A gyerekek és a közösségi média világa: egy új korszak kihívásai és lehetőségei Manapság a fiatalok mindennapjai szorosan összefonódtak a közösségi média platformjaival. Az Instagram, TikTok és Snapchat világában felnőni sok izgalmas lehetőséget kínál, u

A Netflix népszerű sorozata, a Kamaszok, ismét rávilágított arra a fontos problémára, amely a szülők és gyerekeik közötti kommunikációt övezi. A sorozat feltárja, miért nem tudjuk dekódolni kamaszaink „kódrendszerét”, és hogy mi történik valójában a gyerekekkel az online világban, amikor a szülők gyanútlanul azt hiszik, hogy minden rendben van a szobájuk komfortjában. A családi párbeszéd gyakran elakad, és a jól szándékú nevelési elvek is könnyen zátonyra futnak. A Mentsétek Meg a Gyermekeket szervezet friss felméréséből kiderült, hogy a megkérdezett fiatalok majdnem fele naponta több mint hat órát tölt az online térben, főként a közösségi médiában. Ráadásul a tapasztalat azt mutatja, hogy már a tíz év alatti gyerekek is aktívan jelen vannak ezeken a platformokon, ami még sürgetőbbé teszi a szülői figyelmet és a kommunikációs stratégiák újragondolását.

A közösségi média használata a nyolc év alatti gyerekek körében egyre inkább mindennapossá válik. A mai fiatalok olyan digitális környezetben nőnek fel, ahol a láthatóság, a népszerűség és a tökéletesség válnak az egyetlen mércévé. Naponta több mint hat órát töltenek online, jellemzően a közösségi platformokon, ahol folyamatosan ki vannak téve az összehasonlítás, a megfelelési kényszer és a felszínes megerősítések nyomásának. E tér nem csupán lehetőségeket kínál, hanem komoly lelki terheket is ró a gyermekekre és fiatalokra – figyelmeztet a Mentsétek Meg a Gyermekeket szervezet közleményében. Sok fiatal úgy érzi, hogy láthatatlanok, vagy éppen ellenkezőleg, értéktelenek, ha nem kapnak elegendő lájkot, vagy ha nem tudják elérni a tökéletesség illúzióját keltő tartalmak szintjét. A digitális világban a gyermekek önértékelése egyre inkább a virtuális visszajelzések tükrében formálódik. Ennek súlyos következményei lehetnek: az önkép torzulása, szorongás, elszigetelődés, sőt, komolyabb mentális problémák kialakulása is. A szervezet adatai szerint minden harmadik gyermek, aki pszichológiai segítségért folyamodik, szorongással küzd, míg a serdülők esetében ez az arány már meghaladja az 50%-ot, és az öngyilkossági kísérletek sem ritkák. Egy felmérés során 15 éves fiatalok számoltak be arról, hogy ha posztolnak valamit, és nem érkezik rá reakció, pánikba esnek. Nem tudják, mi történik, vajon hibáztak-e, vagy csak elmaradtak a lájkok. Aggódnak amiatt is, hogy esetleg a hátuk mögött beszélnek róluk, így egyre inkább magányosnak érzik magukat.

A helyzetet tovább nehezíti, hogy a szülők sok esetben sem fizikailag, sem érzelmileg nincsenek jelen a digitális térben. Gyakran fogalmuk sincs arról, mit művel a gyermekük a telefonján, és nem tudják, hogyan nyissanak párbeszédet a témáról.

Mit rejtenek az ártalmatlannak tűnő emojik?

A Mentsétek Meg a Gyermekeket romániai szervezetének 2025-ös tanulmánya riasztó képet fest a fiatalok digitális szokásairól. A gyerekek közel fele (48,3%) naponta több mint 6 órát tölt a digitális világban, főként a közösségi médiában, ahol hatalmas ingerek érik őket, és sokszor nyomás alatt érzik magukat, valamint elutasítással is szembesülnek. A 2023-as felmérés során a tinédzserek azt hangsúlyozták, hogy a közösségi média pozitívan hat az értékrendjükre és érdeklődési körükre, azonban a tartalomkészítők és influenszerek befolyása egyre növekvő problémát jelent. A gyerekek érzelmileg nincsenek felkészülve arra a rengeteg ingerre, amelyet az online tér kínál, beleértve az erőszakos tartalmakat és mások "tökéletes" életének bemutatását. Ennek következtében sokan alkalmatlannak, láthatatlannak vagy kirekesztettnek érzik magukat - figyelmeztetnek a szakemberek. A Netflix Kamaszok című minisorozata jól bemutatja, hogy a közösségi média használata milyen komoly kockázatokat rejt a serdülők mentális egészségére. A problémák között szerepel a figyelemzavar, az alvásproblémák, a társas izoláció és a csökkent önértékelés. Ráadásul a szülők gyakran túl későn észlelik, hogy a gyerekeknek szakmai segítségre van szükségük. A közösségi médiában a fiatalok könnyen kerülhetnek mérgező közösségekbe, szélsőséges csoportokba vagy felelőtlen influenszerek befolyása alá, ahol a szülők jelenléte hiányzik. Ilyenkor úgy érzik, végre tartoznak valahová, de ez a közeg könnyen kiszolgáltatottá teheti őket. A digitális nyelv és az emojik, amelyeket az online térben használnak, sokszor teljesen idegenek a szülők számára. Például a béka, a dinamitrúd vagy a fekete szív emojik, amelyek első ránézésre ártalmatlanoknak tűnnek, valójában a radikalizálódás, nőgyűlölet vagy öngyilkossági gondolatok jelei is lehetnek.

