Egy tragédia krónikája: Parajd legfontosabb tudnivalóit egy helyen foglaltuk össze.

Szűk egy hónap leforgása alatt a szemünk láttára következett be a parajdi sóbánya történelmének legsúlyosabb tragédiája. A külvilág számára egy szűkszavú bejelentéssel kezdődött, viszont az utóbbi hetek eseményei rávilágítottak, hogy a természet ereje mellett, évtizedes hatósági mulasztások és - figyelmen kívül hagyott - vészjósló előjelek voltak. Ezek együttesen vezettek oda, hogy ma a turizmusból élő közösségek megélhetése, a térség ökológiai biztonsága és a híres gyógyászati komplexum jövője egyaránt veszélyben van.

Az alábbiakban időrendi sorrendben mutatjuk be a történteket, mert szerintünk annyira sok hír látott napvilágot az elmúlt időszakban, hogy nehéz átlátni a helyzetet, hacsak valaki nem vette a fáradságot és olvasott el minden híradást, amelyek a kölönböző médiafelületeken megjelentek.

Május 6-ánszűkszavú értesítésben közölte a parajdi sóbánya vezetősége, hogy: átmenetileg lezárták a látogatók előtt a létesítmény. Később kiderült az ok is: vízszivárgás.

A bánya vezetősége a Maszol megkeresésére nem szolgált részletekkel, a Hargita Megyei Katasztrófavédelmi Felügyelőség (ISU) azonban közleményben tájékoztatta a sajtót, hogy a heves esőzések nyomán lezúduló nagy mennyiségű víz okozott szivárgást a parajdi sóbányában. Emiatt kellett bezárniuk a létesítményt a látogatók előtt. Az eset során a gyergyószentmiklósi tűzoltóság szakemberei avatkoztak be egy esetkocsival és egy szivattyúval. Az átlagember számára ez megoldható probléma. A sajtó számára is csak azért bírt nagyobb jelentőséggel a tájékoztatás, mert összefüggött a bánya ideiglenes bezárásával.

Május 8-án a parajdi vészhelyzeti bizottság (CLSU) 15 napra helyi szintű veszélyhelyzetet hirdetett a parajdi sóbányában tapasztalt vízszivárgások következtében. A bányavállalat vezetősége eddig sem telefonon, sem írásban nem reagált megkereséseinkre. A folytatódó esőzések miatt a Hargita megyei katasztrófavédelmi hatóság segítséget kért, így Maros megyei egységeket is a helyszínre irányítanak.

A Maros Regionális Vízügyi Hatóság egy friss Facebook-bejegyzésében tájékoztatta a közvéleményt, hogy május hatodikán már értesítették a sóbánya vezetőségét a kialakult problémáról. Ennek nyomán a három regionális igazgatóság – Maros, Olt és Körös – valamint az országos vízügyi szakemberek munkagépekkel láttak hozzá a szivárgás forrásának felderítéséhez és megszüntetéséhez. Május kilencedikén pedig az Országos Sóipari Társaság (Salrom) bejelentette, hogy a turisták és a dolgozók védelme érdekében felfüggesztették a termelést a parajdi sóbányában.

Több védőintézkedést bevezettek, ám a Korond-patakából szivárgó víz mennyisége már ellenőrizhetetlenné vált. Az öt nagy teljesítményű szivattyú segítségével próbálják csökkenteni a vízszivárgást a parajdi sóbányánál. A Hargita megyei készenléti felügyelőség a Kovászna, a Neamţ és a Brassó megyei katasztrófavédelmi egységektől kölcsönzött berendezéseket a helyzet kezelésére.

A hatóságok gyorsított eljárás keretében kiadták az összes szükséges engedélyt, lehetővé téve ezzel, hogy az érintett területen az építkezések azonnal megkezdődhessenek. Ennek célja, hogy megakadályozzák a Korond-pataka áradását, amely veszélyeztetheti a bányát, és várhatóan a patakmeder megerősítésére is sor kerül.

Május 10-én a sóbánya megóvása érdekében a vízügyi hatóságok elöntik az alsósófalvi rétet. A víz irányának megváltoztatásához homokzsákokkal kell dolgozniuk, így önkéntesekre van szükség! Több mint 150 lelkes önkéntes segíti a Korond-patak elterelését.

