Az állami alkalmazottak lakástámogatásban részesülnek: egymillió forint mindenki számára hasznos segítség, de egy béremelés sokkal kedvezőbb lenne.

Az eddigi tájékoztatók szerint a közszolgálati szektorban tevékenykedő szakemberek – beleértve az orvosokat, ápolókat, rendőröket, tanárokat, katonákat és egyéb köztisztviselőket – jogosultak az újonnan bevezetett támogatásra. A becslések alapján a potenciális kedvezményezettek körülbelül 18 százaléka rendelkezik lakáshitellel, ami azt jelenti, hogy ők szinte biztosan élni fognak a lehetőséggel. Azonban még nem áll rendelkezésre adat arról, hogy hányan fogják ezt a támogatást új lakáshitelekhez, például az Otthon Start program keretein belül, önerőként vagy a törlesztés megkönnyítésére felhasználni.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján 2025 májusában a közigazgatásban és a védelmi szektorban 262 ezer ember dolgozott, míg az oktatási szektorban 305 ezer munkavállaló tevékenykedett. Az egészségügyi és szociális ellátási területeken pedig 291 ezren álltak helyt. Ha csupán annyit nézünk, hogy a közigazgatás, a védelem, az oktatás és az egészségügy dolgozóinak 18%-a tervezi, hogy jövőre igénybe veszi az egymilliós lakáshitel-támogatást, az máris 154 milliárd forintot jelentene a költségvetés számára. Ezen felül figyelembe kell venni azt a költséget is, amely azok számára merül fel, akik új hitelt kívánnak felvenni, és ehhez a támogatást igénylik.

Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke kifejezte, hogy örömmel fogadják az állam szándékát az egészségügyi dolgozók lakhatási problémáinak támogatására, hiszen ez hozzájárulhat a munkahelyhez való elköteleződésükhöz is. Ugyanakkor aggodalmát fejezte ki a program finanszírozásának kérdései miatt.

- Ha minden levelünkre, amiben béremelést kérünk, olyan válasz érkezik, hogy borzasztóan nehéz a gazdasági helyzet, és nincs fedezet, akkor most erre honnan lesz? - kérdezi az érdekképviseleti vezető. A költségvetésben nem látok ilyen tartalékokat, és az Állami Számvevőszék is kifogásolta az általános tartalék alacsony szintjét - tette hozzá.

Szerintük nem mindegy, hány évig lehet majd kapni az évi 1 millió forintot, mennyi szolgálati idő kell majd a jogosultsághoz, milyen régi hitelszerződésekre jár.

Soós Adrianna, az érdek-képviseleti vezető, hangsúlyozta, hogy már számos alkalommal kezdeményezték az állami támogatást az egészségügyi dolgozók lakhatásának elősegítésére. Takács Péter államtitkár nemrégiben a nővérszállók mint lehetséges megoldásról beszélt, de a helyzetük valójában nem ezen múlik. Az egészségügyi szektor átlagéletkora 45 év felett van, így sok családos munkavállalónak már nem sokat segít egy ilyen javasolt intézkedés. A kollégák közül többen is úgy vélik, hogy a bérek emelése lenne a valódi megoldás, ami lehetővé tenné, hogy mindenki a saját igényeinek megfelelően költhesse el a pénzét.

Srádi Péter, a Magyar Orvosok Szakszervezetének elnöke aggodalmát fejezte ki a miniszterelnök legutóbbi bejelentése kapcsán, amely az évi 1 millió forintos otthonteremtési támogatásról szólt. Kiemelte, hogy nem világos, hogy ez a támogatás pontosan kiket céloz meg – vajon az ápolókat, a műszaki szakembereket vagy az orvosokat? Az ápolók számára ez a támogatás különösen hasznos lehet, hiszen alacsonyabb jövedelmük miatt nehezebb számukra a lakásvásárlás, és az önrész előteremtése is komoly kihívást jelent. Ugyanakkor az elmúlt évek során sok kórházban megvonták a kafetériát és a kiegészítő juttatásokat, amelyeket egy szigorúbb keretek között nyújtott támogatás nem tud pótolni. Az orvosok számára bár értékes lehet a lakhatási támogatás, sokkal fontosabb lenne számukra, hogy a bérezésük az inflációhoz vagy a teljesítményhez legyen kötve.

A bejelentés azt jelzi, hogy a kormány igyekszik valamivel meggyőzni a legelégedetlenebb foglalkoztatási csoportokat, mivel rosszak a választási esélyei - vélekedett Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) ügyvivője.

A konkrét intézkedésről véleményt csak akkor alkot, ha a jogszabályt ismeri, hiszen a korábbi 401/2023-as kormányrendelet kapcsán is számos támogatási lehetőséget ígértek, például lakhatási támogatást. Azonban az egyik paragrafusból világossá vált, hogy mindez csupán lehetőség, nem kötelező érvényű. Végül pedig az egész ígérethalmazból nem lett semmi kézzelfogható.

- Szerintem ez az intézkedés is hasonlóan ad hoc jellegű, hiszen megdöbbentő szembesülni azzal, hogy az állami dolgozók jelentős része nem rendelkezik megfelelő hitelminősítéssel - nyilatkozta Nagy Erzsébet. Ahogyan a 401/2023-as rendelet esetében, úgy most sem kaptunk tájékoztatást a döntéshozóktól. Ez a kormányzati válságkezelés a látszatot próbálja megteremteni, de a mellékhatásokat, mint például a lakásárak további emelkedését, ezúttal is figyelmen kívül hagyják, így a támogatás végső soron elveszíti értelmét.

