Íme a szakértői elemzés arról, miért tapasztalható a fizetések lassú növekedése!

Bár Magyarországon a fizetések folyamatosan emelkednek, a növekedés üteme sajnos jelentősen lelassult - derül ki a KSH legújabb statisztikáiból. A magyar munkavállalók körülbelül fele májusban nettó 391 ezer forintnál kevesebbet keresett, és noha ez az összeg éves szinten még mindig kedvezőbb, mint egy évvel ezelőtt, a reálkeresetek emelkedése minimális mértékű. Szakértők úgy vélik, hogy a dinamikus bérnövekedéshez elengedhetetlen lenne egy fellendülő gazdaság és alacsonyabb inflációs környezet.

Május hónapban a magyar munkavállalók körülbelül fele kevesebb mint nettó 391 200 forintot keresett – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal legújabb jelentéséből. Ez az összeg ugyan 8,3 százalékkal magasabb, mint egy évvel ezelőtt, azonban a bérnövekedés üteme hónapról hónapra egyre inkább lassul: tavaly október óta folyamatosan csökken a növekedés mértéke.

Az atv.hu által közzétett információk alapján májusban a bruttó átlagkereset 702 800 forintra rúgott, míg a bruttó mediánkereset 562 300 forint volt. Érdekes megjegyezni, hogy a reálkeresetek, amelyek az inflációval kiigazított bérek, mindössze 3,2 százalékos növekedést mutattak. Ennek fő oka az, hogy az árak ebben az időszakban 4,4 százalékkal emelkedtek.

"A cégek - beleértve az államot is - már nem tudják olyan ütemben emelni a béreket, mint korábban" - mondta Bod Péter Ákos közgazdász az ATV Híradónak. A volt jegybankelnök emlékeztetett: korábban két számjegyű béremelkedések is voltak, most azonban már a 8 százalékot sem éri el a növekedés.

A szakértő szerint a visszafogottabb bérdinamika mögött több tényező áll: gyengébb a kereslet, jelentősek az adóterhek, a külkereskedelem pedig bizonytalan. Ezek mind arra ösztönzik a vállalkozásokat, hogy visszafogják a kiadásaikat - így a béremeléseket is.

Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint különösen az egészségügyben és az építőiparban volt érezhetőbb fizetésemelés, más ágazatokban azonban lelassult a növekedés.

A szakértő véleménye szerint a tartós és érezhető bérnövekedés megvalósításához több alapvető feltétel együttes teljesülése szükséges. Ilyen tényezők közé tartozik például az alacsonyabb inflációs szint, a munkaerőpiac szorosabb kínálata, valamint elsősorban egy dinamikusan fejlődő, erősödő gazdasági környezet.

"Regős kifejtette, hogy a munkáltatók általában csak akkor hajlandók magasabb bért ajánlani, amikor arra valóban szükség van. Ehhez elengedhetetlen, hogy verseny alakuljon ki a munkaerőpiacon, és a vállalatoknak legyen elegendő forrásuk a fizetések növelésére."

Hozzátette: a bérminimum emelése azért is kulcsfontosságú, mert jóval több munkavállalót érint, mint a minimálbér - és a vállalatok többsége csak akkor lép, ha szabály kötelezi rá őket.