Európában is fel kell készülni a tengerszint folyamatos emelkedésével járó kihívásokra és potenciális katasztrófákra.
Üdvözöljük az "On the Other Hand" rovatban, ahol a Portfolio vélemények kapnak teret. A megjelenő írások a szerzők egyéni nézeteit tükrözik, amelyek nem mindig tükrözik a Portfolio szerkesztőségének hivatalos álláspontját. Amennyiben szeretné megosztani gondolatait a témával kapcsolatban, ne habozzon, küldje el cikkét a [email protected] e-mail címre. A publikált írásokat itt találhatja meg.
A világ tengereinek szintje az elmúlt harminc év során állandó emelkedést mutatott, évente körülbelül 3,1 milliméterrel növekedve. 2023 januárjában a tengerszint átlagosan 98 milliméterrel haladta meg a 1993-as év hasonló időszakának szintjét.
A 2024 augusztusi ENSZ-jelentés alapján a tengerszint emelkedése egyre sürgetőbb problémát jelent, amely szoros kapcsolatban áll az emberi tevékenység által kiváltott globális felmelegedéssel. A kutatások szerint ez a folyamat különösen aggasztó, mivel a klímaváltozás következményeként a jégsapkák olvadása és a tenger hőmérsékletének emelkedése együttesen felelősek a vízszint emelkedéséért.
A "tulajdonítható" kifejezés egyedi megfogalmazása lehet például: "hozzákapcsolható" vagy "képviselhető". Ha szeretnéd, szívesen segítek a szó további variációival is!
A tengeri jég kiterjedése világszerte folyamatosan történelmi mélypontokat ért el. 2023 volt ebből a szempontból a legrosszabb év a feljegyzések kezdete óta.
A globális tengerszint a szakértői becslések szerint az üvegházhatású gázok (ÜHG-k) kibocsátási forgatókönyveinek mindegyikében emelkedni fog.
A szárazföldi jég - a gleccserek és a jégtakarók - a Föld édesvízkészletének nagy részét tartalmazzák. Ahogy a hőmérséklet emelkedik, különösen a sarkvidékeken, a gleccserek és a jégtakarók olvadnak, és az elolvadt vízmennyiség eljut az óceánokba.
A tengerszint-emelkedés ütemének gyorsulása leginkább a grönlandi és az antarktiszi jégtakarók fokozódó jégveszteségének tudható be, amely évente átlagosan 270 és 150 milliárd tonna között mozog. Az utóbbi tíz évben a legjelentősebb jégveszteséggel járó év figyelhető meg, ami aggasztó jele a globális felmelegedés következményeinek.
A legfrissebb tudományos felfedezések, amelyeket a Nemzetközi Krioszféra Éghajlati Kezdeményezés (ICCI) tett közzé, új fényt vetnek a klímaváltozás hatásaira.
A tengerszint emelkedése, amely akár 1 métert is elérhet, elkerülhetetlennek tűnik az elkövetkező száz évben, és már 2070-re is bekövetkezhet, amennyiben a jégtakarók instabilitása miatt összeomlanak.
A következő egy-két évezred során valószínűleg elkerülhetetlen lesz egy még drámaibb, 3 méteres szintemelkedés, ami akár a 2100-as évek elején is bekövetkezhet.
A tengerszinttel kapcsolatos szélsőséges események, amelyek korábban csupán évszázadonként egyetlen alkalommal jelentkeztek, a század végére már évenkénti jelenséggé alakulhatnak. A tengerszint emelkedése, valamint az éghajlatváltozás következményei közvetlenül érintik az alacsonyabban fekvő tengerparti területeken élő közel egymilliárd ember életét.
Ez a jelenség többdimenziós, és messze túlterjed a part menti lakosság körén - minden kontinens és régió érintett -, ezért senki sem mentesülhet a jövőbeli potenciális katasztrófák hatásaitól. A tengerszint emelkedése különösen súlyosan érinti a kis fejlődő szigetállamokat és a tengerparti közösségeket, amelyeknek sok millió lakosa kénytelen lesz alkalmazkodni az áradásokkal, viharhullámokkal, erózióval és a kényszerű kitelepítésekkel járó kihívásokhoz.
A tengerszint emelkedése már most is problémákat okoz világszerte:
Az ÜHG-kibocsátások jelentős mérséklése nem csupán a tengerszint emelkedésének sebességét fogja csökkenteni, hanem a végső szintemelkedés mértékét is megfékezheti.
