Másodjára hódította el a világ leghíresebb fotóművészeti díját Kerekes István, a marosvásárhelyi tehetség.
Kerekes István újra a csúcsra ért: a marosvásárhelyi gyökerekkel rendelkező, de Magyarországon élő művész ismét elnyerte a fotóművészek legmagasabb elismerését. Ezzel a második világbajnoki címével bizonyította tehetségét és elkötelezettségét a fényképezés iránt.
A Nemzetközi Fotóművész Szövetség (FIAP) 2010 óta minden évben elismeri a fotóművészet kiemelkedő alakjait, azaz a legjobban teljesítő alkotókat az előző esztendőben. A rangsorolás alapját a különböző nemzetközi fotópályázatokon szerzett legnagyobb számú fődíj képezi, amely a Best Author of Salon kategóriában mért teljesítményt tükrözi. Kerekes István 2023-ban figyelemre méltó 42 győzelmet aratott 18 különböző ország versenyein, ezzel elnyerve az év fotóművésze címet. A megkeresésünkre adott válaszában elmondta, hogy úgy érzi, elérte a fotóművészet csúcsát, ahonnan már nem lehet tovább emelkedni. Ám a tavalyi év meglepetése azt bizonyította, hogy a lehetőségek még nem merültek ki: május elején érkezett a hivatalos értesítés, miszerint 2024-et is a világranglista éllovasaként zárta.
"Négy-öt évvel ezelőtt még csak ábrándoztam arról, hogy egyszer talán a közelébe juthatok ennek a rangos elismerésnek. 2021-ben sikerült második helyezést elérnem a világranglistán, de a sport világában tudjuk, hogy a figyelem mindig az első helyezettre irányul. 2023-ban már tudatosabban közelítettem a pályázatokhoz, hiszen hatalmas képi anyag gyűlt össze az elmúlt 10-15 évből. Az év végén pedig végre megvalósult az álmom: elnyertem a legjobbak legjobbja címet" - mesélte Kerekes István a megkeresésünkre adott válaszában.
Kerekes István szavaival élénken felidézi, mennyire különleges élmény volt számára az elismerés, amit kapott. Bár úgy érezte, hogy elérte azt a csúcsot, amire mindig is vágyott, mégis ott motoszkált benne a vágy, hogy újra megpróbálja megszerezni ezt a rangos címet. "A Nemzetközi Fotóművész Szövetség nem szervezi ezeket a pályázatokat, hanem évente 80-90 országban különböző versenyeket rendeznek, amelyekhez a FIAP-ot kérik fel patrónusnak. Minden egyes versenynek megvan a saját fődíja, és ezek alapján számolják a díjak összegét. Az a művész, aki a legtöbb Best Author of Salon címet nyeri el, az adott évben a világ legjobbjának számít. Amikor idén is értesítettek, hogy újra én kaptam ezt a megtiszteltetést, olyan érzés kerített hatalmába, mintha a felhők fölött szállnék. Igazán csodálatos pillanat volt" - osztotta meg velünk tapasztalatait István.
Nem sokan vannak, akik ezt az elismerést kétszer is megkapták. Jelen pillanatban Kerekes István az ötödik ilyen alkotó, európaiak közül a második, és magyarok közül az egyetlen. Összesen kilencen büszkélkedhetnek ezzel a címmel a világon, három legjobbak legjobbja címet pedig még senkinek sem sikerült szerezni. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy a díjazottak közül ő a legfiatalabb.
És hogy mi teszi még különlegesebbé Kerekes István alkotásait? Az erdélyiség. Elmondása szerint 90-95 százalékban Erdélyben készült képeket versenyeztet, hiszen bár 2007-ben Magyarországra költözött, megtartotta marosvásárhelyi házát és rendszeresen visszajár szülőföldjére. Járja a környező megyéket, a magyar és román településeket, és alkot.
"Minden évben több ezren veszünk részt ezeken a pályázatokon. Mindenkinek az a célja, hogy nyerjen. Az ázsiai országok fantasztikus témákkal rendelkeznek, nem véletlen tehát, hogy az onnan származó alkotók mindig az élvonalban vannak. A 2000-es évek elején egy idős marosvásárhelyi fotós azt mondta, velük világszinten lehetetlen felvenni a versenyt: kizárt, hogy bárki olyan magas szintre lépjen, hogy őket elkerülje. Na én akkor döntöttem el, hogy ha az élet egyszer majd úgy hozza, hogy lehetőségem lesz rá, megmutatom, hogy márpedig erdélyi képekkel is lehet a legjobbnak lenni. Bebizonyítottam, hogy fel lehet jutni a csúcsra, az eredmények engem igazolnak. Erdély teljesen más világ, mint Ázsia. Kőkemény munka azonban felfedezni. Az ágyban fekve és a plafont bámulva nem lehet képeket alkotni" - fogalmazott Kerekes István, hozzátéve, hogy habár mindig is szerette a vidéki életet, szerette a szülőföldjét, és igyekezett minél alaposabban felfedezni, úgy érzi, hogy ha folyamatosan itthon lenne, nehezebben venné észre az egyediségét. "Látogatóként" fel tud figyelni olyan helyzetekre, amelyek mellett helyi lakosként lehet, hogy elsétálna.
Bár ismét úgy érzi, hogy a csúcsra ért, és innentől már nincs hova feljebb lépnie, Kerekes István fejében természetesen újra felcsillant a gondolat: még senkinek sem sikerült három ízben elnyernie ezt a rangos elismerést, de ő talán az első lehet. Mint mondja, nem az a fő motivációja, hogy a többieket legyőzze, hanem az, hogy saját határait feszegetve túlszárnyalja önmagát. Így mindig van célja, és nem hajlandó csak úgy hátradőlni a már elért sikerek árnyékában. Ismét egy rendkívül kemény, kitartó munkával teli időszak vár rá.
És hogy milyen képek szükségesek, hogy egy újabb csúcsot érhessen el? Kerekes István elmondása szerint a jó fotó ismérve, hogy egyszeri és megismételhetetlen. Olyan kép, amitől a zsűrinek eláll a lélegzete. Mint fogalmazott, egy jól sikerült képet mindenki igyekszik lemásolni, ám ha az a kép valóban jó, akkor ez a törekvés lehetetlen.
