A Többesélyes szerelem című film egy olyan romantikus komédia, amelynek jellemzői messze eltérnek a megszokottól. Itt nem találkozunk a tipikus viccekkel és a klisés romantikus pillanatokkal, mégis valami különlegeset nyújt. Ez a film éppen azzal tűnik ki
Mondd, te kit választanál? A dúsgazdag, magas, jóképű és sármos üzletembert, vagy a csóró, magas, jóképű, sikertelen színész exedet? Itt a szerelem ötven árnyalata!
Celine Song nevét 2023 januárjában kezdte hajtogatni szinte mindenki az amerikai filmes körökben, amikor első filmjét, az Előző életeket bemutatták a Sundance Filmfesztiválon. Nem véletlenül, hiszen egy csodás alkotásról volt/van szó, amelyben két dél-koreai gyerekkori jó barát (talán több is annál), a Föld két legtávolabbi pontjára kerül, majd felnőttként újra felveszik a kapcsolatot, és maguk sem gondolják, hogy ez milyen érzelmeket ébreszt bennük.
Mi is volt a titka az "Előző életek" című filmnek? Valószínűleg az őszinteség, hitelesség és emberiesség, amely a történet szívét alkotja. Ez egy apró, de rendkívül érzékeny mű, amely sokszor a szavak nélkül is képes mély érzelmeket kifejezni. A dél-koreai rendező, Celine Song számára e film révén megnyíltak Hollywood kapui, és ő bátran átlépett rajtuk. A következő projektjéhez már olyan neves sztárokat sikerült megnyernie, mint Dakota Johnson, Pedro Pascal és Chris Evans – igazi álomgyári nagyágyúk, akik garantáltan felfokozzák a film várakozásokkal teli izgalmát.
Ha az előző életek egyik legnagyobb erénye az őszinteség volt, akkor ezt a témát Song a "Többesélyes szerelem" című filmben igazán különlegesen tálalja. Talán még a határokat is túllépi... De vajon hogyan lehet túlzásba vinni az őszinteséget? A történet szerint Lucy Mason (Dakota Johnson), aki egykoron sikertelen színésznő volt, most sikeres házasságközvetítőként dolgozik, és "örök szingliként" arra a következtetésre jutott, hogy vagy egyedül fog elhunyni, vagy egy gazdag férfi oldalán találja meg a boldogságot. Bár szakmai szempontból sikeres, Lucy-t egyre inkább frusztrálják az ügyfelei irreális elvárásai. Egy régi kliensének esküvőjén találkozik Harryvel (Pedro Pascal), a tehetős befektetővel, aki élénk érdeklődést tanúsít iránta. Lucy azonban elutasítja az udvarlását, inkább azt javasolja, hogy váljon a cége egyik ügyfelévé, hiszen ő lenne a legkeresettebb férfi a piacon.
Lucy az esküvőn váratlanul összefut az exével, Johnnal (Chris Evans), aki éppen a vendégeknek szolgálja fel az ételeket. John továbbra is álmodik arról, hogy színészként befut, és a régi emlékek újraélednek közöttük. A találkozó felidézi a közös múltjukat, amely a pénzügyi problémák miatt romlott meg, és mindkettőjükben felélednek a régi érzések és emlékek.
A "Többesélyes szerelem" cím egyértelműen a történet romantikus komédia jellegére utal, ezzel is csábítva a nézőket a mozik világába. Az eredeti cím, "Materialists" (Materialisták), viszont sokkal inkább tükrözi a film valódi lényegét. Celine Song alkotása ugyanis nem csupán egy szórakoztató vígjáték, hanem inkább antiromantikus nézőpontot képvisel. Főszereplőnőnk meggyőződése szerint a házasság egy kölcsönösen előnyös üzlet, ahol a boldogság kulcsa az anyagi biztonságban rejlik – persze az sem árt, ha a partner vonzó, magas, és megfelelő életkorú.
Song filmje tehát minden, csak nem a klasszikus hollywoodi értelemben vett romantikus film. Inkább megöli a romantikát.
Aztán persze a két férfi közt tipródó Lucy is kezdi felfogni, hogy nem lehet mindent matekkal megoldani, de addira a Többesélyes szerelem már elvesztette a szimpla romkomra izguló közönsége érdeklődését. Épp ezért is számít bátor vállalkozásnak: nem azt kapjuk, amit várunk tőle, és nem biztos, hogy örülünk annak, amit kapunk, de az biztos, hogy el fogunk gondolkodni rajta.
Bár e megközelítés távolról sem nevezhető giccsesnek, Song kicsit megijedt a saját ötletétől, és attól tartott, hogy a nézők teljesen elidegenednek a történettől. De nincs ebben semmi kivetnivaló, hiszen a Többesélyes szerelem így is maradandóbb élményt nyújt, mint a műfajban megszokott, átlagos limonádék. Ráadásul sokkal savanyúbb is náluk, hiszen jóval több citromot préseltek bele a mixbe.
E film kapcsán azonban már nem lehet elmondani, hogy szavak nélkül is sokatmondó lenne, annyi benne a szövegelés, és bizony épp ennyivel marad el az Előző életektől. Song első rendezésében a karakterek minden gondolatával és érzelmi vívódásával tisztában voltunk az apró rezdüléseikből, az egymásra nézéseikből, a ki nem mondott szavaikból. A Többesélyes szerelem azonban mindent kimond, sokszor. A kevesebb több lett volna.
