Brüsszelben a szélsőbaloldali aktivisták felerősítették kampányukat az antifa gyanúsítottak melletti szolidaritás jegyében.

"Antifasisztaként üldözték az Orbán-rezsim idején" - Ilaria Salis, az olasz szélsőbaloldali Európai Parlamenti képviselő, valamint társai hangot adtak tiltakozásuknak a magyar igazságszolgáltatás ellen az Európai Parlament falai között.

Ilaria Salis EP-képviselő vezetésével a szélsőbaloldali képviselőcsoport sajtótájékoztatót tartott az Európai Parlamentben. Az esemény célja, hogy hangot adjanak azoknak, akiket a tavaly februári "Becsület Napja" szélsőjobboldali rendezvény idején történt antifasiszta támadások gyanúsítottjaként emlegetnek. Salis volt az esemény főszónoka, aki 2023 februárjában Budapesten került őrizetbe, majd börtönbe zárták azzal a váddal, hogy két társával együtt szervezetten, öt alkalommal támadtak emberekre, akikről úgy vélték, hogy a neonáci rendezvényre tartanak. Akkor tagadta a vádakat, és a magyar börtönkörülmények ellen is kifogásokat emelt. Most ezt a kritikát újra megismételte:

Minden egyes tapasztalat, amivel a magyar börtön falai között találkoztam, komoly próbatétel elé állított.

Salis az idei Európai Parlamenti választásokon a zöldpárti és baloldali frakció színeiben indult. Kampányát azonban nem tudta lebonyolítani, mivel akkoriban Magyarországon börtönbüntetését töltötte. A megválasztásával azonban mentelmi jogot nyert, ami miatt felfüggesztették vele szemben folyamatban lévő büntetőeljárását. A Fővárosi Törvényszék sürgősen az Európai Parlamenthez fordult, kérve a mentelmi jog felfüggesztését. Salis a tegnapi nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy "ez egyértelműen politikai indíttatású lépés", és úgy véli, hogy "megfelelő teret kell adni azoknak, akik a fasizmus ellen emelik fel a szavukat", e téren pedig Magyarország jelentősen elmarad.

A "Becsület Napja" rendezvénye a magyar szélsőjobboldal egyik legfontosabb eseménye, amelyre nemcsak hazai, hanem külföldi neonáci aktivisták is érkeznek. Február 11-én a résztvevők a német és magyar katonai egységek Budáról indult kitörésére emlékeznek. Az esemény körüli feszültséget fokozza, hogy a szélsőbaloldali csoportok is aktívak, és éppen ezen a napon támadtak antifasiszta nézeteket valló emberekre Budapesten. A Budapesti Rendőr-főkapitányság nyilvánosságra hozta, hogy a 2023 februárjában történt antifasiszta támadások során az áldozatok ruházata volt a közös nevező. Salis és társai nem a felvonulás résztvevőit célozták meg, hanem véletlenszerűen választották ki Budapesten azokat, akik kinézetük alapján antifasisztának tűntek, és brutálisan bántalmazták őket. Eközben az Európai Baloldal új kiadványában sürgeti az Európai Unió döntéshozóit, hogy konkrét lépéseket tegyenek az aktivisták védelme érdekében, kihangsúlyozva a társadalmi feszültségek és erőszakos cselekmények elleni fellépés fontosságát.

Martin Schirdewan, a Baloldal társelnöke, amikor arról kérdeztük, hogyan kapcsolódnak egymáshoz a véletlenszerű támadások és az aktivizmus, kifejtette, hogy...

Budapesten zajlik Európa legnagyobb náci felvonulása, ami természetesen lehetőséget ad arra, hogy az emberek kifejezzék ellenérzéseiket és tiltakozzanak a gyűlölet és intolerancia ellen.

Reakciójában Ilaria Salis átfogó kritikát fogalmazott meg a magyar közélet és politikai helyzet kapcsán. Kiemelte, hogy "a demokratikus alapjogok folyamatos felszámolása, az igazságszolgáltatás függetlenségének megszorítása és a média szabadságának korlátozása" aggasztó tendenciák. Ugyanakkor elismerte, hogy olyan civilek is céltáblájává váltak az antifasiszta támadásoknak, akik nem álltak kapcsolatban a náci felvonulással, és nem vitatta a testi sértés vádjainak megalapozottságát sem. Az EUrologus kérdéseire viszont teljes mértékben elzárkózott, ezzel is jelezve, hogy nem kíván további részleteket megosztani.

Ilaria Salis feltételezett bűntársainak ügye is előtérbe került a sajtótájékoztatón. Egyikük, a jelenleg is Budapesten fogva tartott 23 éves német állampolgár Maja T., akit idén júniusban a német hatóságok átadtak a magyar hatóságoknak. Mindez a német szövetségi alkotmánybíróság beleegyezése nélkül történt meg, azóta pedig a magát non-binárisként identifikáló személyt magánzárkában tartják fogva Magyarországon. A szerdai sajtótájékoztatón Maja T. apja bírálta is a magyar börtönkörülményeket:

A legnagyobb szenvedés az elszigeteltség: Maja megfogalmazása szerint az embernek muszáj együtt léteznie a fejében zsongó gondolatokkal és hangokkal.

A véleménye szerint a fogva tartás körülményei súlyosan sértik az Emberi Jogok Európai Egyezményét, és megjegyzi, hogy a magyar hatóságok már fél éve folyamatosan megszegik az emberi méltóságra vonatkozó alapelveket. Maja T. üzeneteiben többször is kifejezte, hogy "hiányzik a társaság és az egészséges étel". Szavai végén az Európai Unió döntéshozóihoz fordult, kérve: "hozzák haza a lányomat".

Az ügy másik gyanúsítottja a Franciaországban előzetes letartóztatásba került Rexhino "Gino" Abazaj albán antifasiszta, akit szintén a 2023 februári támadások résztvevőjeként tartanak számon a magyar hatóságok. Magyarország kiadatási kérelmet nyújtott be, de Laurent Pasquet-Marinacce, a férfi ügyvédje szerint ezt el kell utasítania a francia bíróságnak, mert

Magyarországon nincs garancia a tisztességes tárgyalásra.

A Baloldal képviselői a magyar kormány részéről érkező politikai és ideológiai nyomásgyakorlásként értékelik az antifasiszta támadásokért járó büntetéseket. "Az ügy politikai beavatkozásokkal terhelt" - tette hozzá a francia ügyvéd a sajtótájékoztatón.