Civil szervezetek működése: Áttekintés és a Transparency öröme A civil szervezetek szerepe a társadalomban kiemelkedő jelentőséggel bír. Ezek az önkéntes alapon működő egyesületek, alapítványok és más formációk számos területen aktívan hozzájárulnak a kö
A kapcsolódó sajtótájékoztatón eredetileg Matúš Šutaj Eštok belügyminiszternek is meg kellett volna jelennie, a Hlas elnöke azonban betegségre hivatkozva nem vett részt az eseményen: a párt az egészségügyi minisztérium versenypályázata miatt kritikus napnak néz elébe.
A sajtótájékoztatót így a tárca államtitkára, Michal Kaliňák tartotta meg, Simona Zacharová, a civil társadalom fejlesztéséért felelős kormánybiztos társaságában. A tisztviselő szerint a változtatások célja nem a harmadik szektor szervezeteinek zaklatása, hanem a minél széleskörűbb átláthatóság.
A változások életbe lépésével a nyilvánosság számára sokkal gazdagabb háttérinformációk válnak elérhetővé a különböző civil szervezetekről. A Központi Szerződésjegyzékben (Centrálny register zmlúv) nyilvántartott, hivatalosan megkötött szerződések, a civil szervezeteket érintő bírósági döntések, az ingatlanjegyzékben található tételek, valamint a pénzügyi elemzések és a társulások éves elszámolásai is nyilvánosságra kerülnek.
Kaliňák véleménye szerint a civil szervezetek nyilvántartása elsősorban azért fontos, mert lehetőséget teremt arra, hogy egy helyen összegyűjtve, könnyen hozzáférhető módon találhassunk információkat a különböző szervezetekről. Az államtitkár hangsúlyozza, hogy a civil szférának régóta van egy adóssága a közvélemény felé, különösen az átláthatóság terén. Emellett a jövőben más területekre vonatkozó nyilvántartások is bővülhetnek új információkkal, így még átfogóbb képet kaphatunk a szervezetek működéséről.
A belügyminisztérium álláspontja szerint az újonnan kialakított adatbázis lehetővé teszi, hogy csupán néhány másodperc alatt átfogó képet kapjunk arról, kik alkotják a civil szervezetek vezetését, milyen személyi kapcsolatok fűzik őket egymáshoz, milyen nyilvános forrásokhoz férnek hozzá, és milyen kötelezettségeik vannak az állammal szemben.
A nyilvánosan nem elérhető információk között maradnak a szervezet címére és a tagok, valamint tisztviselők személyes adataira vonatkozó részek.
A Transparency International (TI) közleménye szerint a belügyminisztérium igyekezete a szektor átláthatóvá tételére sokkal értelmesebb, mint az "orosz törvény" mintájára készült, külföldi ügynökökről szóló szabályozás és az egyoldalú lobbikorlátozásra vonatkozó előírások.
A TI úgy véli, hogy a különféle nyilvántartási jegyzékek összekapcsolására tett erőfeszítések dicséretesek. A szervezet meggyőződése, hogy az ilyen jellegű intézkedések nemcsak a civil kezdeményezések hitelességét erősíthetik, hanem segíthetnek a meglévő problémákra is fényt deríteni.
A Transparency véleménye szerint ez a lépés egyértelműen azt jelzi, hogy nincsenek technikai korlátok az adatbázisok integrálásában, különösen figyelembe véve, hogy más állami szervek, mint például a pénzügyi ellenőrző hatóságok, már alkalmaznak hasonló megoldásokat. A TI ezt az állami intézkedést innovatívnak tartja, ugyanakkor hasonló szintű átláthatóságot vár el a vállalatok, politikai pártok és a politikai képviselők vagyonbevallásai esetében is.
