Íme egy egyedi átfogalmazás: "Így alakította ki vagyonát az a milliárdos, aki Ruszin-Szendi Romuluszt a Tisza Párt kötelékébe vonzotta."
Ruszin-Szendi Romulusz, a vezérkari főnök, jelenleg a Tisza politikai életének alakítója, míg Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke, a regionális politikai táj meghatározó személyisége.
Rendőrségi terrorelhárítóból lett fegyverkereskedő és milliárdos, a 2000-es években szoros kötelékek fűzték a szocialista párthoz, tavaly pedig bevásárolta Ruszin-Szendi Romuluszt a Tisza Pártba, emellett ismeri az ukrán kémbotrány egyik főszereplőjét, Holló Istvánt és ismernie kell a másik résztvevőt, Tseber Rolandot is. Címszavakban így összegezhető a Magyar Nemzet májusi tényfeltáró írása, amelyben Wéber János baloldali milliárdost mutatta be. Az akkori cikkben a lap elsősorban arra koncentrált, hogy felfedje, miként mozgott és mozoghat manapság az üzletember a politikai térben, most viszont azzal foglalkozik, hogy az elérhető adatok alapján milyen tényezők segítették Wéber meggazdagodását. A baloldali kormányok idején kiírt közbeszerzései eljárások biztosan ide sorolhatók.
Közbeszerzési lehetőségek: a szocialista kormány vonzó támogatása a piacon.
Wéber János legnevesebb vállalkozása a Combat, amely 1992-ben indult el. Ezt a céget Combat Amerikai-Magyar Kereskedelmi Kft. néven jegyezték be, és azóta is jelentős szereplője a piacon.
A kft. éves beszámolói a 2002 utáni időszakra vonatkozóan hozzáférhetőek, és ezekből kiderül, hogy a vállalat 2002 és 2010 között körülbelül tízmilliárd forintos árbevételt realizált. Ennek az összegnek jelentős része belföldi értékesítésekből származott, különösen közbeszerzési szerződések révén. A cég megrendelői között számos prominens intézmény megtalálható, mint például a Honvédelmi Minisztérium, a büntetés-végrehajtás, az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK), a Vám- és Pénzügyőrség, valamint a Magyar Posta.
Nézzük meg alaposabban a dolgot! 2002 és a következő három év során a Combat árbevétele körülbelül félmilliárd forintot tett ki. Azonban 2006-ra ez az összeg jelentős ugrást mutatott, hiszen elérte másfél milliárd forintot, majd 2009-re már a 2,1 milliárd forintot is meghaladta. Ebben az évben a vállalat több állami közbeszerzési pályázatot nyert el, többek között a honvédelmi tárca által kiírt három könnyű helikopter beszerzésére vonatkozó eljárást, amelyért szinte pontosan 240 millió forintot kaptak. Ezen kívül a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat forma- és egyenruha beszerzésére vonatkozó pályázatot is sikerrel zárták, 13,5 millió forintos értékben, míg az ORFK számára megkülönböztető hang- és fényjelző berendezéseket szállíthattak, 166 milliós áron. A hadügy pedig több mint ötvenmillió forintot fizetett a tűzszerész berendezésekért.
BTR, tűzszerészrobot, helikopter
A cég ügyletei közül többel is sokat foglalkozott a sajtó. Ilyen volt például az a 2006-os, vagyis a Gyurcsány-kormány időszakára eső tranzakció, amelyben a magyar állam hatvanhat BTR-80-as harcjárművet adott el Iraknak. Az adásvételben részt vett a Combat, és csak úgy sorjáztak körülötte a kérdőjelek, volt, aki törvénysértést emlegetett.
