A Trump-kormányzat célkeresztjébe került Irán olajkereskedelme, és lépéseket terveznek a tankerhajók feltartóztatására.
Az Egyesült Államok kormánya azon tűnődik, hogy egy nemzetközi jogszabályra hivatkozva, amely a tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozására irányul, megakadályozza Irán tankerhajóinak tevékenységét. Ezzel a lépéssel céljuk, hogy drasztikusan csökkentsék az iszlám köztársaság olajbevételeit.
Donald Trump második elnöki ciklusának kezdeti heteiben már két alkalommal bevezetett szankciókat Irán ellen, és most újabb lépésekkel kíván nyomást gyakorolni a perzsa államra - értesült a Reuters névtelenséget kérő forrásaiból. Az iráni vállalatok, valamint a nyugati szankciók kijátszására létrehozott iráni "árnyékflotta" ellen alkalmazott szankciók eddig nem bizonyultak túl hatékonynak. Trump csapata jelenleg azt kutatja, hogy a szövetséges országok miként tudnák megállítani és ellenőrizni a tengeri kereskedelem kulcsfontosságú pontjain áthaladó, Iránhoz kapcsolódó hajókat.
A koncepció szerint az ilyen fellépések elég kellemetlenséget és fennakadást okozna az iráni olajszállítmányozás résztvevői számára ahhoz, hogy szolgáltatásaik megbízhatatlanná és kényelmetlenné váljanak, biztosítási költségeik pedig jelentősen nőjenek, így végső soron megszűnjenek gazdaságosak lenni. Erre egy 2003-ban a tömegpusztító fegyverek kereskedelme ellen hozott kezdeményezés (Proliferation Security Initiation) szolgáltatna jogalapot, amihez annak idején több mint száz kormány csatlakozott. Ez a mechanizmus lehetővé tenné a külföldi kormányok számára, hogy Washington kérésére célba vegyék Irán olajszállításait és megállítsák hajóit - mondta az egyik forrás -, ami hatékonyan késleltetné a szállításokat, és csapást mérne az ellátási láncokra, amelyekből Teheránnak bevétele származik.
Bár a kezdeményezés eredetileg a tömegpusztító fegyverek elterjedése ellen irányult, John Bolton, aki 2003-ban Washington képviseletében a főtárgyaló szerepét töltötte be, úgy véli, hogy Irán olajexportja ellen is "teljesen indokolt" lenne fellépni. Bolton szerint az iráni olajbevételek jelentős része a tömegpusztító fegyverek fejlesztésére és terrorista csoportok támogatására fordítódik.
Az Egyesült Államok még Joe Biden adminisztrációja alatt, 2023-ban feltartóztatott két iráni olajszállító hajót, amire Teherán hasonló tankerek lefoglalásával válaszolt, ezzel az olaj nemzetközi kereskedelmi árát is megemelve. Szakértők arra számítanak, hogy a Fehér Házban most tervezett intézkedések esetén is hasonló válaszlépésre lehetne számítani. A Trump-adminisztráció mozgástere az iráni olajszállítmányok akadályozására csak bizonyos olajár alatt fenntartható, mert amennyiben az üzemanyagárak túlzottan megnőnek, már saját gazdaságára is károsan hatna. Az amerikaiak ezért igyekeznek előmozdítani az iraki kurd területeken kitermelt kőolaj exportját, amivel az árak mérsékelhetők lennének. A Reuters korábban arról számolt be, hogy a Fehér Ház nyomást gyakorol Irakra, hogy engedélyezze a kurd olajexport újraindítását, különben Iránnal együtt szankciókkal kell szembenéznie.
Az elmúlt évek amerikai szankcióinak ellenére Teherán olajexportja 2023-ban 53 milliárd dollárt, míg 2022-ben 54 milliárd dollárt tett ki, a Kínával folytatott kereskedelemnek köszönhetően, ahogy azt az amerikai Energiainformációs Hivatal is előrejelzi. Mivel ez a bevételi forrás kulcsfontosságú Irán gazdaságának, a hasonlóan szankcionált Oroszországhoz hasonlóan az iszlám köztársaság is különböző országok alatt bejegyzett hajók révén próbálja kijátszani a korlátozásokat, hogy szénhidrogénjeit Indiába és Kínába értékesítse. Az ilyen hajók gyakran kérdéses tulajdonviszonyokkal bírnak, és sok esetben elavultak, így rendszerint nincs megfelelő biztosításuk, ami jelentősen megnöveli a balesetek, például olajkiömlések kockázatát.
Az európai országokban az elmúlt években az orosz árnyékflottával szembeni fellépésre fogalmazódott meg szándék, Irán olajexportja nem szerepelt az európai intézkedések célkeresztjében.
