A Szegedi Tudományegyetem történelmi lépésre készül: megnyitja Magyarország első krio-elektronmikroszkópiás központját. Ez a korszakalkotó létesítmény lehetőséget teremt a tudományos kutatások új dimenzióinak felfedezésére, és hozzájárul a fejlődő biológi
A Szegedi Tudományegyetemen jön létre Magyarország első krio-elektronmikroszkópos kutatóplatformja.
A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) 2025. október 14-15-én rendezte meg a "Krio-elektronmikroszkópiai fejlesztés a Szegedi Tudományegyetemen" című nemzetközi rendezvényt, amely a hazai krio-elektronmikroszkópos kutatások elindításának első mérföldköve. A kétnapos workshopon Prof. Dr. Rovó László rektor bejelentette a Nemzeti Krio-elektronmikroszkópia Platform megalakulását. Az esemény célja az volt, hogy bemutassa a módszer tudományos jelentőségét, valamint a Szegedi Tudományegyetemen megvalósuló, országosan egyedülálló fejlesztés részleteit.
A "Krio-elektronmikroszkópiai fejlesztés a Szegedi Tudományegyetemen" című workshop keretein belül Prof. Dr. Rovó László, a Szegedi Tudományegyetem rektora, ünnepélyes keretek között bejelentette a Nemzeti Krio-elektronmikroszkópia Platform megalapítását, amely több egyetem együttműködésével jön létre. Ezzel párhuzamosan egy új pályázati alap is létrejön, amely a jövőben olyan kutatási projekteket fog támogatni, amelyek a krio-elektronmikroszkópia különböző alkalmazási területeire összpontosítanak.
A Szegedi Tudományegyetem teljes mértékben saját forrásából finanszírozza az új krio-elektronmikroszkópiás berendezés beszerzését, bízva abban, hogy ez a fejlesztés hatékonyan szolgálja a magyar és a környező országok kutatóhelyeinek élettudományi és anyagtudományi kutatásait. A rektor reméli, hogy a nemzetközi intézmények és a versenyszféra is igénybe veszi majd a berendezést, ezért az SZTE már korábban szándéknyilatkozatot írt alá a Pasteur Intézettel, a WHO-val, valamint különböző gyógyszergyártó vállalatokkal.
Prof. Dr. Kónya Zoltán, a Szegedi Tudományegyetem tudományos és innovációs rektorhelyettese, az Interdiszciplináris Kutatásfejlesztési és Innovációs Kiválósági Központ (IKIKK) szakmai vezetője elmondta: a krio-elektronmikroszkópia (Cryo-EM) technológia forradalmasítja a molekuláris szintű kutatásokat, lehetővé téve biológiai minták, fehérjék, vírusok és más biomolekulák szerkezetének soha nem látott részletességű vizsgálatát. A módszer úttörői 2017-ben elnyerték a kémiai Nobel-díjat, mely azóta a biokémiai, gyógyszerfejlesztési, orvosdiagnosztikai, anyagtudományi és nanotechnológiai kutatások egyik legfontosabb eszközévé vált.
Az SZTE által tervezett krio-elektronmikroszkópiás központ egy különleges helyszín, ahol négy kiemelkedően nagy teljesítményű műszer várja a tudományos felfedezéseket: két krio-elektronmikroszkóp, egy transzmissziós (TEM) és egy pásztázó (SEM) elektronmikroszkóp. Ez a korszerű technológia lehetőséget ad arra, hogy a biológiai mintákat fagyasztásos módszerrel készítsük elő, miközben a sejtszerkezetek épségét megőrizzük. A hagyományos fagyasztási eljárás során kialakuló jégkristályok károsítják a sejteket, ám a krio-eljárás során nem kristályos jég képződik, ami lehetővé teszi, hogy a minták megőrizzék természetes, "életszerű" állapotukat. Ezáltal új dimenziókat nyitunk a biológiai kutatásokban, és elérhetjük a mikroszkopikus világ pontosabb megértését.
- A központ célja, hogy országos jelentőségű kutatási infrastruktúraként működjön, a nap 24 órájában biztosítva a hozzáférést a hazai és nemzetközi kutatók számára. A centrum a Déli Klinikapark területén valósul meg, egy komplex épület felújításával. A projekt kiemelt műszaki követelményeket támaszt a légtechnika, a páratartalom-szabályozás, a hőmérséklet-stabilitás és a rezgésmentesítés terén, amelyek alapvető feltételei a nagyfelbontású mikroszkópiás méréseknek - fogalmazott Prof. Dr. Kónya Zoltán.
Az esemény megnyitóján Dr. Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a krio-elektronmikroszkóp beszerzése kiemelkedően jelentős a Szegedi Tudományegyetem eszközfejlesztéseinek sorában. Magyarországon egyáltalán nincs ilyen műszer és Kelet-Európában is csak elvétve találunk. Régiónkban unikális lesz ez a technológia.
Prof. Dr. Csóka Ildikó, a Szegedi Tudományegyetem stratégiai főigazgatója és az SZTE Interdiszciplináris Kutatásfejlesztési és Innovációs Kiválósági Központ operatív vezetője, nemrégiben bemutatta a központban elérhető, fejlett kutatási infrastruktúrákat. Kiemelte, hogy az új krio-elektronmikroszkóp üzembe helyezése szervesen illeszkedik a Szegedi Tudományegyetem átfogó fejlesztési stratégiájába. E fejlesztések eredményeként az utóbbi években számos, tudományos szempontból kiemelkedő berendezés működését támogató központ jött létre, mint például az SZTE Biobankja, valamint az egyetem saját, mesterséges intelligenciára optimalizált szuperszámítógépe.
Az eseményen Bódis László, innovációért felelős helyettes államtitkár elismerően beszélt arról, hogy a Szegedi Tudományegyetem, mint megújult egyetem saját forrásból képes élenjáró tudományos eszközparkot fejleszteni. Bódis László kiemelte, hogy a kormányzat több területen is a tudományos élet megerősítését szolgáló újításokat vezet be: a Nemzeti Kutatási Kiválósági Program révén megújul az OTKA kutatási pályázati rendszer; a kifutó nemzeti laboratóriumi programok helyett új misszióvezérelt projektek támogatási formáira készültek javaslatok; a doktori képzések új rendszere következtében a doktoranduszok nagyobb számban kapcsolódhatnak majd be a kutatásba. Bódis László bejelentette, hogy a hazai kutatási infrastruktúrák komplex fejlesztésének támogatására 26 milliárd forintos pályázat jelent meg. Az innovációért felelős helyettes államtitkár utalt arra is, hogy a Szegedi Tudományegyetem új krio-elektronmikroszkópos központja, mint kiemelt nemzeti képesség, számíthat állami támogatásra.
A workshop részletes programját és az előadók információit megtalálhatod az esemény hivatalos weboldalán.