Május 11-én Nyágrus László, Parajd polgármestere bejelentette, hogy betonozási munkálatok révén kívánják megakadályozni a víz beszivárgását. A település vezetője hangsúlyozta, hogy ez a lépés lehet az egyetlen hatékony válasz a jelenlegi problémára, mivel a Korond-patakból származó víz folyamatosan, egyre növekvő mennyiségben áramlik a bányába, ami komoly veszélyt jelent a bányaműködésre és annak szerkezetére.

Május 12-én több mint 130 szakember - köztük katonai tűzoltók, a vízügyi igazgatóság munkatársai, sóbánya dolgozói és önkéntesek - fáradhatatlanul dolgozik a parajdi sóbányánál, ahol már egy hete küzdenek a vízszivárgások megfékezésével. A Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség tájékoztatása szerint nyolc nagy teljesítményű szivattyú működik a Korond patak medrének szabályozásának érdekében. A Maros Vízügyi Igazgatóság Facebook-oldalán arról számoltak be, hogy az utóbbi napokhoz képest jelentősen csökkent a bányába beáramló víz mennyisége, de a helyreállító munka továbbra is folytatódik.

Május 12-én, hétfőn úgy tűnik, hogy a helyzet fokozatosan javul. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke bejelentette, hogy a szövetség aktívan részt vesz a helyszíni intézkedésekben: egyeztetnek, támogatnak és szervezik a teendőket. "Folyamatosan kapcsolatban állunk az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósággal és az Országos Vízügyi Hatósággal is - mindenki felelősségteljesen és együttműködve dolgozik" - hangsúlyozta Kelemen Hunor. "Jó hír, hogy a víz 80%-át sikerült elterelni. A Salrom kiadta az építkezési engedélyt a mederszabályozási munkák elvégzésére a megbízott cégnek. A vízügyi vezérigazgató szerdán reggelre összehívta a szakembereket, hogy kidolgozzák a hosszú távú megoldásokat. A bánya megerősítéséről szóló szerződés már aláírásra került, és a munkálatok hamarosan kezdődnek" - tette hozzá az elnök.

A sóipari vállalat keddi nyilatkozata szerint sikerült mérsékelniük a szivárgást. Megkezdődött a betonozás az érintett területek biztonságának megerősítése érdekében, valamint annak biztosítása végett, hogy a Korond-patak esetleges vízhozam-növekedése ne okozzon problémát. Továbbá, a helyzet stabilizálása érdekében egy elkerülő csatorna építése is zajlik. A parajdi sóbánya látogatói továbbra sem fogadhatók, és a sókitermelés is szünetel.

Befejeződtek azok a vízelvezetési munkálatok, amelyek célja megvédeni a parajdi sóbányát az esetleges nagyobb esőzések okozta újabb vízbeszivárgástól. A helyszínen egy új vízlevezető ágat is kialakítottak, amit csütörtökön kora délután ki is próbáltak - közölte a település polgármestere, Nyágrus László. Mint mondta, a vízügyi szakemberek fóliával bélelték ki az új medret, és betömték azokat a lyukakat is, ahol korábban a bányába beszivárgott a víz. A munkát folytatják, egy újabb vízelvezető ág is készül, hogy biztosan felkészüljenek az esetleges nagy mennyiségű csapadékra, de a fóliás megoldást kipróbálták, működik.

A Maros Vízügyi Igazgatóság legfrissebb tájékoztatása szerint a Korond-patak vízszintje csökkent, így a szivattyúk működését egyelőre felfüggesztették. A szakértők azonban készen állnak, hogy bármikor közbeavatkozhassanak, ha a helyzet megkívánja.

Később a Hargita Megyei Katasztrófavédelmi Felügyelőség (ISU) bejelentette, hogy a Korond-patak vízhozama ismét a megszokott szintre emelkedett, így szükségtelenné vált a helyszínen üzemelő nagy teljesítményű szivattyúk működtetése, és elrendelték azok leállítását.

Az időjárás azonban gyorsan áthúzta a számításokat. Egy újabb felhőszakadás miatt a patak vízszintje ismét megemelkedett, újra kellett indítani a szivattyúkat.

Május 17-én az Országos Meteorológiai Szolgálat figyelmeztetést adott ki a várható heves esőzések miatt. E figyelmeztetés értelmében Hargita megyében keddig sárga jelzésű riasztás van érvényben, amely csapadékra és szélre vonatkozik. Az előrejelzések alapján négyzetméterenként akár 40 liter csapadék is hullhat.

