A NATO új kezdeményezést indít „Balti Őrszem” néven, amelynek célja a balti-tengeri infrastruktúra védelme.
A NATO új missziót indít Balti Őrszem néven, amelynek célja a Balti-tenger alatti létfontosságú infrastruktúra, például energiavezetékek és kommunikációs kábelek védelmének megerősítése. A bevetés során hadihajókat, repülőgépeket és drónokat alkalmaznak. Mark Rutte NATO-főtitkár Helsinkiben, a szövetség térségbeli tagállamainak tanácskozását követően tájékoztatta a nyilvánosságot a kezdeményezésről.
Ez a katonai tevékenység a folyamatban lévő erőfeszítéseink szerves része, melynek célja a balti-tengeri jelenlétünk megerősítése és a szövetségünk számára kulcsfontosságú területek ellenőrzésének fokozása - nyilatkozta Rutte. Hozzátette, hogy egy új kezdeményezés keretében innovatív technológiák integrálására is sor kerül a balti-tengeri műveletek során. Ennek részeként egy kisebb tengeri drónflotta jön létre, amely lehetővé teszi a felderítési és elrettentési tevékenységek hatékonyabb végrehajtását.
A NATO főtitkára kiemelte, hogy a szövetség tagállamai körében egyre nyilvánvalóbbá válik a destabilizáló tevékenységek jelenléte, amelyek kibertámadások, merényletek és szabotázs formájában manifesztálódnak. Ezen kampány részeként értékelhető a Balti-tenger alatti vezetékek sérülése is, amelyre különös figyelmet fordított, hangsúlyozva, hogy az internetforgalom 95%-a tenger alatti kábeleken keresztül jut el a felhasználókhoz.
A helsinki tanácskozáson részt vevő Dánia, Észtország, Finnország, Németország, Lettország, Litvánia, Lengyelország és Svédország vezetői hangsúlyozták, hogy a Balti-tenger térségében további incidensekre kell felkészülniük az európai államoknak. Az államok azóta fokozott figyelmet fordítanak a helyzetre, hogy az ukrajnai háború három évvel ezelőtti kirobbanása óta több tenger alatti infrastruktúra, köztük vezetékek is megsérültek. Legutóbb a finn hatóságok által lefogott Eagle S nevű tartályhajó ügyében merült fel a gyanú, miszerint a hajó horgonyával szándékosan károsította egy áramvezeték és több telekommunikációs kábel integritását.
Mark Rutte hangsúlyozta, hogy a NATO riválisainak világosan érteniük kell: a katonai szövetség nem fogja eltűrni a számára létfontosságú infrastruktúrák elleni támadásokat, és "minden lehetséges lépést meg fog tenni, hogy válaszoljon ezekre".
A Balti-tenger körüli szövetségesek közös nyilatkozatukban kifejtették, hogy "fenntartják maguknak a jogot arra, hogy a nemzetközi jog keretein belül intézkedéseket tegyenek minden olyan gyanús hajó ellen, amely a szankciókat kijátssza, és ezzel veszélyezteti a biztonságot, az infrastrukturális létesítményeket és a környezetet". Hangsúlyozták, hogy Oroszország úgynevezett árnyékflottája különösen komoly kockázatot jelent a tengeri és környezeti biztonságra, mivel "jelentős támogatást nyújt Oroszország Ukrajna ellen folytatott illegális agressziójához".
A helsinki tanácskozásra készülve Olaf Scholz, Németország kancellárja bejelentette, hogy a német haditengerészet hajlandó részt venni a balti-tengeri infrastruktúra védelmében. Scholz hangsúlyozta, hogy Németország felelősséget vállal, és saját erőforrásait beveti a biztonság garantálása érdekében, ami német hajók jelenlétét jelenti a régióban. Ezen kívül a közelmúltban Finnország és Svédország is kifejezte szándékát, hogy hadihajóikkal támogassák a balti-tengeri biztonsági missziót, így együttműködve a térség védelmében.
