegyében a praxisok harmada üres, Tolna és Békés Jász-Nagykun- Szolnok vármegyében minden negyedik körzet betöltetlen. Ezzel szemben a helyzet jóval kedvezőbb a fővárosban és az ország nyugati részén.
A betöltetlen praxisok mellett egy másik komoly kihívást jelent a háziorvosok magas életkora. Kőrösi László statisztikái alapján az alapellátás területén dolgozó orvosok átlagéletkora 60 év, sőt, a legidősebbek közül többen már 66 évesek, míg 10 százalékuk a 75 évet is túllépte.
Kőrösi László hangsúlyozta, hogy a kormányzat egy letelepedési pályázat révén próbálja kezelni a helyzetet. Ennek keretében a legalább 12 hónapja üresen álló praxisok tulajdonosai egyszeri, visszatérítendő támogatásként nettó 12 millió forinthoz juthatnak. Amennyiben a praxis már legalább 60 hónapja, tehát öt éve üres, akkor a támogatás mértéke nettó 20 millió forintra emelkedik.
Az elmúlt tíz évben a letelepedési pályázatokkal 434 háziorvost tudtunk behozni az alapellátásba, tavaly 39-et
- mondta az egészségbiztosító főigazgató-helyettese.
A másik pályázati lehetőségként a praxisjog megvásárlására kiírt tendereket említette, amelyek révén 523 háziorvos integrálódott a rendszerbe ezen időszak alatt. A NEAK 2014 és 2024 között ezekre a pályázatokra összesen 14,3 milliárd forintot fordított.
A jelenlegi finanszírozási kereteken belül egy felnőtt praxis átlagosan havi 3,5 millió forinttal gazdálkodik. Ezzel szemben a gyermekellátó praxisok 3,3 millió forintból, míg a vegyes praxisok mindössze 3 millió forintból kénytelenek működni. Érdekes módon, a vegyes praxisok esetében található a legtöbb betöltetlen pozíció Magyarország területén – emelte ki a főigazgató.
Kőrösi László beszámolt az orvosok és betegek közötti találkozások számának alakulásáról. A háziorvosok 2021 óta évente körülbelül 70 millió ilyen találkozót szerveznek. Összehasonlításképpen, 2014-ben ez a szám még 67 millió körüli volt, míg a 2020-as évben, a Covid-járvány következtében, drámai módon 62 ezerre csökkent. A legjelentősebb forgalomnövekedést Budapest és Pest vármegye tapasztalta, míg Vas- és Tolna vármegyében a betegek aránya a legalacsonyabb. Azonban 2019-hez képest minden régióban növekedett az orvos-beteg találkozások száma.
A Covid-járvány előtt és után is jelentősen megnőtt a telemedicinás ellátások aránya, 15-20 százalékra. Azaz minden ötödik beteg telefonon, e-mailben keresi háziorvosát, majd az EESZT-be felkerül eRecepttel mindössze a patikáig kell elmennie a szükséges gyógyszerért.
Érdekes tény, hogy noha a háziorvosokhoz forduló betegek száma jelentősen megnövekedett, a szakrendelésre való továbbküldések aránya a pandémia előtti időszakhoz viszonyítva országos szinten 2,5 százalékkal csökkent. Jelenleg a betegek csupán 12 százaléka kerül további vizsgálatra, és ebben a korosztályban túlnyomórészt a 65 év felettiek dominálnak. Érdemes megemlíteni, hogy a sürgősségi továbbküldések száma drámai módon megduplázódott 2019-hez képest a tavalyi év során. Budapesten különösen figyelemre méltó, hogy a háziorvosok által küldött páciensek aránya eléri a 14 százalékot a járóbeteg-szakellátás terén.
A szakmai beutalások terén a labordiagnosztika kiemelkedően fontos szerepet játszik, hiszen a beutalások 46%-át ez a terület teszi ki, ami drámai növekedést mutat a 2019-es csupán 10%-os arányhoz képest. A második helyen a konzultációk állnak, bár ezek aránya némileg csökkent az utóbbi időszakban. A harmadik leggyakoribb beutalási forma a képalkotó diagnosztika, amelyet a háziorvosok gyakran alkalmaznak. Érdekes módon, a páciensek körében minden ötödik embert keringési problémák, 16%-ukat hormonzavar, míg 12%-ukat csont- és ízületi betegségek miatt irányítanak további vizsgálatokra. Ezen páciensek egy része közfinanszírozott betegszállítással jut el a szakorvoshoz.
A NEAK főigazgatója kiemelte, hogy a lakosság létszámának 10%-os csökkenése miatt már nem fenntartható a harminc évvel ezelőtti praxislétszám. Ennek következtében szerinte a jövő egyik lehetséges megoldása a körzetek összevonása. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a probléma helyi szinten, közös megegyezéssel oldható csak meg, így biztosítva, hogy az önkormányzatok is aktívan részt vegyenek a folyamatban.
