A görögök hatalmas fegyverkezési programba fogtak, ami komoly aggodalmat kelt Törökországban.
Görögország hadserege jelenleg folyamatos modernizációs és fejlesztési folyamaton megy keresztül, amelynek célja, hogy új stratégiákkal és korszerű beszerzésekkel erősítse meg védelmi képességeit. A görög kormány abban reménykedik, hogy ez a lépés nemcsak a hadsereg hatékonyságát növeli, hanem a fiatalok körében is vonzóbbá teszi a katonai karriert. A cél az, hogy a hadsereg megőrizze versenyelőnyét Törökországgal szemben, miközben biztosítja az ország biztonságát és stabilitását. A modernizációs intézkedések mellett a görög hadsereg folyamatosan dolgozik a technológiai fejlesztéseken, és igyekszik alkalmazkodni a változó geopolitikai környezethez.
Idén márciusban Nikosz Dendiasz védelmi miniszter bejelentette a görög fegyveres erők átfogó átalakítását, amely a kormány célkitűzéseinek középpontjában áll. Kiriákosz Micotákisz miniszterelnök hangsúlyozta, hogy ez a program Görögország modern kori történetének legjelentősebb védelmi kezdeményezése. Az Agenda 2030 néven ismert terv nemcsak új vadászgépek beszerzését és a haditengerészet korszerűsítését tűzi ki célul, hanem a görög védelmi ipar fejlesztésére is nagy hangsúlyt fektet. Dendiasz a sajtó kérdéseire válaszolva elmondta, hogy a program a fegyverbeszerzés mellett a személyügyi aspektusokat is érinti. Ennek keretében jelentős erőfeszítéseket tesz a sorkatonai szolgálat és a tisztképzés modernizálása érdekében, amelyek a hellén fegyveres erők alapvető pilléreit alkotják.
A thébai katonai akadémián tartott beszédében a védelmi miniszter hangsúlyozta, hogy a kormány elkötelezett amellett, hogy a fegyveres erők tagjai a kiképzésük során olyan készségeket sajátítsanak el, amelyek hasznosak lehetnek mind a hadsereg keretein belül, mind a civil életben. Ezzel a megközelítéssel szeretnék megelőzni a különféle gazdasági nehézségeket. A tárcavezető hozzátette, hogy a kormány aktívan tárgyal a gazdasági szervezetekkel egy olyan megállapodás érdekében, amely lehetővé teszi a tartalékos katonák gyorsabb integrálását az aktív állományba.
Dendiasz a tartalékos rendszer létszámhiányának megoldására a nők aktív bevonását javasolja. Jelenleg a görög nők kizárólag hivatásos katonaként csatlakozhatnak a fegyveres erőkhöz, a tartalékos szolgálat lehetősége azonban számukra nem elérhető.
A görög fegyveres erők helyzetét a PFEARFU, mint az egyik legjelentősebb érdekképviseleti szervezet, alaposan elemezte. A szervezet megállapítása szerint a legnagyobb kihívást a 2012 óta folyamatosan csökkenő bérek jelentik. Érdekes módon, míg a szomszédos Bulgáriában, ahol alacsonyabbak a megélhetési költségek, a katonai személyzet bére ismét növekedésnek indult, Görögország ezzel ellentétben stagnáló helyzetbe került. A gazdasági nehézségek nemcsak a katonákra, hanem a családjaikra is súlyos hatást gyakorolnak. A pénzügyi helyzet romlása miatt egyre több katonacsalád küzd lakhatási problémákkal, és a gyakori áthelyezések tovább nehezítik az életüket.
A családok mellett a katonai akadémiák is komolyan érzik a problémát. Míg 2020-ban az akadémiai férőhelyek kihasználtsága közel 99 százalékos volt, addig ez az arány idén drasztikusan, mindössze 64 százalékra csökkent. A PFEARFU figyelmeztetése szerint a felvett hallgatók körében is aggasztóan magas a lemorzsolódás, hiszen a felvételt nyert diákok csupán 10-20 százaléka éri el a diplomát.
A problémára válaszul a védelmi miniszter és Kiriákosz Pierrakakisz oktatási miniszter közösen egy átfogó intézkedéscsomagot dolgozott ki. Ennek keretében a katonai akadémiák tisztjelöltjeinek havi juttatása 165 euróról 609 euróra emelkedik, míg az altisztjelöltek esetében ez az összeg 124 euróról 249 euróra nő. Továbbá, a különböző ösztöndíjak és szociális támogatások mértékét is lényegesen megemelik. Az átalakítások kiterjednek a tanterv reformjára is. Az új rendszer révén az akadémiák teljes jogú tagként integrálódnak a görög felsőoktatási rendszerbe, lehetőséget teremtve ezzel a hazai és nemzetközi egyetemekkel való együttműködésre, valamint mester- és doktori képzések indítására. A javasolt intézkedések összesen több mint 30 millió eurós fejlesztést kínálnak az ország kilenc akadémiáján.
A lakhatási krízis kezelésére a védelmi miniszter bejelentette, hogy a minisztérium 2030-ig összesen 3000 lakást fog felépíteni a katonák és családjaik részére. Az első ezer lakás építése már el is kezdődött, ezzel biztosítva a szükséges otthonokat a szolgálatot teljesítők számára.