A parajdi sóbánya vezetőségének kérésére a katonai tűzoltók újból üzembe helyezték az Alsósófalván található, a Korond-patak egyik mellékágában elhelyezett nagy teljesítményű motoros szivattyút.

A Parajdi vészhelyzeti bizottság meghosszabbította a helyi szintű veszélyhelyzetet. Sürgősségi munkálatokkal próbálják megakadályozni a további vízbeszivárgást, minden elérhető eszközt és erőforrást mozgósítanak. A Hargita Megyei Prefektusi Hivatal biztosította a helyi és a szomszédos települések lakóit, hogy folyamatos tájékoztatást nyújtanak."Tilos a belépés az érintett területre, még a parajdi sószurdok sem látogatható. Szükség esetén a veszélyeztetett háztartásokat is segíteni fogják" - közölték.

A felszíni munkálatokkal kapcsolatban folyamatos tájékoztatást adnak az illetékes hatóságok, ám a bányán belüli eseményekről keveset tudni. Az érintett intézmény tartózkodik a részletes kommunikációtól, sőt, gyakran teljesen hallgat. Ezzel párhuzamosan álhírek terjednek el, miközben a turizmus terén már észlelhetők a következmények: csökken a településre látogató turisták száma. A hatóságok jelenleg aktívan dolgoznak a helyzet megoldásán, hogy helyreállítsák a látogatók bizalmát és a helyi gazdaság élénkítését.

A felszínen a katasztrófavédők és a vízügy szakemberei továbbra ia küzdenek a parajdi sóbánya vízbeszivárgása ellen. A Hargita megyei katasztrófavédelem (ISU) az utóbbi évek leghosszabb munkálatait irányítja Parajdon - tájékoztatnak.

A heves esőzések súlyos árvizeket idéztek elő a térségben. Korondon a Sórét utcai póthíd eltűnt a víz alá, míg a 13C jelzésű országutat Nyikómalomfalvánál lezárták a veszély miatt. A bányánál is egyre fokozódik a kockázat. A vízelvezetést biztosító geotextília megrongálódott, ami miatt hatalmas mennyiségű víz zúdul a mélységbe - tájékoztatott Hargita Megye Tanácsának sajtószolgálata.

A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a Korond-patakon tapasztalt vízhozam mintegy százszorosára nőtt, ami miatt a víz ismételten nagy erővel tört be a parajdi sóbányába. Az üzemeltetők a Telegdy-bányarész védelmére összpontosítanak, miközben a kezelőrészleg és a látogatóközpont berendezéseit sürgősen ki kell menteniük. Nyágrus László elmondta, hogy a felszíni munkálatok leállítására is kényszerültek. A hatalmas víztömeg miatt a patak medrében nem lehet védekezési intézkedéseket végrehajtani.

Május 27-én elhangzott egy olyan mondat, amelytől sokan megijedtek. Petres Sándor, Hargita megye prefektusa, a parajdi sóbányában kialakult helyzetre utalva kijelentette: a természettel folytatott küzdelem véglegesen elveszett. A Korond-patak vízhozama reggelente több mint százszorosára emelkedett a megszokott mennyiségnek.

"Erre legalábbis az elmúlt 30 évben nem volt példa. Az ár által szállított hordalék pedig szinte helyrehozhatatlanul megrongálta az elmúlt hetekben végzett helyreállítási munkálatokat. A víz olyan sebességgel kezdett visszaáramlani a bányába, amelyet jelenleg nem lehet megfékezni" - mondta akkor a prefektus.

Ugyanazon az éjszakán az utolsó civil is elhagyja a bánya területét. A kalandparkot üzemeltető vállalkozó a közösségi médián, egy megható Facebook-bejegyzés formájában búcsúzik el az általa létrehozott helytől, amely annyi emléket és élményt adott a látogatóknak.

Helyszíni riportunk során a helyi lakosokkal folytattunk beszélgetéseket, hiszen róluk eddig nem sokat hallottunk. Ahogy azt sejteni lehetett, a parajdiakat mélyen megérintette a sóbányát sújtó katasztrófa; sokan nemcsak saját megélhetésük, hanem a település, a környék, sőt a teljes Sóvidék jövője miatt is aggódnak. Közben zűrzavart okozott a bányát üzemeltető Országos Sóipari Társaság (Salrom) hiányos tájékoztatása.

