A Korond-patak vizét bevezették a bányát védő, fölé épített csőrendszerbe.
Hétfő hajnalban megkezdődött a Korond-patak vizének bevezetése az elárasztott parajdi sóbánya fölött, egy erre a célra kialakított csőrendszerbe. Ezzel a lépéssel a bányánál folyó sürgősségi munkálatok végéhez közelednek – tájékoztatták az illetékesek a helyszínen.
Az Agerpres román hírügynökség jelentése szerint Nicolae Sebastian Soltuz, az Országos Sóipari Társaság (Salrom) beruházási igazgatója elmondta: a patak vizének az újonnan kialakított csőrendszerbe való bevezetésére a tervezettnél pár órával korábban került sor. Ennek oka, hogy hétfőre virradóra a környékbeli esőzések nyomán megnőtt a Korond-patak vízhozama, és félő volt, hogy a nagy teljesítményű szivattyúk - melyekkel eddig átszivattyúzták a patak vizét a sóbánya fölötti részen - nem bírják a terhelést.
A közlemény szerint a patak csőrendszerbe való integrálása után a kivitelező cégnek még el kell végeznie a betonozási feladatokat a vezetékrendszer befogadó részén, emellett a domboldalhoz fémvázzal és fémsodronyokkal kell megerősítenie a csőrendszert. Ovidiu Ianculescu, a Maros vízügyi igazgatóság vezetője kifejtette, hogy a patak vizét hajnali 4:30 körüli időpontban sikerült bevezetni a csőrendszerbe, miután a vízhozam másodpercenként 0,8 köbméterre emelkedett. Jelenleg ez a mennyiség 0,2 köbméterre csökkent – tette hozzá.
Fotók: Csató Andrea / Székelyhon A patak elvezetése után a nagy teljesítményű szivattyúkat eltávolítják a területről, és a patak vízének sótartalmát továbbra is figyelik, de az utóbbi időszakban nem tapasztaltak emelkedést - nyilatkozta Paul Bejan, a kivitelező cég ügyvezető igazgatója. Hangsúlyozta, hogy a Korond-patak elvezetése elengedhetetlen volt, hogy az édesvíz ne kerülhessen kapcsolatba a sóval. Júniusban ugyanis magas sótartalmú víz jutott a Kis-Küküllőbe a patakon keresztül, ami ökológiai katasztrófát okozott. Az illetékes az elvégzett munkát különösen nehéznek és egyedinek nevezte, mivel a projekt naponta új kihívások elé állította a kivitelezőt. A folyamatos omlásveszély is rontotta a helyzetet - tette hozzá. Elmondta, hogy a hátralévő feladatok néhány napot vesznek igénybe, ugyanakkor a jövőben újabb beavatkozásokra is szükség lesz, különösen nagy vízhozam esetén, amikor a csőrendszer már nem lenne képes megfelelően elvezetni a vizet. (MTI)