Dendiasz a hatékonyság növelésére összpontosít, és ennek keretében hat alacsony létszámú hadosztályt számol fel, a katonákat pedig más egységekhez irányítja át. Emellett 2030-ig 132 kihasználatlan katonai bázis bezárását tervezik. A reformok célja, hogy csökkentsék a gyakori áthelyezések szükségességét is, ezzel stabilabbá téve a haderőt.
A görög kormány célja, hogy a légierő 2030-ra 200 darab negyedik és ötödik generációs vadászgéppel rendelkezzen, kiszorítva a jelenleg szolgáló régebbi típusokat. Az elérhető adatok alapján jelenleg legalább 224 géppel rendelkezik a hellén légierő, ám az arzenál öt különböző modellből kerül ki, komoly logisztikai nehézségeket okozva.
A légierő flottájában a legnagyobb részesedéssel az F-16-os amerikai vadászbombázók különböző verziói bírnak, szám szerint 152 darab. Ezen kívül 33 darab F-4-es repülőgép van szolgálatban, amelyek főként felderítési feladatokat látnak el, de taktikai csapásokra is bevethetők. A francia Mirage vadászgépek száma 24, és ezek leginkább elfogó szerepkörben működnek. A legújabb szerzemények a francia Rafale típusú vadászbombázók, amelyek modern technológiájuknak köszönhetően jelentős előnyöket nyújtanak. Ugyanakkor a logisztikai kihívások mellett mind az F-4-es, mind a Mirage típusok esetében tapasztaltak problémákat, amelyek főként a repülőgépek korából és a nem megfelelő karbantartásból adódnak.
A görög kormány szerint, a légierő fejlesztésével egyszerűsíthető annak logisztikai rendszere is, így 2030-ig 84 F-16-ost modernizálnak az elérhető legmodernebb változatra. Az amerikai gépek és a Rafale mellé a szintén amerikai F-35 -ös gépeket szereznek be, amelyek közül az első nyolc darab 2030-ban érkezik. A vadászgépek legújabb generációját képviselő F-35-ös képes lesz átvenni a felderítő és csapásmérő feladatokat, valamint lehetővé teszi Görögország számára, hogy megőrizze előnyét a nagy rivális Törökországgal szemben. Szintén ehhez kapcsolódik a rendszeresíteni tervezett rakéta védelmi rendszer, illetve a Kentaur névre keresztelt drónelhárító rendszer.
Az új stratégiai irányvonal részeként a haditengerészet fejlesztése is prioritást élvez. Nikosz Dendiasz védelmi miniszter nyilatkozata szerint ennek a lépésnek az a célja, hogy erősítse Görögország jelenlétét a Földközi-tenger keleti részén, ezzel pedig hozzájáruljon a görög és az Európai Unió biztonságának fokozásához. Dendiasz kiemelte, hogy a haditengerészet kulcsszerepet játszik az Égei-tenger védelmében, ezzel biztosítva az egész régió stabilitását és biztonságát.
Panagiotisz Karavasz, a görög haditengerészet beszerzésekért felelős parancsnokhelyettese hangsúlyozta a legújabb fejlesztések fontosságát. A céljaik között szerepel a meglévő nagyobb egységek, különösen a fregattok korszerűsítése, valamint a logisztikai problémák megoldása. A haditengerészet képességeinek fejlesztése érdekében új fregattok beszerzését is tervezik Franciaországból, melyek építésében számos görög vállalat is részt vesz. Az új hajók integrálásával jelentős mértékben javulni fognak a haditengerészet légvédelmi és tengeralattjáró elleni képességei is.
A védelmi fejlesztések mellett Görögország több államnak is biztosít katonai támogatásokat, ezek között elsősorban Ukrajnát és újabban Örményországot említhetjük. A Kieli Világgazdasági Intézet adatai alapján idén nyárig 137 millió euró, többségében katonai támogatást nyújtott Ukrajnának. A két állam októberben írt alá biztonsági megállapodást. Korábban páncélozott csapatszállító járműveket, rakétarendszereket adott át Athén az ukrán hadsereg számára. Legutóbb pedig 32, szolgálatból már kivont F-16-os átadásával támogatták Ukrajnát.
A két fél közötti viszonyban azonban felmerült egy ellentmondásos kérdés. A görög kormány elzárkózott a légvédelmi rendszerek átadásától, hivatkozva arra, hogy ezek alapvető részét képezik az ország védelmi struktúrájának. Ezzel szemben a görög sajtó értesülései szerint Athén hajlandó lenne megfontolni a légvédelmi rendszerek átadását Örményországnak. A kormányzati reakciók alapján a cél az, hogy a görög hadsereg technikai felszerelését korszerűsítsék, amely keretében a régi szovjet haditechnikát izraeli rendszerekre cserélik.
Görögország ambiciózus haditechnikai beruházásai azt mutatják, hogy elkötelezett a Mediterrán térségben betöltött meghatározó szerepének megerősítése iránt. Az ország már most is túlteljesíti a NATO által elvárt 2%-os védelmi kiadási szintet, és a közelmúltban bejelentett fejlesztések és beszerzések egyértelműen a fokozott ambíciók jeleit mutatják.
A szerző a Migrációkutató Intézet kutatója.
