A magyar minimálbér jelentős mértékben elmaradt a nemzetközi szinttől.

A hazai bruttó minimálbér euróban kifejezve a második legalacsonyabb a 22 EU-tagállam körében, ahol minimálbért alkalmaznak, csupán a bolgár bérszintet előzi meg – derül ki az Eurofound 2025. januári adataira épülő elemzéséből. Az uniós ügynökség, amely a szociális, foglalkoztatási és munkaügyi témákra specializálódott, a legutóbbi, 2024. januári adatokat figyelembe vevő vizsgálatában a magyar minimálbér még a román bérnél is kedvezőbb helyzetben volt. Azonban Romániában két béremelés történt, amelynek következtében 2024 januárja és 2025 januárja között közel 23%-kal növekedett a minimálbér, míg Magyarországon csupán 9%-os emelkedésre került sor.

A hazai minimálbér 2023 januárjában 9%-os emelkedéssel bruttó 290 800 forintra emelkedett. A 2024 januárjától 2025 januárjáig terjedő időszakban a jogszabályban rögzített minimálbért alkalmazó 21 EU-tagállam közül hat országban a minimális keresetek ennél jelentősebb mértékben nőttek.

Románia az éllovas e téren, ahol a vizsgált időszakban két alkalommal (2024 júliusában és 2025 januárjában) összességében 22,7%-kal emelték meg a minimálbért.

A sorban előttünk álló öt további ország - Horvátország (15,5%-os növekedés), Bulgária (15,4%), Litvánia (12,3%), Csehország (10,1%) és Lengyelország (10,0%) - mind a közép- és kelet-európai régióhoz tartozik.

A legkisebb bér emelése Szlovéniában a legkisebb mértékben valósult meg, mindössze 1,9%-os növekedést tapasztaltak. Ezzel szemben Cipruson, ahol 2023-ban vezették be a minimálbért, nem történt változás a legalacsonyabb jövedelműek számára. A szigetországban ugyanis kétévente felülvizsgálják a minimálbért, így a következő módosításra csak jövőre kerül sor.

Az idei januári adatok alapján a hazai bruttó minimálbér Európában a második legalacsonyabbnak bizonyul.

A bruttó minimálbér, amely 290 800 forintot tesz ki, az Eurofound számításai alapján 707 eurónak felel meg. Érdekesség, hogy ezen a szinten csupán Bulgária előzi meg Magyarországot, ahol a minimálbérért dolgozó munkavállalók mindössze 551 eurót keresnek.

A 2024. januári statisztikákra épülő legutóbbi felmérés szerint a magyar bruttó minimálbér euróban kifejezett értéke még mindig a bolgár minimálbér fölött volt, de már a román bérrel szemben is elmaradt. A korábbi 266 800 forintos magyar minimálbér 697 eurónak felelt meg, míg a bolgár minimálbér 477 euróra rúgott, a román pedig 663 eurót tett ki. Az idei januári adatok szerint viszont a román minimálbér már 814 euróra emelkedett.

Abban, hogy a román bruttó minimálbér euróban számolt összege 2025 januárjában meghaladta a magyart, nem csak az játszott szerepet, hogy Romániában 2024 januárjához képest közel 23%-kal emelték a minimálbért szemben a hazai 9%-os növeléssel. A közel 22,7%-os nominális emeléshez képest az euróban számolt román bruttó minimálbér összege hajszálnyival még nagyobb mértékben (22,8%-kal) nőtt, miközben Magyarország esetében a 9%-os nominális emeléshez képest jóval kisebb mértékben, csupán 1,4%-kal nőtt a minimálbér euróban számolt összege. A forint árfolyama ugyanis 2024 elején jelentősen erősebb volt, mint 2025 elején. Az Eurofound a 2024 eleji adatnál 383 forintos euróárfolyammal számolt, míg a 2025 januárinál 411 forintos kurzussal.

A bruttó minimálbérek euróban számított rangsorának élén Luxemburg, Írország és Hollandia áll. A listát vezető luxemburgi bruttó minimálbér 2638 eurót tesz ki, vagyis több mint 3,5-szer annyit, mint a hazai.

Az Eurofound elemzése kapcsán azonban ki kell emelni, hogy az összehasonlító felmérés kimondottan a minimálbérre vonatkozik, így Magyarország kapcsán nem fedi le teljesen a valós helyzetet, miután a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalókat megillető garantált bérminimumot kapó dolgozók nagyobb arányt képviselnek a hazai munkaerőpiacon, mint a minimálbéren foglalkoztatottak.

A garantált bérminimum bruttó összege idén 7%-kal 348 800 forintra nőtt. Ha az Eurofound által idén januárra alkalmazott 411 forintos euróárfolyamot vennénk alapul, akkor euróban 849 eurót kapnánk a garantált bérminimum összegére. Ez pedig a 17. legmagasabb összeg lenne az országos minimálbért alkalmazó többi EU-tagállam előírt minimális keresetével összevetve. Így Bulgária mellett megelőznénk Lettországot, Romániát, Szlovákiát és Csehországot.

Fontos kiemelni, hogy az Eurofound által készített elemzés a bruttó minimálbérre vonatkozik, ám az egyes országok eltérő adózási szabályai következtében a nettó, azaz a kézhez kapott jövedelemről csak közvetett módon tudunk következtetni. Magyarország a magas adóterhelésű országok közé tartozik az EU-n belül, viszont a gyermekek után járó kedvezmények egy bizonyos réteg számára javíthatják a helyzetet.

Ha megvizsgáljuk, hogy a bruttó minimálbér után egy egyedülálló munkavállalóra milyen mértékű átlagos adóteher (beleértve a személyi jövedelemadót és a társadalombiztosítási járulékokat) hárul, kiderül, hogy 2024 júniusában Magyarország a második legmagasabb, 33,5%-os adóterheléssel bír az Európai Unión belül. Csak Románia mutat magasabb elvonást, ahol a bruttó minimálbér közel 40%-át vonják el adók és járulékok formájában. Ezzel szemben Belgiumban a legkisebb adóteher érvényesül, ahol ez a mérték nem haladja meg az 5%-ot.

Valójában két EU-tagállamban, Cipruson és Portugáliában, 2024-re nem terveznek jövedelemadót a bruttó minimálbérre. Ezen kívül más országokban, mint például Spanyolország, Görögország, Csehország és Málta, az szja mértéke elhanyagolható, mindössze 1-2% körüli. Ezzel szemben Magyarországon a minimálbér után 15%-os szja-t kell fizetni, ami az EU-ban a legmagasabb arány a nemzeti minimálbérrel rendelkező országok között. Magyarország mellett csupán Lengyelországban haladja meg a minimálbérre kivetett szja a 10%-os szintet. Dániában ugyanakkor a legkisebb bérre kivetett szja meghaladja a 30%-ot, de ez az északi ország az öt EU-tagállam közé tartozik (Ausztria, Finnország, Olaszország és Svédország mellett), ahol nem országos, hanem ágazati vagy alacsonyabb szinten egyeznek meg a munkaadók és a szakszervezetek a legkisebb bér mértékéről.

Az szja-val ellentétben a társadalombiztosítási járulékok minden országban kötelezőek a minimálbéren dolgozó munkavállalók számára. Ezek a járulékok jelentős eltéréseket mutatnak az egyes országokban: míg Belgiumban a ráta kevesebb mint 1%-ot tesz ki, Romániában ez a szám akár 35%-ra is rúghat. Magyarországon a társadalombiztosítási járulék mértéke 18,5%.