Valószínű, hogy az első dinoszauruszok nyomait sosem sikerül felfedeznünk. - Üdvözlet Magyarország!
A dinoszauruszok első nyomai valószínűleg olyan eldugott helyeken bújnak meg, amelyek feltárása szinte lehetetlen feladatnak bizonyul. Ezt a felfedezést a University College London és az Egyesült Királyság természettudományi múzeuma közös kutatása támasztja alá.
A legidősebb, eddig felfedezett dinoszaurusz-fosszíliák körülbelül 230 millió évesek, és olyan lelőhelyekről származnak, amelyek egykor a késő paleozoikumi Pangea szuperkontinens déli részéhez, Gondwanához tartoztak. Ezek a példányok a családfák viszonylag távoli ágait képviselik, ami arra utal, hogy ezek az állatok évmilliókkal azelőtt fejlődhettek ki és terjedhettek el szerte a világon. További bonyodalmat okoz, hogy ugyanebből az időszakból a szuperkontinens északi részéről, Laurázsiából is kerültek elő dinoszauruszmaradványok, amelyek teljesen új megvilágításba helyezték az őstörténetüket, írja a Science Alert.
Ennek okán a paleontológusok egyre biztosabbak abban, hogy a dinoszauruszok valódi származási helyét még nem találták meg. Feltételezéseik szerint az első dinoszauruszok nyomai a Föld legnehezebben elérhető vidékein rejtőzhetnek. Az északi és déli félteke legkorábbi fosszíliái között hatalmas, fosszíliáktól mentes terület húzódik az Egyenlítő környékén. Gyakori tévhit, hogy ahol nem találtak még fosszíliákat, ott nem is éltek dinoszauruszok. Ez nem feltétlenül igaz, mivel fosszíliák kialakulásához rendkívül specifikus körülmények szükségesek. Például a lábnyomok is csak akkor őrződnek meg, ha a puha iszapban hagyott nyomokat homok tölti ki, amely később tömörödik. Az állati maradványoknál pedig kulcsfontosságú, hogy gyorsan befedje őket iszap vagy agyag, mielőtt teljesen lebomlanának.
Bár a fosszíliák tökéletes állapotban is fennmaradhattak, a kutatók számára nem garantált, hogy valaha rátalálnak ezekre, különösen a nehezen megközelíthető helyszíneken. Joel Heath, a University College London paleontológusa által irányított kutatás rávilágít arra, hogy az Amazonas és a Szahara területein folytatott paleontológiai expedíciók rendkívül ritkák és összetettek. Pedig a szakértők úgy vélik, hogy e régiók kulcsfontosságú információkat rejthetnek a dinoszauruszok evolúciójának korai szakaszairól. A zord környezet mellett a kutatómunkát számos tényező nehezíti, beleértve a gazdasági kihívásokat, a gyarmati múlt örökségét, valamint a politikai instabilitást.
A kutatás során a dinoszauruszok evolúcióját visszafelé rekonstruálták, figyelembe véve a rendelkezésre álló fosszíliákat, a dinoszauruszok és közeli rokonaik taxonómiai jellemzőit, valamint az adott korszak földrajzi körülményeit. A tudósok három különböző evolúciós modellt elemeztek, amelyek az őshüllők családfájának eltérő verzióin alapultak. Az egyik legvalószínűbb következtetés egy alacsony szélességi fokú, Gondwana területéről származó eredet lehetett, amelynek nyomai az Amazonas és a Szahara területén találhatók.
Heath véleménye szerint eddig Afrikában és Dél-Amerikában, Gondwana ezen szegletében nem bukkantak dinoszaurusz-fosszíliákra. Ennek valószínűleg az az oka, hogy a kutatók még nem fedezték fel a megfelelő geológiai formációkat, részben a nehezen megközelíthető helyszínek és a kutatásokra fordított erőforrások hiánya miatt.