A Mentsétek Meg a Gyermekeket 2025-ös felmérése szerint már az 5-10 éves korosztálynál is előfordul a közösségi média használata, holott 2019-ben még a 9 évnél kisebb gyerekeknél ez nem volt jellemző. A felmérés során tízből négy gyermek számolt be arról, hogy megsértették vagy bántó üzeneteket kapott az interneten - ez az arány emelkedett a 2021-es és 2024-es adatokhoz képest is. A gyermekek 48,3%-a naponta több mint hat órát tölt online, ennek nagy részét a közösségi médiában. A gyermekek 66-84%-a ismerte el, hogy posztolt valamilyen tartalmat az interneten az elmúlt évben. A legkevesebben a közösségi médiában (66%), őket követik az online játékokban (69%), a privát üzenetekben (81%) és a csoportos fórumokon vagy platformokon (84%) posztolók. A személyes adatok megosztásának legnagyobb kockázata a privát üzenetekben rejlik, ahol a lányok jóval gyakrabban adtak ki magukról ilyen információkat, mint a fiúk - derül ki a Mentsétek Meg a Gyermekeket szervezet 2023-as kutatásából, melynek címe A fiatalok viselkedése a közösségi médiában. A szülők jelentős része (75%) szerint a legnagyobb aggodalomra az ad okot, hogy a gyermekeikkel nem megfelelő tartalmak jönnek szembe az interneten, vagy ismeretlen személyekkel kerülhetnek kapcsolatba (70%). Emellett 59%-uk attól tart, hogy gyermekeik online bűncselekmények áldozatává válhatnak. A szülők 32%-a állította, hogy gyermeke TikTokot használ, 21%-a Instagramot, 19%-a Facebookot és 17%-a Snapchatet.

Ne engedd, hogy a közösségi média határozza meg a szülői szerepedet és az értékeidet!

A szakértők véleménye szerint a fiatalok, legyenek akár gyerekek, akár serdülők, gyakran komplex érzelmi állapotokkal küzdenek, amelyek mögött egy olyan digitális világ áll, amely folyamatos aktivitást és boldogságot követel meg tőlük. Ez a világ sokszor nehezen érthető a szülők számára: itt nemcsak a népszerűség és a tökéletesség elvárása nehezedik rájuk, hanem az is, hogy soha ne hibázzanak, és mindig jelen legyenek online. Az elmaradt posztok vagy reakciók következménye a kizárás vagy a társas kapcsolatokból való kirekesztés lehet. A közösségi médiában eltöltött órák száma – naponta több mint hat – olyan állandó nyomást gyakorol a fiatalokra, amely arra készteti őket, hogy másokhoz, vagy akár irreális szépségideálokhoz hasonlítsák magukat. Az önértékelésük sokszor a lájkok számán múlik, miközben próbálják elfedni hibáikat különböző szűrőkkel. A közösségi média korai használata azonban kedvezőtlen hatással van a fiatalok pszichés fejlődésére. Az ott kapott visszajelzések gyakran felszínesek, és csak a feltételes online interakciókban léteznek, ahol a fiatal csak akkor kap figyelmet, ha valami "tetszetős" dolgot oszt meg, és csak akkor válik "értékessé", ha elismerik. Ha egy stabil és támogató kapcsolat hiányzik a szülőkkel, akkor könnyen alakulhat ki egy törékeny, hamis énkép, amely szorongással és identitásválsággal társul. A serdülők gyakran nem tudják, hogyan kezeljék a frusztrációt, a félelmet vagy az elutasítást, így a közösségi média válik számukra a referenciaponttá, amely megmondja nekik, hogy kik is legyenek. Mindezek ellenére a gyerekeknek érzelmileg és fizikailag elérhető szülőkre van szükségük ahhoz, hogy egészséges önértékeléssel rendelkezzenek. Sajnos a mai fiatalok olyan környezetben nőnek fel, ahol a szülőkkel töltött minőségi idő hiányos, és az énképük gyakran a nyilvános elismerésekre épül, nem pedig egy stabil belső magra. A média és az influenszerek határozzák meg a siker és a szépség normáit, így, ha hiányzik egy elérhető és támogató felnőtt, a közösségi média válik számukra a legfontosabb támaszává – figyelmeztetnek a szakemberek.

A pszichológusok véleménye szerint a szülőknek nem a tilalmakra, hanem a kapcsolatépítésre kellene fókuszálniuk. Ideális esetben a szülő-gyermek viszony egy olyan biztonságos teret teremt, ahol a gyermek azt tapasztalja, hogy tényleg figyelnek rá, meghallgatják, és elfogadják. Fontos, hogy a szülők érdeklődjenek a gyermekük mindennapi életéről, elkerülve az ítélkezést. Egyszerű, hétköznapi kérdésekkel, mint például "Mi újság a közösségi médiában?" vagy "Hogy érzed magad, amikor ilyen posztokat látsz?", közelebb kerülhetnek a gyermek belső világához. A gyerekeknek nem tökéletes szülőkre van szükségük, hanem olyan felnőttekre, akik aktívan részt vesznek az életükben, és kíváncsiak arra, ami őket foglalkoztatja. A közösségi média elkerülhetetlen része a gyerekek életének, de az, hogy hogyan kezelik ezt a világot, nagymértékben függ attól, mennyire érzik magukat biztonságban és szeretve a való életben – hangsúlyozzák a szakértők.