Kokaináradat tör be Európa partjaira.
Európa új, sötét árnyékot vetett a kokainkartellek világára, hiszen a kontinens kikötői – különösen Marseille, Le Havre és Dunkerque – a globális drogháború középpontjába kerültek. A vámhatóságok folyamatosan fejlesztik technológiai eszközeiket, és nemzetközi együttműködéseken keresztül igyekeznek megakadályozni, hogy a tengeren érkező szállítmányokban több tonnányi kábítószer jusson el a célállomásra. Eközben a kikötői dolgozók egyre inkább a maffia figyelmének kereszttüzébe kerülnek – derül ki a Les Echos részletes oknyomozásából.
A marseille-i kikötőben élesen kirajzolódik a globalizált kereskedelem és a szervezett bűnözés közti határ. A világ harmadik legnagyobb hajózási vállalata, a CMA CGM toronyházának 29. emeletéről látható, hogyan találkozik a konténerhajókkal érkező áruáradat a város északi negyedeivel, ahol a helyi drogmaffiák uralkodnak. Latin-amerikai kartellek az utóbbi években Európába irányították kokainfeleslegüket, miután telítődött az amerikai piac.
A kereskedelmi hajók körülbelül 80%-a legális árukat szállít, ám meglepő módon ezek között található a drogok jelentős része is.
2023 és 2024 között a francia hatóságoknál a kokainlefoglalások száma drámai mértékben megnőtt, 23 tonnáról 53,5 tonnára emelkedett. Különösen figyelemre méltó, hogy Dunkerque-ben egyetlen szállítmányban 10 tonna kokaint buktattak le.
A kábítószerkereskedelem gyakran ügyesen rejtőzik, például banánszállítmányok, hajóalkatrészek között, vagy éppen a konténerek ajtaja mögött. A francia vámhatóság megállapításai szerint a bűnszervezetek tevékenysége során több mint 68 százalékban belső segítségre támaszkodnak. A Marseille-Fos kikötőben évente körülbelül 1,45 millió konténer halad át, ami napi 4000 egységet jelent.
A vámhivatalok mindössze a szállítmányok 3 százalékát vizsgálják meg, 95 százalék pedig öt percen belül szabad utat kap.
A hatalmas forgalom, a szűkös terület és a munkavállalók hiánya miatt szinte lehetetlen átfogó ellenőrzést végezni.
A kartellek két fő módszert alkalmaznak a drogok csempészésére. Az egyik technika, amelyet „rip-on” néven ismerünk, magában foglalja a konténerek plombájának feltörését, amelyen keresztül a drogot elhelyezik. A másik, a „drop-off” módszer, során a mozgó hajókra juttatják fel a csomagokat, majd közvetlenül a célpont előtt a tengerbe dobják őket, hogy bűntársaik később összegyűjthessék. Az ecuadori Guayaquil kikötőjéből induló hajók különösen nagy kockázatnak vannak kitéve, mivel a lassú, mocsaras csatornákon való áthaladás miatt a gyorscsónakos bandák könnyedén elérhetik őket.
Néhány vállalat már fegyveres kísérettel, vagy akár fedélzeti biztonsági szakemberekkel biztosítja hajóik védelmét.
A kikötői dolgozók és tengerészek gyakran válnak erőszak célpontjaivá. Például a francia Le Havre-ban 2020-ban tragikus módon egy dokkmunkás életét vesztette, míg Marseille-ben egy darukezelő családját túszként tartották fogva. A nagy hajózási vállalatok, mint a német Hapag-Lloyd, már biztonsági intézkedéseket vezettek be, és munkatársaik számára megtiltották a cég logójának viselését a nyilvános helyeken. Ezen túlmenően a francia CMA CGM jelentős, több tízmillió eurós befektetéseket eszközöl a megelőzés érdekében, és saját kikötőket tervez építeni, például Kolumbia partjain, ahol a kartellek történelmileg aktívan jelen vannak.
A vámhatóságok folyamatosan fejlesztik technológiai eszközeiket, és egyre inkább támaszkodnak a mesterséges intelligencia által támogatott kockázatelemzésre, hogy lépést tartsanak a modern kihívásokkal. A mobil szkennerek már néhány perc alatt képesek alaposan átvizsgálni egy konténert, azonban ha gyanú merül fel, a teljes rakomány kiszállítása és ellenőrzése akár napokig is eltarthat. Ez pedig jelentős anyagi veszteséget okozhat a hajótulajdonosok számára.
A nagy fogások többnyire tipp alapján születnek: 2024 júliusában Marseille-ben 180 konténert vizsgáltak át, végül 138 kilogramm kokaint találtak kettőben, és spanyol segítséggel sikerült letartóztatni a bűnszervezet tagjait.
A hatóságok álláspontja szerint a küzdelem hosszú távú sikerének kulcsa a hajózási társaságokkal való szoros együttműködés. A vállalatokat arra bíztatják, hogy rendszeresen végezzenek önellenőrzéseket, osszák meg a releváns információkat, és azonnal jelentsenek minden gyanús tevékenységet. A célkitűzés nem a teljes felszámolás, hanem annak biztosítása, hogy Európa kikötői ne váljanak a kábítószer-kereskedelem leggyengébb pontjává. A tengerentúlról érkező "fehér cunami" megfékezése mára már nem csupán bűnügyi, hanem gazdasági és nemzetbiztonsági szempontból is kiemelt fontosságú.