Természetesen fontos észrevenni, hogy léteznek olyan foglalkoztatási csoportok, amelyeknek az állam tartozik - mondta -, de ha a bérek igazságosabbak lennének, nem volna szükség lakhatási támogatásra. A rendszerváltás idején még Orbán Viktor is azt hangsúlyozta, hogy az embereknek nem juttatásokra van szükségük, hanem méltányos fizetésre, amelyből mindenki maga döntheti el, mire költi el a pénzét - tette hozzá a PDSZ vezetője.

A releváns érdekképviseletek információi szerint Magyarországon több mint 50 ezer rendvédelmi dolgozó tevékenykedik, ám jogállásuk és javadalmazásuk nem egységes. A hivatásos állomány tagjai az elmúlt 4-5 évben nem részesültek az inflációval arányos béremelésben, de ennél is súlyosabb helyzetben vannak az igazgatásrendészeti alkalmazottak, valamint azok, akik civil státuszban támogatják a rendőrség feladatait. Ez a feszültség az állományon belül egyre növekvő problémákat okoz, és a betöltetlen állások száma is aggasztóan nő, ami végső soron a hatékonyság csökkenéséhez vezet.

- A rendőrök 4-5 éve nem kaptak tisztességes béremelést - mondta Bárdos Judit, a Belügyi, Rendvédelmi és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (BRDSZ) elnöke -, de náluk is kevésbé vannak megbecsülve az igazgatásrendészeti alkalmazottak, akiknek például előírják a munkahelyi viseletet, de ruhapénzt nem kapnak hozzá. Egyelőre nem jelent meg a jogszabály a Magyar Közlönyben, de annyit már tudok a kollégáktól, hogy azok a vízügyesek, akiket áthelyeztek a köztisztviselői karba, nem fognak kapni ebből a pénzből. De ki kap? Milyen rendőrök? Az utcán dolgozók, a bűnügyi nyomozók, a helyszínelők, vagy az a mintegy tízezer igazgatási alkalmazott is, akik eddig mindenből kimaradtak, pedig ugyanúgy szolgálati viszonyban állnak, mint rendőrök, az egészségügyiek vagy a pedagógusok.

Bárdos Judit szerint minden ember lojálisabb lesz a cégéhez évi 1 millió forintos támogatással, de amíg nem lesz egységes, kiszámítható juttatási rendszer a rendőrségnél, amiben mindenki tudja, hogy "ma téged, holnap engem" ismernek el, addig a többség nem lesz elégedett.

A rendőrök, tűzoltók és büntetés-végrehajtásban dolgozók bérezése jelentősen elmarad a piaci átlagtól – hívta fel a figyelmet Pongó Géza, a Független Rendőr Szakszervezet elnöke. Hasonlóan a többi érdek-képviselethez, ők is csak annyit tudnak az új kormányzati támogatásról, amennyi a médiában megjelent. Minden támogatást üdvözölnek, ami javítja a tagjaik helyzetét, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a problémákat átfogó rendszerben kellene kezelni.

A karrierépítési rendszert alapjaiban megrengették, mivel az elmúlt évek során többször is előfordult, hogy egyáltalán nem emelték meg a béreket. Ha volt is emelés, az nem igazodott az inflációhoz. Idén nem kaptunk semmilyen bérnövelést, és a költségvetési tervek alapján jövőre sem várható javulás. Azonban a hivatásos állomány számára a hat havi fegyverpénz biztosan kifizetésre kerül, ami ugyan jelentős összeg, de az előző választások idején azt ígérték, hogy ezt törvénybe iktatják, és rendszeresen jár majd. Ebből nemhogy nem lett valóság, de a tárgyalások során azt is közölték, hogy a jövőben nem várható hasonló támogatás. Most, a közelgő választások előtt azonban mégis bejelentették, hogy lesz ilyen – mondta Pongó Géza.

A egyszeri fegyverpénz vagy a jövőbeli lakhatási támogatás nem elegendő ahhoz, hogy a bérek stabilitását biztosítsa. Valójában csupán annyira elegendőek, hogy a munkavállalók felzárkózzanak a minimálbérhez vagy a garantált bérminimumhoz. Ez a tényező is hozzájárul ahhoz, hogy a fővárosban és a nagyobb városokban, ahol a munkalehetőségek kedvezőbbek, akadozik az utánpótlás. A helyzet még aggasztóbb a rendvédelmi igazgatás és a civil szektor munkavállalói között.

A rendőrségen olyan garázsok működnek, ahol nem találkozhatunk alkalmazottakkal, hiszen a piacon elérhető jövedelmek minimum a dupláját kínálják. Minden támogatást szívesen fogadunk, de fontos, hogy ezeket egy átfogó rendszer keretein belül valósítsuk meg. Ha egy irodán belül az emberek elismerése nem egységes, és bár különböző jogállásúak, mégis hasonló feladatokat látnak el, akkor milyen munkamorálra lehet számítani? A Belügyminisztériumban ezt úgy kommentálják, hogy tisztában vannak a helyzettel, elismerik a problémát, de sajnos nincs elegendő forrás a megoldásra.