A kutatások szerint a sziklás partok eróziója nyilvánvalóan közvetlen veszélyt jelent az emberi életre, a tulajdonra és az infrastruktúrára, ami a part menti urbanizáció gyors ütemű növekedésével csak fokozódni fog. A part menti erózió jövőbeli mértékének és a kapcsolódó veszélyeknek az előrejelzésére irányuló erőfeszítések nagyrészt a puha, erodálható partvonalakra összpontosítottak, és egészen a közelmúltig elhanyagolták a sziklás partokat. A sziklás partok a világ partvonalainak több mint 50%-át teszik ki, és maguk is a folyamatos erózió bizonyítékai.
Amerikai tudósok megfigyelései alapján a tengerszint emelkedése nem homogén módon zajlik a világ különböző részein. A globális és lokális környezeti tényezők, mint például a partvidékek domborzati formái és a jégolvadék vízének eloszlása az óceánokban, jelentősen befolyásolják, hogy egy adott területen mennyire nő a tengerszint.
A következő 30 évben a csendes-óceáni szigetországok, például Tuvalu, Kiribati és a Fidzsi-szigetek legalább 15 centiméteres tengerszint-emelkedést fognak tapasztalni a NASA elemzése szerint. A kutatók azt feltételezik, hogy a jelenlegi folyamatok tehetetlensége okán ez a növekedés attól függetlenül bekövetkezik, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátása változik-e az elkövetkező években.
A tengerszint évtizedek, sőt évszázadok során folyamatosan emelkedni fog, ami egyre gyakoribb és intenzívebb áradásokhoz vezet majd.
- mondta Nadya Vinogradova Shiffer, a NASA Földtudományi Osztálya óceánfizikai programjainak vezetője. A 15 centiméteres tengerszint-emelkedés hatásai országonként eltérőek lesznek. Egyes államok évente többször is tapasztalhatnak kellemetlen árvizeket pl. a part menti repülőtereken, míg mások gyakoribb áradásokkal szembesülhetnek, amelyek az év közel felében elárasztják őket.
A tengerszint emelkedése komoly kihívás elé állítja Európát is, hiszen több mint 50 millió ember lakik olyan part menti területeken, amelyek 10 méternél alacsonyabban helyezkednek el. Ez a helyzet sürgető figyelmet igényel, mivel a jövőbeli következmények jelentős hatással lehetnek ezeknek a közösségeknek az életére és megélhetésére.
A tengerszint növekedése egy olyan komoly kihívás, amely már most is érezteti hatását az európai part menti területek ökológiai állapotára és gazdasági fejlődésére. Az európai régiókban tapasztalható tengerszint-emelkedés átlagosan kissé gyorsabb, mint a globális átlag, és ez a folyamat folyamatosan felgyorsul.
A regionális eltérések nagyok, néhány balti régióban alacsonyabb (vagy negatív) relatív tengerszint-emelkedés tapasztalható, ami a függőleges földmozgásoknak és a szárazföldi jégtömegveszteségek hatásainak tudható be. A tengerszint emelkedésének jövőbeli mértéke nagyon bizonytalan és nagymértékben függ a különböző kibocsátási forgatókönyvek megvalósulásától. A tengerszint-emelkedés magasabb relatív mértéke várhatóan Európa déli tengerei esetében következhet be.
A legnagyobb kihívás, amellyel szembenézünk, az az, hogy a tengerparti közösségekben több mint 200 millió európai él, és sokan közülük közvetlenül a tengerhez közel birtokolnak ingatlant, vagy éppen a tengerpart nyújtotta lehetőségekből szerzik megélhetésüket. A tudományos körökben folyamatosan zajlik a diskurzus arról, miként tudnánk hatékonyan megóvni a partvidékeket és a tengerparti övezeteket, hogy a jövő generációi is élvezhessék e csodás helyek szépségét és gazdasági előnyeit.
A tengerszint folyamatos emelkedése következtében a világ legnagyobb olajkikötői veszélybe kerülhetnek, és a víz hamarosan elöntheti ezeket a kulcsfontosságú területeket.
A China Water Risk kutatói által végzett elemzés alapján világossá válik, hogy ha ez a helyzet bekövetkezik, akkor komoly globális energiabiztonsági kihívásokkal kell szembenéznünk, ami tovább fokozhatja a geopolitikai feszültségeket. Az elemzés rámutat arra, hogy...
