Az Orbán-kormány újabb adót vezetett be, amelyet azoknak kell megfizetniük, akik más városba tervezik a költözést.

Betelepülési adóval és más jogkorlátozással védené a kabinet a túlzott belső migrációnak kitett településeket.

Az Orbán-kormány társadalmi egyeztetésre bocsátotta a "helyi önazonosság" védelméről szóló törvénytervezetet, amelynek preambuluma hosszasan, bő jogfilozófiai szósszal nyakon öntve ecseteli a jogszabály célját, miszerint "mostantól a közösségeknek jogi eszközeik lesznek arra, hogy megvédjék önazonosságukat, és ők dönthessenek arról, hogy milyen irányban fejlődjön településük".

Ez nyilvánvalóan nem valós, csupán arról van szó, hogy a települések idén nyártól új jogköröket és eszközöket kapnak annak érdekében, hogy korlátozhassák a betelepülők számát.

A törvénytervezet, amely még a parlamenti végszavazás előtt jelentős módosulásokon mehet keresztül, elsődlegesen azt a jogot adja az önkormányzatoknak, hogy a termőföldeken kívül szinte minden ingatlanra, beleértve a külterületi zárt kerteket is, szerzési tilalmat rendeljenek el. Valószínű, hogy a települések nem fognak gyakran élni ezzel a lehetőséggel, hiszen e lépés az ingatlanok piaci értékének csökkenését vonná maga után, ami nem biztos, hogy a választók tetszését elnyerné. Az önkormányzatok számára lehetőség nyílik az ingatlanszerzés korlátozására is, például elővásárlási jog bevezetésével. Eddig az a javaslat merült fel, hogy ezt a jogot a település minden lakója gyakorolhatná, ám a legfrissebb módosítás már csak az önkormányzat, valamint a telekhatárral szomszédos ingatlanok tulajdonosaira és lakóira vonatkozik.

A javaslat értelmében az önkormányzat lehetőséget kap arra, hogy az ingatlanvásárlást a betelepülők számára bizonyos feltételekhez vagy kötelezettségek teljesítéséhez köthesse. Például előírhatja, hogy "a betelepülő a közösség identitásának, hagyományainak és szokásainak védelme érdekében teljesítsen valamilyen, a közösség érdekeit szolgáló kötelezettséget" - fogalmaz a javaslat kissé általánosan. Ezen kívül a betelepülők adója is megjelenik, mint új elem a magyar adórendszerben, de hogy ezt pontosan hogyan és milyen formában vezetik be, azt a javaslat nem részletezi. Ezt a kérdést egy külön jogszabályban, a helyi adókról szóló törvényben kívánja a kormány később tisztázni. Érdekes megjegyezni, hogy nem mindenki számít betelepülőnek, még akkor sem, ha az adott településen nem él.

nem lehet betelepülőnek nevezni például, aki az adott településről származik, vagy már lakik ott hozzátartozója, de például nem számít jöttmentnek a törvényjavaslat szerint az egyházi személy, vagy az egyházi alkalmazott sem,

Bár korábban sosem élt az adott településen, most mégis különös vonzalmat érez iránta.

A törvényjavaslat kulcsfontosságú aspektusa, hogy a korlátozások csak azon településeken lépnek érvénybe, ahol az önkormányzatok úgy döntenek, hogy szeretnék kihasználni a törvény adta lehetőségeket - értékelte az ingatlanpiaci helyzetet Balogh László. Az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője kiemelte, hogy elsősorban a nyaralóövezetekben, különösen a Balaton körüli településeken és az agglomerációs területeken várható a tulajdonszerzés és lakcímbejelentés feltételekhez kötése, míg a teljes tilalom bevezetése valószínűtlennek tűnik. Továbbá, a budapesti kerületekben is napirenden lehet a kérdés, például a külföldi lakásvásárlók megadóztatásának lehetősége, akik jelentős szerepet játszhattak a fővárosi ingatlanárak emelkedésében, mivel általában nagyobb vásárlóerővel bírnak a hazai vásárlókkal szemben. A KSH adatai szerint az elmúlt egy-két évben a fővárosi lakásvásárlók körében minden tizedik-tizenegyedik vevő külföldi volt, míg a belvárosi kerületekben ez az arány minden negyedik-ötödik vevőre tehető. A feltételekhez kötött tulajdonszerzés bevezetésével a budapesti kerületek két célkitűzést is elérhetnének: új forrásokat vonhatnának be költségvetésükbe, miközben mérsékelhetnék a lakásárak növekedésének ütemét - véli Balogh.

A betelepülők számára a tulajdonszerzés teljes tiltását csak olyan ingatlanok esetében lehet alkalmazni, amelyre az elmúlt tíz évben nem vezettek be építési tilalmat. Emiatt például Érden, Balatonalmádiban vagy Dörgicsén biztos, hogy lesznek olyan területek, amelyek nem vonhatók korlátozás alá - fogalmazott Balogh László.

Mivel a döntést az Országgyűlés az önkormányzatok kezébe adja, ezért csak azokon a helyeken várható bármilyen korlátozás, ahol a betelepülők magas száma általános elégedetlenséget okoz a helyi lakosok körében.

Balogh László hangsúlyozta, hogy ha a helyi képviselőtestületek az ott élők akarata ellenére hoznának olyan korlátozó intézkedéseket, amelyek kedvezőtlenül befolyásolhatják az ingatlanok értékét, annak komoly következményei lennének a következő önkormányzati választásokra. A budapesti agglomerációban, valamint a Balaton környékén a lakóházak és nyaralók átlagos értéke körülbelül 100 millió forint, de Debrecen környékén is hasonló ingatlanárakkal találkozhatunk. Ilyen magas ingatlanpiaci környezetben nem lenne meglepő, ha a korlátozások bevezetését tervező önkormányzatok pár millió forintos hozzájárulást kérnének a betelepülőktől, amelyből a helyi infrastruktúra vagy közszolgáltatások fejlesztésére fordítanák a pénzt.

Most éppen 54 adó van

Idén januárban jelentős változás történt Magyarország adórendszerében: a Jalsovszky Ügyvédi Iroda, amely rendszeresen készít hasonló elemzéseket, megállapította, hogy a tavalyi 61 adóval szemben idén már csupán 54 elvonási forma található a magyar jogrendszerben. Érdemes megjegyezni, hogy a tavalyi adószám rekordnak számított. Amennyiben a parlament zöld lámpát ad a betelepülők adójának bevezetésére, az adók száma 55-re emelkedik. Jelenleg a kormány jövő évi adótervei között nem szerepel az adók számának további módosítása. A tavalyi jelentős adócsökkentés mögött pedig az egyes ágazati különadók, mint például a közművezeték-adó, valamint a gyógyszergyártók és légitársaságok különadóinak megszüntetése áll.