Az ökogazdálkodás a bio kertészet világától egészen a nagygazdaságokig terjedően egyre jövedelmezőbb lehetőséget kínál. Az agrárszektorban egyre nagyobb szerepet kapnak a fenntartható megoldások, melyek nemcsak a környezetvédelmet szolgálják, hanem gazdas

Európa továbbra is az ökotermékek legnagyobb fogyasztója, megelőzve az Egyesült Államokat, miközben hazánk tavaly a 25. helyre lépett elő a biológiai termékek piacának méretét tekintve. A bio és öko termékek iránti kereslet úgy tűnik, ellenáll a gazdasági nehézségeknek, hiszen a legtöbb országban folyamatos növekedést mutat a fogyasztás. Ráadásul ez a szegmens nemcsak a fenntarthatóság szempontjából fontos, hanem a profitabilitás szempontjából is kiemelkedően jövedelmező lehetőségeket kínál.

A legújabb statisztikai adatok szerint az ökogazdálkodás világszerte dinamikus növekedésen ment keresztül, hiszen az ökológiai művelés alatt álló területek összterülete megközelíti a 99 millió hektárt. Európa továbbra is az öko termékek második legnagyobb piaca, az Egyesült Államok mögött, és a forgalma eléri a 46,5 milliárd eurót. Magyarország a globális ranglistán a 25. helyet foglalja el, ahol több mint 320 hektáron folytatnak ökológiai gazdálkodást. Ezek az információk az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) által rendezett legutóbbi konferencián hangzottak el, amely a fenntartható mezőgazdaság jövőjére fókuszált.

Az Európai Unió ökológiai gazdálkodással művelt területei 2023-ban továbbra is dinamikusan bővültek, elérve a 17,7 millió hektárt, ami a teljes mezőgazdasági terület 11%-át teszi ki. Spanyolország átvette a vezető pozíciót Franciaországtól a legnagyobb öko területméret terén, 3 millió hektárral, míg a bio tanúsított feldolgozók számában Olaszország érdemelte ki a vezető szerepet. Az importőrök között Németország áll az élen. Globális szinten az Egyesült Államok 59 milliárd eurós piaca után az Európai Unió a második legnagyobb egységes biotermék piac a világon, 46,5 milliárd eurós éves forgalommal. 2023-ban az európai piacon megfigyelhető volt a legnagyobb növekedés az ökológiai termékek forgalmát illetően világszinten. Az EU piaca 2022-es évben tapasztalt, több tényező által okozott megtorpanás (mint például az orosz háború, emelkedő energiaárak, növekvő megélhetési költségek és infláció) után 2023-ban 3%-os növekedést mutatott. Ez a biotermékek iránti kereslet felfrissülését jelzi, amely várhatóan 2024-ben is folytatódni fog.

Az utolsó tíz évben (2014-2023) a bioélelmiszerek kiskereskedelmi forgalma és a fejenkénti kiadások értéke egyaránt kétszeresére nőtt. Különösen figyelemre méltó, hogy bizonyos bioélelmiszer-termékek, mint például a bio tojás, zöldségek és gyümölcsök, jelentős piaci részesedéssel bírnak.

Magyarországon 2023-ban a minősített ökológiai gazdálkodás terjedése figyelemre méltó eredményeket mutatott: körülbelül 320 ezer hektáron mintegy 6 ezer termelő dolgozott ökológiai rendszerben, ezzel a mezőgazdasági területeink 6,4%-át öleli fel az ökológiai művelés. A globális rangsorban hazánk a 25. helyet foglalja el az ökológiai területek nagysága szerint, míg az ökológiai gazdálkodás aránya alapján a 33. helyen állunk, így a világ élvonalába tartozunk. A régióban több országban is tapasztalható az ökológiai művelésű területek növekedése. A területalapú támogatások mellett az ökológiai élelmiszer-előállítás és a hazai piacok fejlesztése kiemelt szerepet kapott. A fogyasztói tudatosság növelésével párhuzamosan számos ígéretes kezdeményezés indult a biotermékek felhasználásának fokozására, különösen a közétkeztetés területén. Dr. Drexler Dóra, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet ügyvezetője és az IFOAM Organics Europe alelnöke hangsúlyozta, hogy a szakpolitikai jó gyakorlatok és eredmények megosztása mellett a célunk a nemzetközi közönség figyelmének felkeltése a régió iránt, ami hozzájárulhat az export kereskedelem fellendítéséhez is.

Az ÖMKi tavaly bejelentette, hogy egy új agrárgazdasági kutatás vág neki: először valósítanak meg országos, reprezentatív felmérést az ökológiai gazdálkodás ágazati jövedelmezőségéről. Azok, akik önkéntesen hozzájárulnak az adatok megosztásával, értékes visszajelzést kaphatnak saját üzemi teljesítményükről. Ez lehetőséget nyújt számukra, hogy értékeljék gazdaságuk eredményeit, azonosítsák erősségeiket, valamint a fejlesztésre szoruló területeket, és a reprezentatív adatok révén összehasonlíthassák ágazati teljesítőképességüket. Ez a hiánypótló kutatás különösen hasznos lehet azoknak a gazdáknak, akik az ökológiai növénytermesztésre vagy állattartásra való átálláson gondolkodnak, mivel értékes útmutatást nyújthat számukra a jövőbeli döntéseikhez.

Az ágazat jövedelmezősége a terület- és fogyasztásnövekedés tükrében szinte megkérdőjelezhetetlen. A konkrét példák pedig valóban meggyőzőek, ösztönző hatásúak és rendkívül hasznosak. Januárban a Talajmegújító Gazdák Egyesületének (TMG) REAG konferenciáján a hazai ökológiai kertészet egyik neves képviselője, Őry Barnabás vállalkozásának bemutatásával illusztrálta, hogyan lehet egy mindössze 1000-2000 négyzetméteres területen pár év alatt figyelemre méltó jövedelmet elérni, mindezt viszonylag alacsony befektetési költségek mellett. Az előadás során az is kiderült, hogy a hiteles öko zöldségtermesztést egy erőteljes keresleti piac jellemzi: a vásárlói igény jóval meghaladja az így előállított árumennyiséget. (Az előadóval készült interjút az Agrárágazat áprilisi számában olvashatják!)

Nemrégiben a Biofach ipari szakkiállításon számos figyelemre méltó információ látott napvilágot a német biapiacról. Jelenleg Németországban minden hetedik gazdaság biogazdálkodással foglalkozik, és az elmúlt év során az ökológiai területek aránya 0,4%-kal emelkedett. A biotermékek forgalma pedig még erőteljesebb ütemben bővült, mint korábban: 5%-kal. Ez a növekedés nem csupán az áremelkedéseknek köszönhető, hanem a mennyiségi bővülésnek is. Bár az orosz háború, a klímaváltozás következményei és az energiaárak emelkedése kedvezőtlen hatással vannak a mezőgazdaságra és a lakossági fogyasztásra, a német fogyasztók továbbra is elkötelezettek a biotermékek iránt. Annyira, hogy a német mezőgazdaság most arra törekszik, hogy a növekvő ökológiai importot hazai termékekkel helyettesítse.