2025-re vonatkozóan aggasztó előrejelzések láttak napvilágot, amelyek a magyar lakosságot érintik. Az Agrárszektor elemzése szerint komoly kihívásokkal nézhetünk szembe, amelyek jelentős hatással lehetnek mindennapi életünkre. A jövőbeli kilátások és a vá
A 2025-ös évben várhatóan folytatódik a globális hőmérséklet emelkedése, és a tizenharmadik egymást követő évben is meghaladja az 1°C-os növekedést az iparosodás előtti időszakhoz képest. Az év elején a La Niña és az indiai-óceáni dipólus hatására átmenetileg mérséklődik a hőmérséklet-emelkedés, de a szélsőséges időjárás továbbra is jelen lesz, a metán pedig tovább súlyosbítja a helyzetet. A 2025-ös évben erős hőhullámok, erdőtüzek és aszályok várhatóak, különösen a mediterrán térségben, miközben Közép- és Nyugat-Európában az aszályok és energiaellátási problémák is megnövelhetik a kockázatokat.
A modellbecslések szerint 2025-re a globális átlaghőmérséklet várhatóan 1,29 és 1,59 Celsius-fok között fog emelkedni az iparosodás előtti időszak (1850-1900) átlagához képest, ami egy középértéket jelentő 1,44 Celsius-fokot eredményez. Ez az év lehet a tizenharmadik egymást követő év, amikor a globális hőmérséklet-emelkedés átlépi az 1,0 Celsius-fokot az iparosodás előtti szinthez viszonyítva. Ezt az adatot a Klímapolitikai Intézet elemzésére hivatkozva közölte a Világgazdaság.
Az év kezdetén megfigyelhető La Niña és az indiai-óceáni dipólus (IOD) normál állapota miatt valószínű, hogy átmenetileg csökkenni fog a hőmérséklet-emelkedés üteme. Ezek a természetes jelenségek a légkörből az óceánok felé irányítják a hőt, amelyek képesek jelentős mennyiségű energia elnyelésére. A legújabb modellezések szerint a globális átlaghőmérséklet 2025-re várhatóan 1,29 és 1,59 Celsius-fok közötti növekedést mutat majd.
2025-ben várhatóan folytatódik a szélsőségek sorozata. A La Niña és az El Niño hatásainak figyelembevételével a hőmérséklet-emelkedés több régióban is továbbra is jelen lesz. Fontos megemlíteni, hogy míg a szén-dioxid lassan melegíti a légkört hosszú távon, addig a metán 29-40-szer erősebb üvegházhatású gáz, amely gyorsabban hat, de néhány éven belül kiülepedik. A metán legnagyobb részben a természetből, a trópusi mocsarakból, a tundra talajainak olvadásából, a fosszilis üzemanyag-kitermelésből és a mezőgazdaságból származik.
A meteorológiai tél első hónapja már el is telt. Európában a Skandináv térségben több hó esett az átlagnál, míg a kontinens többi részén kevesebb, de a lehullott csapadék összmennyisége 12 százalékkal meghaladta az átlagos értéket. Ez a jelenség a klímaváltozás trendjeinek részeként értelmezhető, hiszen a téli időszak enyhülésével párhuzamosan a csapadék mennyisége nő, és egyre inkább folyékony formában érkezik. Januárban és februárban enyhébb időjárásra lehet számítani Európa nagy részén.
Miután a szükséges hideg levegő felhalmozódik, Európában, Ázsiában és Észak-Amerikában egy sor különböző intenzitású hidegfront és erős enyhülés váltakozása várható. Az idei tavasz során különösen figyelni kell a fagyokra és a fagykárokra Közép-Európában, így Magyarországon is, főként március és április hónapokban. Ennek egyik legfőbb kiváltója a sarki örvény (Polar Vortex) átalakulása, amely befolyásolja a hideg levegő déli irányú mozgását. A következmények különösen érzékenyen érinthetik a szőlő- és gyümölcstermelőket, különösen az Alföld, valamint a Zalai- és Somogyi-dombságok területén, ahol jelentős károk keletkezhetnek.
A szezonális klímatrendek elemzése alapján a nyár várhatóan ismét a megszokott átlagot meghaladó hőmérsékletekkel érkezik, ami számos tartós és intenzív hőhullámot hoz magával az északi félteke különböző régióiban. Különösen Európában, Kelet-Ázsiában, Észak-Amerikában és a Kárpát-medencében számíthatunk erre a jelenségre. A mediterrán térségben, ahol a hőmérsékletek folyamatosan növekednek, a kiszáradt talajok és az emberi tevékenységek következtében újra komoly erdőtüzek várhatóak, amelyek nagy területeket érintenek. Az Alpok és Délnyugat-Európa talajai már 2017 óta vízhiányos állapotban vannak, így nem kizárt, hogy a Duna, Pó és Rajna vízgyűjtőterületein erőteljes mezőgazdasági és hidrológiai aszályok fognak kialakulni. A tavalyi évhez hasonlóan, nagyfokú bizonytalanság mellett, ez a helyzet ismét energiaellátási gondokat okozhat Nyugat- és Délnyugat-Európában a nyár második felében.
Bár Közép-Európában a talajok jelenleg telítettek vízzel, egy forró és száraz nyár újabb súlyos aszályok kialakulásához vezethet. Az idei szezonális előrejelzések szerint 40-45% az esélye annak, hogy a tavalyihoz hasonló időjárási viszonyok uralkodjanak a nyári hónapokban. Amennyiben tavasszal és kora nyáron továbbra is bőséges csapadék érkezik, Európa egyes nagyobb területein az erdőgazdálkodás jelentős része elkerülheti az extrém aszály következményeit. Ezzel szemben a mediterrán térség, beleértve az Ibériai-félszigetet, Dél-Franciaországot és a Balkánt, továbbra is tartós szárazságra számíthat, ami a klímaváltozás által előidézett hosszú távú trendeknek felel meg.
A 2022-es évhez hasonlóan Európa-szerte a súlyos aszályok előfordulásának valószínűsége 45 százalék alatt marad, azonban a Kárpát-medencében ez az arány magasabbra tehető. A légkörben felhalmozódó energia hatására erős nyári viharok is várhatóak, és a szezonális előrejelzések szerint a nyári időszak szeptember végéig elnyúlhat. Az ősz és a következő tél előrejelzése azonban még mindig bizonytalan, mivel hosszú távú becslések nem állnak rendelkezésre. Összességében megállapítható, hogy a globális és regionális felmelegedés idén is folytatódik, és a fokozódó éghajlatváltozás következtében 2025-re számos szélsőséges és extrém időjárási esemény várható - hívja fel a figyelmet a Klímapolitikai Intézet elemzése.
