Donald Trump meglepő bejelentést tett: az Egyesült Államok egy európai terület megszerzésére pályázik, és hajlandó lenne megvásárolni azt - jelentette a Pénzcentrum.

Donald Trump külpolitikai stratégiája egyre inkább agresszív irányba terelődik, és olyan nyilatkozatokat tett, amelyek a Panama-csatorna és Grönland megszerzésére vonatkoznak. Ezek a lépések azt jelzik, hogy célja az Egyesült Államok globális befolyásának növelése, nem csupán gazdasági, hanem nemzetbiztonsági szempontok figyelembevételével is.

Donald Trump egyedülálló kampányprogramot hirdetett meg, amely az Egyesült Államok külföldi konfliktusoktól való távolmaradását tűzte ki célul, beleértve az ukrán háborút is. Célja a vámok növelése volt a nemzetközi kereskedelmi partnerekkel szemben, valamint a hazai gyártás fellendítése. Azonban az utóbbi időszakban Trump egy új, határozottabb külpolitikai irányvonalat képvisel, amely a globális kihívásokra reagálva agresszívebb lépéseket sürget.

A BBC elemzése szerint érdekes módon először csak tréfálkozott azzal, hogy Kanada esetleg az Egyesült Államok legújabb állama lehetne. Ezt követően pedig komolyabb hangot ütött meg, amikor arról beszélt, hogy visszaszerezné a Panama-csatornát. Ráadásul többször is felhozta, hogy az első elnöki ciklusa alatt komolyan fontolóra vette a dán autonóm terület, Grönland megvásárlását, amely azonban nem áll eladásra.

Valószínűtlen, hogy az Egyesült Államok bármely területet valóban ellenőrzése alá vonna. Azonban ezek a megnyilatkozások arra engednek következtetni, hogy Trump jövőképe magában foglalja a szuperhatalmi státusz erőteljes demonstrálását is, amely az amerikai kereskedelmi és nemzetbiztonsági érdekeinek védelmét célozza.

Trump egy konzervatív konferencián Arizonában azt mondta, hogy Panama "nevetséges, igazságtalan" díjakat kér az amerikai hajóktól a csatorna használatáért. Miután az Egyesült Államok átvette a csatorna építését a 20. század elején, az 1970-es években teljes ellenőrzést adott át Panamának egy szerződés révén. Trump azonban ezen a héten azt mondta, hogy ha a "megkárosítás" nem áll meg, akkor követelni fogja, hogy a csatorna térjen vissza az Egyesült Államokhoz - bár nem részletezte, hogyan.

Trump hangsúlyozta, hogy elkerülné, ha a Panama-csatorna "rossz kezekbe kerüljön", különösen Kínát említve, amelynek komoly érdekeltségei vannak ezen a vízi úton. Will Freeman, a Külügyi Tanács latin-amerikai tanulmányokért felelős kutatója, megjegyezte: "Valódi amerikai nemzetbiztonsági érdek fűződik ahhoz, hogy biztosítsuk a semlegesség ellenőrzését."

Kína a Panama-csatorna második legfontosabb felhasználója az Egyesült Államok mögött, ahogyan azt a legfrissebb adatok is tükrözik. Az ázsiai ország gazdasági beruházásai is figyelemre méltók, és folyamatosan növekvő hatással vannak Panama fejlődésére. 2017-ben Panama diplomáciai kapcsolatokat bontott Tajvannal, ezzel elismerve a sziget státuszát Kína részeként, ami komoly diplomáciai győzelmet jelentett Peking számára.

A Panama-csatorna nemcsak az Egyesült Államok kereskedelme szempontjából létfontosságú a Csendes-óceán térségében - mondta Freeman -, hanem bármely katonai konfliktus esetén Kínával az amerikai hajók és egyéb eszközök mozgatására is szükség lenne. Freeman szerint Trump kijelentései a szállítási díjakról tükrözik a kereskedelemmel kapcsolatos nézeteit. Bár a kijelentések "kényszerítőek" lehetnek - mondta Freeman -, még nem látható, hogy a csatorna hatóságai csökkentik-e az amerikai árukra kivetett díjakat a fenyegetés hatására.

Panama elnöke, José Raúl Mulino nyilatkozatot adott ki, amely szerint a csatorna és a környező terület a saját országához tartozik, és így is marad.

A hétvégén Trump a közösségi médiában megosztott egy posztot, amelyben hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok "elengedhetetlennek" tartja Grönland birtoklását és irányítását, figyelembe véve a nemzetbiztonsági és globális szempontokat. Az Egyesült Államok már működteti a Pituffik űrállomást Grönlandon, amely a terület gazdag természeti kincseinek, például ritkaföldfémeknek és olajnak köszönhetően egyre nagyobb jelentőségre tesz szert. Grönland stratégiai fekvése miatt kulcsszereplővé vált a globális kereskedelemben, különösen most, hogy a világ hatalmai versengeni próbálnak az Északi-sarkvidék erőforrásaiért. Oroszország kiemelten figyelemmel kíséri a régiót, mivel azt komoly stratégiai lehetőségként értékeli.

Trump 2019-ben, első elnöki ciklusa alatt vetette fel Grönland megvásárlásának ötletét, de ebből nem lett semmi. Grönland miniszterelnöke, Múte B Egede is válaszolt Trump legújabb kijelentéseire: "Mi nem vagyunk eladóak, és nem is leszünk azok." Trump azonban online is megismételte a nyilvános kijelentéseit. A Truth Social-on Trump fiókja egy képet mutatott be, amelyen egy amerikai zászló van elhelyezve a Panama-csatorna közepén.

Eric Trump, a második legidősebb fiú, egy X-en megosztott posztban azt illusztrálta, hogy az Egyesült Államok Grönlandot, a Panama-csatornát és Kanadát helyezte el egy Amazon online bevásárlókosárban.

Bár még nem lehet tudni, mi fog történni, Dánia hajlandóságát fejezte ki, hogy együttműködjön az adminisztrációjával. Az ország bejelentette, hogy Grönland védelmi kiadásait jelentősen megnövelik - mindezt alig néhány órával Trump legújabb Grönland megvásárlására tett kijelentése után.