Az izraeli erők elhagyták a Gázai övezet szívét.

A január 19-i tűzszünet után folyamatosak a fogolycserék a Hamász és Izrael között, de más jelei is láthatók annak, hogy a két fél belefáradt a harcokba. Az egyik ilyen, hogy a Gázai övezet északi és déli részét elválasztó Necarim-folyosóról kivonultak az izraeliek, ezzel is utat engedve a palesztinok visszatérésének a térségbe. Nagy kérdés, hogy ha Donald Trump tényleg átvenné az irányítást az övezet felett, akkor hajlandóak lennének-e újra elhagyni azt.

Az izraeli erők elhagyták a Necarim-folyosót, amely a Gázai övezet északi és déli része között húzódó katonai zóna. A kivonulás után számos palesztin indult vissza Gáza északi területeire, autókon és szekereken, melyeket matracokkal és egyéb szükséges tárgyakkal pakoltak meg. A BBC beszámolója szerint ez a terület a teljes pusztulás színhelyévé vált.

Az izraeli kivonulás összhangban áll a január 19-én kötött tűzszüneti megállapodással, amelynek keretében eddig 16 izraeli túsz és 566 palesztin fogoly szabadult. A tűzszünet első szakasza három hét múlva zárul, és várakozások szerint 33 túsz és 1900 fogoly szabadulása várható. Izrael tájékoztatása szerint a 33 túszból nyolcan már nem élnek. A Hamász 251 túszt ejtett és körülbelül 1200 embert ölt meg, amikor 2023. október 7-én offenzívát indított Izrael ellen, ezzel pedig elindította a gázai konfliktust.

A gázai Hamász vezette egészségügyi minisztérium adatai szerint legalább 48 189 palesztin vesztette életét az izraeli katonai offenzíva következtében. Az ENSZ jelentése alapján a gázai régió épületeinek körülbelül kétharmada megsérült vagy teljesen megsemmisült az izraeli támadások következtében. A konfliktus kezdetén, amikor az izraeli hadsereg széleskörű evakuálási parancsot adott ki, hogy felkészüljön a palesztin területek szárazföldi inváziójára, Gáza északi részéről körülbelül 700 ezer ember kényszerült a déli területekre menekülni.

A kitelepítettek közül sokan később újabb költözésekre kényszerültek, miután az izraeli erők Gáza déli területeire is betörtek. A gázai-izraeli határtól egészen a Földközi-tengerig terjedő Necarim-folyosón keresztül pedig nem volt lehetőségük, hogy visszatérjenek megszokott otthonaikba.

Az izraeli erők a múlt hónap során részben visszavonultak a folyosó nyugati oldaláról, így az első palesztinok számára lehetővé vált, hogy gyalogosan átkeljenek a tengerparti Rashid utcán, elérve ezzel a Gázai övezet északi részét. Azok, akik járművel kívánnak utazni, kénytelenek a Szalah al-Din utcát választani, ahol az amerikai és egyiptomi biztonsági csapatok által végzett fegyverszűrésen kell átesniük.

Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) hivatalosan nem nyilatkozott a vasárnapi keleti folyosó kivonulásáról, amely továbbra is az ő ellenőrzésük alatt tartja a gázai határokat, ám az azt kettévágó út nem tartozik ide. A Haaretz című lap beszámolója szerint a Hamász irányítása alatt álló gázai belügyminisztérium arra kérte a lakosságot, hogy "biztonságuk megőrzése érdekében legyenek körültekintőek, és tartsák be a jelenlegi közlekedési szabályokat."

Az izraeli kormány korábban jelezte, hogy a küldöttség elsődlegesen a tűzszüneti megállapodás kezdeti szakaszával kapcsolatos "technikai részleteket" fogja átbeszélni. A hangsúly nem a bonyolultabb, második szakaszra helyeződik, amely a tartós tűzszünet megteremtésére, a Gázában fogva tartott túszok és a palesztin foglyok cseréjére, valamint az izraeli erők teljes visszavonására összpontosít.

Ehhez viszont további utasításokra lesz szükség Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök részéről, aki jelenleg úton van hazafelé az Egyesült Államokból.

A Gázával kapcsolatos amerikai politika mostani átalakulása drámai méreteket öltött, hiszen Trump a terület teljes polgári lakosságának eltávolítását javasolta, miközben a régiót "a Közel-Kelet Riviérájának" kívánta fejleszteni. Ez a javaslat, amely a nemzetközi jog értelmében súlyos bűncselekménynek számít, szinte egyöntetű elutasítást váltott ki, beleértve az arab országok reakcióját is.

A szaúdi külügyminisztérium szombaton világossá tette álláspontját, miszerint nem tolerálja "a palesztinok elidegeníthetetlen jogainak bármiféle megsértését, valamint a kitelepítési kísérleteket", és Izraelt "etnikai tisztogatással" vádolta. Egyiptom szintén határozottan elutasította a palesztin lakosság kitelepítésének elképzelését, és bejelentette, hogy február 27-én rendkívüli csúcstalálkozót hív össze az Arab Liga keretein belül, hogy megvitassák az általa "súlyosnak" minősített palesztin helyzetet.

Trump tervéről kérdezve Isaac Herzog izraeli elnök a BBC-nek azt mondta, hogy itt az ideje, hogy az Egyesült Államok és Izrael szomszédai, Egyiptom és Jordánia új ötleteket fogalmazzanak meg - az amerikai vezető a gázai palesztinokat akarja befogadni.

Fontos, hogy felfedezzük a helyes irányt annak érdekében, hogy a október 7-én bekövetkezett események ne ismétlődjenek meg, és a Hamász ne gyakoroljon többé hatalmat Gázában.

„Tedd különlegessé a mondandódat!” – hangoztatta Herzog a BBC Sunday with Laura Kuenssberg című műsorában.