Kelemen Hunor és a megyei tanács, valamint a prefektus határozottan megnyugtatta a bányászokat és családjaikat, hogy nem maradnak magukra a nehézségek idején. Azonnali gyorssegélyt ígérnek számukra, valamint a turizmusból élőknek is. A szövetségi elnök bejelentette, hogy az RMDSZ kezdeményezésére elkezdődtek a tárgyalások Bukarestben, melyek célja a parajdiak támogatása. Ezzel párhuzamosan a magyar kormány is kifejezte készségét a segítségnyújtásra.

Közben egyre súlyosabb a helyzet a parajdi sóbányában, a Maszol a probléma gyökerét próbálta felgöngyölíteni. Egy, a neve elhallgatását kérő szakemberrel készült exkluzív interjúnkból kiderült, hogy 2007 és 2009 között elektrometriai mérésekre alapuló részletes tanulmány készült, amelyben kimutatták: több ponton is fennáll a vízbeszivárgás veszélye. A vizsgálatok során feltárták, hogy hol vannak olyan üregek és repedések, ahol víz juthat a sótesthez - ez a só oldódásával instabilitást, később beomlást okozhat.

Május 29-én feltelt vízzel a parajdi sóbánya látogató- és kezelőközpontja. Nyágrus László, Parajd polgármestere elmondta: a kirándulók által közkedvelt létesítmény turisztikai részlege teljesen víz alá került.

Minden erőfeszítés ellenére nem sikerült megmenteni a parajdi sóbánya egyetlen épen maradt részét, a Telegdy-részleget. Csütörtökön késő délelőtt fel kellett adni a védekezést, miután a víz utat talált az 1991-ben megnyitott tárnákba. Lezárták a sóbánya bejáratát.

A tragédia előtt néhány nappal, a posta kolozsvári szerkesztőségünkhöz egy kézzel írott, névtelen levél érkezett. A levélhez, amelyet változtatás nélkül közöltünk, a feladó nem fűzött semmilyen magyarázatot. Az írás olvasása után azonban úgy éreztük, hogy a szavak önmagukért beszélnek, és nincs szükség további magyarázatra. A levél szerzője még abban az időszakban fogalmazta meg gondolatait, amikor a jelenlegi, katasztrofális helyzet még nem alakult ki, s így reménykedtek abban, hogy sikerül megakadályozni, hogy a Korond-patak teljesen elborítsa a bányát.

A rendelkezésünkre álló adatok alapján egyértelmű, hogy a parajdi tragédia megelőzése nemcsak lehetséges lett volna, hanem felelősségteljes lépés is. Az Országos Sóipari Vállalat az elmúlt két évtized során folyamatosan nyereséget termelt, és az utolsó néhány évben különösen kedvező pénzügyi helyzetet élvezett. 2005 és 2023 között a cég több mint 700 millió lej (kb. 145 millió euró) profitot könyvelhetett el, amelynek jelentős része az utolsó évekre esett. 2023-ban a vállalat történetének legnagyobb árbevételét, 482,2 millió lejt érte el, mellyel párhuzamosan rekordot döntött a 130,5 millió lejes nyereségével is.

A lakosok utcára vonultak, követelték a bánya vezetőségétől, hogy adjon magyarázatot. Sebestyén József az intézmény székhelyének udvaráról - a kapu mögül - állt szóba az emberekkel, majd kérésükre bejelentette, hogy lemond a fejlesztési igazgatói tisztségéről.

A kommunikációs hiányosságok következtében egyre fokozódik a feszültség Parajdon. Antal Lóránt, az RMDSZ politikusa, lakossági fórum keretében találkozik a helyiekkel. Véleménye szerint a közérthető felháborodás teljesen jogos, hiszen úgy érzik, hogy senki sem figyel rájuk.

A pénteki napon a teljesen víz alá merült parajdi sóbánya szimbolikus búcsúztatására gyűltek össze a helyiek, miközben a bányavállalat vezetősége az alkalmazottakkal folytatott tárgyalásokat. A búcsúztatás végül elmaradt, amíg a megbeszélések során nem született egyértelmű és megnyugtató megoldás.