Fentről nem lehet ezeket a dolgokat vezérelni
- emelte ki Kőrösi László. Szerinte a praxisközösségek újradefiniálása nem tölti be azt a szerepet, amelyet elvárnánk tőle. A háziorvosok kompetenciáinak bővítésével kívánják megerősíteni a kapuőri szerepüket. Ahogyan fogalmazott, ez már konkrét jogszabály-módosításokkal is megvalósult, például a PSA-szűrésre való beutalási jogosultságot kapták meg, ami lehetővé teszi, hogy a férfiak egyik leggyakoribb daganata időben észlelhető legyen. Emellett a cukorbetegek számára is bővül a vényfelírási jogosultságuk.
Békássy Szabolcs, országos kollegiális szakmai vezető háziorvos beszámolt arról, hogy
A NEAK legfrissebb, 2025 januárjára vonatkozó statisztikái szerint összesen 7 055 108 ellátási eseményt regisztráltunk, ami messze felülmúlja a korábbi értékeket, sőt, a Covid-pandémia időszakának mértékét is. Békássy Szabolcs hangsúlyozta, hogy ez a szám több mint félmillióval haladja meg az előző év adatait a háziorvosi ellátások terén. A telemedicinás szolgáltatásokkal kapcsolatban ugyanakkor nincsenek pontosan dokumentált adatok, de a szakértő véleménye szerint ezek a formák a betegellátás 40-50 százalékát képviselhetik.
Az idei magas számok mögött főként a súlyos influenza-járvány áll. Békássy arra is felhívta a figyelmet, hogy
Saját tapasztalatai alapján gyakran találkozik olyan megjelenésekkel, amelyeknek nincs nyilvánvaló oka.
Az OECD legfrissebb statisztikái alapján Magyarország az egy főre jutó orvos-beteg találkozások tekintetében az ötödik helyet foglalja el a nemzetközi rangsorban. Ezen a listán csupán Németország, Szlovákia, Japán és Dél-Korea áll előtte. Szlovákiában átlagosan 11 orvosi konzultáció jut egy emberre, míg Magyarországon és Németországban ez a szám körülbelül 10-re tehető. Japánban és Dél-Koreában viszont egy átlagos polgár évente körülbelül 16 alkalommal látogat el orvoshoz.
Békássy Szabolcs arra is rámutatott, hogy bár évente 200 háziorvost képeznek az orvosi egyetemeken, ezek a kollégák "eltűnnek a rendszerből". Jelenleg a 4199 betöltött felnőtt és vegyes praxisra 5334 érvényes működési engedély jut, ami azt jelzi, hogy sokan más területen helyezkednek el. Hozzátette: ugyan vannak köztük, akik a klinikumban dolgoznak.
"A magyar egészségügyi ellátórendszer egyik legnagyobb hibája, hogy túlzott mértékben kórházcentrikus. Kuszák a betegutak, nincsenek végigmenedzselve azok a folyamatok, melyek szükségesek egy-egy beteg ellátása során" - fogalmazott Békássy Szabolcs, hozzátette:
A szakember hangsúlyozta: hatékonyabb betegút-szervezésre van szükség, valamint fontosnak tartotta a fejkvóta alapú finanszírozás hangsúlyosabbá tételét, a körzetek racionális átalakítását és a folyamatindikátorok fejlesztését. Kitért arra is, hogy hosszú távon meg kell vizsgálni a kasszák közötti átjárhatóság kérdését is.
Békássy Szabolcs hangsúlyozza, hogy a háziorvosi kompetenciák kiterjesztése rendkívül lényeges. "Az alapellátás kompetenciaszintje nem alacsony, csupán a hatáskörük korlátozott" - emelte ki, és céljuk, hogy ezen a téren javításokat eszközöljenek a jövőben. A tervezett hatáskörbővítések között szerepel a PSA és LDL-koleszterin laborvizsgálatok szélesebb körű elérhetősége, valamint a szakorvosi javaslat alapján, meghatározott időre történő felírási jogosultságok bővítése is.
A következő hónapokban várható az E-profil szakmai és informatikai felülvizsgálata, hogy az ellátórendszer minden szintjén jelenlévő szakember számára elérhető legyen, de a strukturált laboradat-kezeléstől is sokat várnak a szakemberek. Békássy szerint az outcome indikátorok bevezetése hozhatná el a valódi változást a rendszerben.
A beszélgetés során említést nyert az RRF 8.1.1.-25 kódú pályázat, amely a társadalmi egyeztetés szakaszába lépett. E pályázat célja az alapellátás fejlesztése, amely magában foglalja a közép-magyarországi régió házi- és gyermekorvosai számára történő eszközbeszerzést. Emellett országos szinten fogorvosok és védőnők is részesülnek majd támogatásban, ezzel elősegítve a szolgáltatások minőségének javítását.
