Magyar Péter egy különleges kísérletbe kezdett, amelyet pancserpuccsnak nevezett el.
A jelenlegi akció célja nem más, mint a hangulat feszültségének fokozása, a közvélemény demoralizálása, és a szuverenista kormány legitimitásának aláásása. Ezt akár egy külföldről irányított, ügyetlen puccs-kísérletnek is nevezhetnénk. Bár jogi és politikai értelemben valószínűleg nem fog elérni kézzelfogható eredményeket, előrevetíti, hogy a 2026-os választásokig terjedő időszak a globalisták és szuverenisták harcáról fog szólni. A tét világos: vagy egy olyan kormány marad a hatalomban, amely kizárólag Magyarország érdekeit tartja szem előtt és annak stratégiai autonómiáját védi, vagy leváltják, hogy helyére egy olyan komprádorkormány léphessen, amely a nyugati globalista elit kívánságait követi, miközben a trendekhez igazodva próbál „jó embernek” tűnni. Ezt fogalmazta meg Szánthó Miklós Facebook-bejegyzésében, reagálva Magyar Péter előrehozott választásokra vonatkozó követelésére, aki már azt is állítja, tudni véli, mikor fognak ezek megtörténni.
Az Alapjogokért Központ főigazgatója szerint az már évek óta nyilvánvaló, hogy a mai világ fő politikai törésvonala globalisták és szuverenisták között húzódik. Mint írja, globalisták azok, akik valamilyen nemzetközibb kormányzást szeretnének, s ennek érdekében folyamatosan azon dolgoznak, hogy kiszervezzék a döntéshozatalt helyi szintről föderális (pl. uniós, ENSZ-es) szintre . A szuverenisták ezzel szemben azok, akik a demokrácia szabályai szerint a döntési hatásköröket a néphez legközelebbi, helyi-nemzeti szinten akarják tartani.
Mivel a globális hatalmak dominálják a főbb nemzetközi intézményeket és a párhuzamos politikai struktúrákat, mint például a civil szervezeteket, a mainstream médiát és az akadémiai szférát, ezeket eszközként használják fel arra, hogy sokféle módon – jellemzően a liberális demokrácia, az emberi jogok vagy a jogállamiság zászlaja alatt – aláássák a szuverenista erők legitimációját, amelyek egy adott országban hatalomra kerültek – fogalmazott. Ezen kívül hozzátette:
Mint kifejti, 2010 óta van egy szuverenista kormány, mely nem akar több hatáskörről lemondani az Unió vagy bármilyen más nemzetközi entitás javára, nem akar megfelelni a progresszív sajtó kultúretikai elvárásainak és nem fogadja el a hol puha, hol erős nyomásgyakorlást a külföldről szervezett hálózatok részéről.
A szuverenista kormány elleni küzdelem tavalyokban is megfigyelhető volt a magyar belpolitikában, ahol olyan politikai figurák, mint Márki-Zay Péter, Bajnai Gordon és Gyurcsány Ferenc játszottak jelentős szerepet.
- állapította meg.
Megjegyezte: Magyarországon nem tapasztalható társadalmi zűrzavar, nincsenek általános sztrájkok, valódi anarchista megmozdulások, utcai rendbontások vagy tömeges erőszak a rendfenntartók és a magántulajdon ellen, ellentétben például a szilveszteri eseményekkel, amelyek számos nyugat-európai nagyvárosban zajlottak. Franciaországban, ahol a kormánynak nincs stabil parlamenti többsége, Németországban, ahol a kormánykoalíció szétesett, vagy Ausztriában, ahol a kancellár éppen lemondott, ott valódi alternatíva és szükség van az előrehozott választásokra. Ezzel szemben Magyarországon egy hivatalában már négyszer megerősített miniszterelnök és stabil kormánytöbbség áll rendelkezésre, működő parlamenttel és elfogadott költségvetéssel. A felvetés tehát nem csupán alkotmányjogilag értelmetlen (mivel az államfő jelenlegi keretek között nem oszlathatja fel az Országgyűlést, csak maga a testület dönthet a feloszlásról abszolút többséggel), hanem politikailag is lényegtelen – írta.