A Salrom és a vízügyi hatóságok között egyre feszültebbé válik a helyzet, mivel mindkét fél egymásra mutogat a felelősség kérdésében. Az állami vállalat kijelentette, hogy a vízügyi hatóságoknak kellett volna elvégezniük azokat a fontos feladatokat, amelyek a tragédia megelőzéséhez elengedhetetlenek lettek volna. A Salrom vezérigazgatója, Constantin Dan Dobrea, hangsúlyozta, hogy a cég fő profilja a sókitermelés, így nem foglalkozik a folyóvizek szabályozásával. Emellett kiemelte, hogy a Salrom nem rendelkezik a Korond-patak medréhez tartozó terület tulajdonjogával, és nem áll módjában ott munkálatokat végezni.

A válaszában az országos vízügyi hatóság hangsúlyozta, hogy a terület kizárólag a Salrom tulajdonában áll, így a munkálatok elvégzése teljes mértékben az ő felelősségük. "A román vízügyi hatóság a Maros vízügyi hatóság keretein belül nem hajthat végre beruházásokat vagy intézkedéseket olyan bányatelepen, amely nem az ő birtokuk" – emelték ki. Ugyanakkor megjegyezték, hogy tavaly tavasz óta folyamatosan részt vesznek a parajdi sóbányánál kialakult "rendkívül bonyolult helyzet" kezelésében.

A politikum a lakosság biztonságára, a támogatási lehetőségekre és a felelősök azonosítására fekteti a hangsúlyt. Továbbra sem tudja senki, hogy mi történik valójában a parajdi sóbánya mélyén.

Szombaton Parajdra látogat a román államfő, Nicușor Dan, valamint Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes és pénzügyminiszter, Bogdan-Gruia Ivan gazdasági miniszter, Cseke Attila fejlesztési miniszter, továbbá a Salrom cég vezérigazgatója is. A gazdasági miniszter bejelentette, hogy a Parajdi sóbánya dolgozói év végéig megkapják bérüket. Emellett aktívan keresik a lehetőségeket arra, hogy támogassák azokat a panzió- és szállodatulajdonosokat, akiket a turizmus visszaesése súlyosan érintett.

A Salrom vezérigazgatója, Constantin Dan Dobrea bejelentette, hogy a bányába beömlő patakvíz továbbra is oldja a sót. A vállalat mentőcsapatának néhány tagja már be is lépett a bányába, hogy vízmintát vegyenek, ezzel is pontosabb képet kapva a helyzet súlyosságáról. Dobrea elmondta, hogy kapcsolatba léptek a Babeș-Bolyai Tudományegyetem szakértőivel, valamint az Európai Sótermelők Szövetségével, amelynek a Salrom is tagja. A szakemberek június 3-án érkeznek, és a Salrom vezetősége minden európai sótermelő ország támogatását megkapta. Az ígéretek között szerepel, hogy nagyteljesítményű szivattyúkkal segítik a Parajdi sóbányába befolyt víz eltávolítását. Azonban nemcsak a szivattyúzással, hanem a sós víz biztonságos elvezetésével is komoly kihívásokkal kell szembenézni, hiszen a magas sótartalom miatt ez a folyamat kockázatos lehet.

A helyszínre érkező államfő volt az első, aki nyilvánosan kifejtette, hogy szakemberek véleményére támaszkodik a bánya megmenthetőségének vizsgálatában, és arra, hogy a turisztikai terület megőrzésére van-e lehetőség. Bejelentette, hogy felkérte az ügyvivő miniszterelnököt, hogy az ellenőrző bizottság mihamarabb kezdje el a felelősök felkutatását. Ezen túlmenően elmondta, hogy a katasztrófavédelem már munkához látott egy bypass-rendszer kiépítésén, amely lehetővé teszi a Korond-patak vízének elvezetését. Ezt követően nagyteljesítményű szivattyúk segítségével fogják megkezdeni a víz eltávolítását a bányából, a folyamat során pedig szakértők bevonására is sor kerül.

Cătălin Predoiu ügyvezető miniszterelnök szombaton bejelentette, hogy intézkedett a Miniszterelnöki Ellenőrzési Testület parajdi sóbányához történő kiküldéséről. A cél az, hogy mihamarabb és részletesen felderítsék az áradások következtében kialakult helyzet okait és a felelős személyeket.

