Lengyelország egy figyelemre méltó döntésre készül, amely Magyarországgal szembeni viszonyát alapjaiban érintheti.
A lengyel kormány úgy döntött, hogy lépéseket tesz az Európai Unió Bíróságához, miután Magyarország menedékjogot biztosított Marcin Romanowskinak, egy ellenzéki politikusnak, aki ellen érvényben van egy európai elfogatóparancs. Andrzej Szejna, a lengyel külügyminiszter-helyettes, nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy Magyarország világosan megszegte az uniós jogszabályokat ezzel a döntésével.
Marcin Romanowski volt lengyel igazságügyi miniszterhelyettest 11 vádpontban gyanúsítják különböző bűncselekmények elkövetésével. A vádak között szerepel szervezett bűnözői csoportban való részvétel, hivatali visszaélés és bűncselekményből származó haszonszerzés.
Miután a bíróság jóváhagyta az ügyészség előzetes letartóztatási kérelmét, Romanowski eltűnt, ezért először országos, majd európai elfogatóparancsot adtak ki ellene. A politikus végül Magyarországon bukkant fel, ahol menedékjogot kapott többek közt arra hivatkozva, hogy Lengyelországban nem számíthat tisztességes eljárásra.
Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget irányító miniszter, a Mandinernek nyújtott interjújában kifejtette véleményét a lengyel belpolitikai helyzetről, amelyet jogállamisági válságként jellemzett.
A miniszter hangsúlyozta, hogy az utóbbi évek során a jogállamiság kérdése gyakran napirendre került, különösen Magyarország kapcsán. Azonban ha ezt a fogalmat nem a liberálisok manipulálták volna politikai céljaik érdekében, akkor az utóbbi hónapokban Európában valóban lenne miről beszélni, hiszen a lengyel kormány intézkedései miatt jogosan merülhetett volna fel az aggodalom.
"Határozottan elkötelezettek vagyunk az iránt, hogy Magyarország ügyét az Európai Unió Bírósága (EUB) elé terjesszük" - nyilatkozta Andrzej Szejna külügyminiszter-helyettes a héten a Radio Zetnek, ahogyan azt a notesfrompoland portál is megörökítette.
A politikai színtér újabb feszültségeket élt meg, miután egy lengyel politikus kijelentette, hogy Magyarország világosan megszegte az Európai Unió alapelveit, különösen a lojális együttműködés elvét. A lengyel külügyminisztérium azonnal tiltakozó jegyzéket adott át a magyar nagykövetnek, egyúttal "határozatlan időre" visszahívta budapesti képviselőjét. Szejna kiemelte, hogy a két ország közötti viszony "nehézzé" vált, ami Magyarország "barátságtalan lépéseinek" tudható be, és kritikusan megjegyezte, hogy a magyar kormány politikája "oroszbarát" jellegű.
Szejna kifejtette, hogy amennyiben egy magyar bíróság elutasítja a Romanowski ellen kiadott elfogatóparancs végrehajtását, "további intézkedéseket fognak tenni". A jogi eljárás első lépéseként Lengyelországnak be kell nyújtania egy panaszt az Európai Bizottsághoz, amely szakmai véleményt ad ki, és ezt követően kerülhet az ügy a bíróság elé. Az RMF lengyel rádió tájékoztatása szerint az egész jogi procedúra átlagosan két évig tart.
Romanowski a héten öt konkrét követelést fogalmazott meg, amelyek teljesülése esetén kész lenne visszatérni Lengyelországba és bíróság előtt megjelenni. Ezek a követelések mind arra irányulnak, hogy a kormány vonja vissza azokat a reformokat, amelyeket az igazságszolgáltatási rendszerben a PiS-kormány leváltása óta hajtottak végre.
A lengyel kormány határozottan visszautasítja Magyarország és Romanowski azon kijelentését, mely szerint "Lengyelországban nincs jogállamiság". A kabinet hangsúlyozza, hogy ennek éppen az ellenkezője igaz: a PiS nyolcéves kormányzása alatt felmerült jogállamisági problémák orvoslásán dolgoznak.
A Jogászok Lengyelországért csoport a hétfőn nyilvánosságra hozott nyílt levelében éles kritikát fogalmazott meg a lengyel kormány Magyarországgal kapcsolatos arrogáns hozzáállásáról. Ezzel a megjegyzéssel reagáltak arra, hogy a varsói magyar nagykövetet bekérették, ami a Marcin Romanowski ellenzéki képviselő számára Magyarországon biztosított menedékjog miatt történt. A levélben kifejezték aggodalmukat a politikai feszültségek növekedése és a két ország közötti kapcsolatok romlása miatt.
Azt is írják, hogy a nagykövet bekéretése bizonyítja, hogy "az immár diktatórikus jelleget öltő kormány Magyarország állhatatosságától fél".
Az ezeréves lengyel-magyar barátságot nem veszélyezteti az a tény, hogy a lengyelek átmeneti bizalmát élvező, a Visztulánál idegen érdekeket képviselő csoport tevékenysége - áll a levélben.
