Az amerikai tojáshiány eltörpül ahhoz képest, ami Japánban a rizzsel zajlik.
A hibás támogatási politika és a klímaváltozás következtében drámai áremelkedés tapasztalható a japán rizspiacon, ahol az importot csak szigorú ellenőrzések mellett engedik be.
Elkapkodták a dél-koreai importrizst a japán szupermarketek polcairól. Ez nem is meglepő, hiszen alig több mint két tonna érkezett a 124 milliós szigetországba, de a napokban ennek a tízszerese jön, s további 330 tonnáról folynak tárgyalások. Dél-Korea 1999 óta először tudott eladni rizst Japánnak, amiben segít, hogy nála is a rövid szemű, japonica verzió terem, ami kellően ragadós, nem úgy, mint a melegebb éghajlaton - például Indiában vagy Thaiföldön - honos indica. Az importtermék a legjobbkor érkezett, mert a háztartások által vásárolt, öt kilogrammos hazai rizs ára egy év alatt a duplájára, 30 dollárnak megfelelő jenre ugrott, s a szigetországban mindenütt megtalálható 7-Eleven kisboltokban 20 százalékkal emelték az irodai alkalmazottak körében népszerű onigiri rizslabdák és bentodobozok árát.
A rizs, mint alapvető élelmiszer, Japánban nem csupán táplálék, hanem politikai és gazdasági kérdés is. Kisida Fumio miniszterelnök népszerűsége drámai módon csökkent a rizs árának drasztikus emelkedése miatt, amely jelentős élelmiszer-inflációt generált. Ez a helyzet hozzájárult ahhoz, hogy a jegybank 2025 elején 17 éves csúcsra emelte az irányadó kamatot. Isiba Sigeru, Kisida utódja és a kormányzó Liberális Demokrata Párt számára is aggasztó, hogy a júliusi felsőházi választások előtt a lakosság elégedetlensége fokozódik. A piacon tapasztalható mintegy 200 ezer tonnás rizshiány miatt a szupermarketek bizonyos időszakokban korlátozzák a vásárlást, így egy vásárló csupán egy ötkilós csomagot tud beszerezni.