A Maszolnak nyilatkozó szakember már korábban jelezte, hogy beszakadhat a Dózsa-bánya. A teljes beszakadás ugyan nem következett be, dejúnius elsején süllyedést tapasztaltak a Dózsa-bánya fölött, ezért elővigyázatosságból evakuálnak lakosokat a parajdi sóbánya környékén. Előbb 10 majd 45 házból telepítették ki a lakókat.

RoAlert figyelmeztetést küldtek a katasztrófavédők vasárnap, hétfőn pedig a Wellness központ jelentette be, átmenetileg bezárja kapuit. "Bár a Wellness Központunk nem tartozik a közvetlen veszélyzónába, de a Parajdon történő katasztrófa megelőző intézkedések részeként mi is zárva tartunk június 13-ig" - állt a központ hétfői tájékoztatásában.

Bár a hétfő reggeli órákban még nagy volt a forgalom a parajdi sóbánya beomlásoktól veszélyeztett környékén, délutánra szigorítottak az intézkedéseken és megtiltották a közlekedést a hatóságok. Az otthonuk elhagyására felkért lakosok ismerősöknél, panziókban töltötték a vasárnap éjszakát, sokan hazalátogattak "szétnézni", vagy éppen kertészkedni - tudtuk meg parajdi látogatásunkkor.

Hétfőn 300 millió lej értékben hagytak jóvá költségvetési hitelt a Salrom sóvállalat számára, amely a parajdi sóbányában működő turisztikai, rekreációs és gyógyászati szolgáltatásokat nyújtó cégek azonnali támogatását célozza. Tánczos Barna bejelentése szerint az összeg a sóvállalat sürgős beavatkozásait segíti, és olyan vállalkozások támogatására fordítható, amelyek a sóbányában különféle turisztikai és gyógykezelési tevékenységeket folytattak. Továbbá, egy állami támogatási program is jóváhagyásra került, amely a parajdi székhellyel vagy telephellyel rendelkező, a turizmus és vendéglátás területén tevékenykedő cégeket segíti.

Hétfőn Parajdon Nacsa Lőrinc, Magyarország nemzetpolitikáért felelős államtitkára találkozott a helyi közösséggel, hogy tájékoztassa őket a szakmai, anyagi és turizmust támogató intézkedésekről. Kiemelte, hogy Magyarország elkötelezetten részt vesz a Hargita Megye Tanácsa által elindított turisztikai kampányban. Emellett elmondta, hogy magyarországi vízügyi szakemberek már felmérték a helyszínt, és ha a román hatóságok szükségét érzik, további szakmai támogatás áll rendelkezésre.

Mircea Fechet, a környezetvédelmi tárca vezetője bejelentette, hogy a minisztérium egy új javaslatot készített elő, amely egy ideiglenes víztározó kialakítását célozza meg a Korond-patak felső szakaszán.

A Hargita Megyei Prefektusi Hivatal bejelentette, hogy a parajdi sóbányánál kialakult veszélyhelyzet kapcsán egy operatív értekezletet tartottak, amelyen a résztvevő intézmények közösen kidolgozták a szükséges műszaki megoldásokat. Ennek alapján sürgősen megkezdik a Korond-patak befogására és elvezetésére irányuló munkálatokat.

Június 2-án, éjfélkor a Maros megyei hatóságok bejelentették, hogy több településen ihatatlanná vált a csapvíz. A parajdi bányakatasztrófa következtében a Kis-Küküllő vízének sótartalma jelentősen megemelkedett, ami különösen aggasztó, mivel a folyó körülbelül 39 000 ember ivóvíz-ellátásáért felelős. Az érintett települések közé tartozik Dicsőszentmárton, Csüdőtelke, Bábahalma, Őrhegy és Szászbogács, valamint a Magyarsáros, Ádámos község települései, mint Adámos, Küküllődombó, Magyarkirályfalva és Vámosgálfalva, továbbá Szőkefalva, Küküllőpócsfalva és Gyulakuta község, amely magában foglalja Gyulakutát, Havadtőt és Kelementelkét is.

A hatóságok szigorú ellenőrzés mellett végzik a Bözödújfalusi-víztározóból a Kis-Küküllő vizének sókoncentrációjának hígítását. A belügyminisztérium jóváhagyásával június 2-án 23 órától azonnali vészhelyzetet hirdettek ki, amely harminc napig érvényes.