Szergej Lavrov, az orosz külügyminiszter, nemrégiben kifejezte ambiciózus tervét: a NATO teljes felszámolása lenne a célja. Ezzel a nyilatkozattal a nemzetközi politikai színtéren újabb feszültséget generált. A Pénzcentrum híre szerint Lavrov véleménye sz
Lavrov szerint a NATO-nak fel kellett volna oszlania a Szovjetunió összeomlása után, miközben növekvő feszültségek jellemzik a szövetség és Oroszország viszonyát - számolt be a Kyiv Independent.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter április 12-én a törökországi Antalya Fórumon kijelentette, hogy a NATO "elvesztette jelentőségét" a Szovjetunió összeomlása után, és "fel kellett volna oszlatni", hozzátéve, hogy ez a kérdés ma is releváns.
Az orosz diplomácia vezetője rámutatott, hogy a keleti blokk összeomlásával eltűnt az a fenyegetés, amely a NATO megalapításának hátterében állt. Ennek ellenére a szövetség nemcsak hogy fennmaradt, hanem állítólag domináns pozíciót követelt magának az európai biztonsági tájképen.
Lavrov, aki a második világháború óta a legnagyobb európai fegyveres konfliktust kirobbantó ország vezető diplomatájaként tevékenykedik, "kudarcra ítélt stratégiának" minősítette a jelenlegi helyzetet. Kifejezte aggodalmát, és azt állította, hogy a NATO és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) nem tett eleget a biztonság megerősítésének, valamint nem tudta megakadályozni az újabb feszültségek kialakulását.
A kijelentések egy olyan időszakban születtek, amikor egyre fokozódó elvárások mellett valószínűnek tűnik, hogy a Trump-adminisztráció továbbra is folytatja az amerikai haderő kivonását a NATO keleti frontjáról.
Donald Trump, az Egyesült Államok korábbi elnöke, már hosszú ideje éles kritikával illeti a NATO-tagállamokat. Kijelentette, hogy nem lenne hajlandó megvédeni azokat az országokat, amelyek nem tartják be a védelmi kiadásokra vonatkozó előírásokat, ezzel közvetlenül megkérdőjelezve a szövetség alapját képező kollektív védelmi elvet.
Trump körének néhány prominens tagja, köztük Elon Musk milliárdos tanácsadó, az Egyesült Államok NATO-ból való kilépésének szükségességét hangoztatta. Ezzel szemben Marco Rubio amerikai külügyminiszter nemrégiben hangsúlyozta Trump elhatározottságát a NATO-tagság fenntartása mellett, egyúttal arra is ösztönözte a többi szövetségest, hogy emeljék meg védelmi kiadásaikat.
"Ennek az euroatlanti közösségnek minden 'erőfeszítése' egy új háborúra való felkészülésre összpontosul" - állította Lavrov, Németországot, Franciaországot és az Egyesült Királyságot hibáztatva azért, amit Európa újrafelfegyverzésére irányuló kampányként írt le.
Lavrov újra hangsúlyozta Oroszország régóta hangoztatott álláspontját, amely szerint a NATO megszegte az 1990-es évek elején a volt szovjet vezetőknek tett szóbeli ígéreteit a keleti bővítkezés kapcsán.
"Az emberek egy lényeges kérdésben egyeztek meg, anélkül hogy hivatalos szerződéseket írtak volna alá - csupán a becsületükre és egy kézfogásra támaszkodva" - fogalmazott Lavrov, utalva arra, hogy egy ilyen megállapodásnak meg kellett volna gátolnia a NATO terjeszkedését.
Valójában soha nem létezett olyan formális megállapodás, amely megtiltotta volna a NATO-nak új tagok felvételét. A titkosítás alól feloldott nyugati dokumentumok megerősítik, hogy bár 1990-ben, Németország újraegyesítésekor informális megbeszélések folytak a katonai jelenlét korlátozásáról, kötelező érvényű ígéretek nem hangzottak el.
A NATO folyamatosan kiemeli, hogy a tagsággal kapcsolatos döntéseket kizárólag a szuverén államok és a szövetség közös konszenzusával hozzák meg, elutasítva bármilyen külső beavatkozást vagy diktátumot.
Vlagyimir Putyin, Oroszország elnöke, a NATO „árulására” vonatkozó narratívát alkalmazta Moszkva agresszív lépéseinek alátámasztására. Ezzel szemben fontos hangsúlyozni, hogy a NATO soha nem indított támadást Oroszország ellen, és nem veszélyeztette az ország szuverenitását.
Az ukrajnai háború Oroszország 2014-es illegális krími annexiójával kezdődött, és a 2022-es teljes körű invázióval eszkalálódott - mindkét akciót a Kreml kezdeményezte, nem a NATO.
Az amerikai és orosz képviselők Szaúd-Arábiában folytatott tárgyalásaik során Moszkva állítólag azt a követelést fogalmazta meg, hogy az Egyesült Államok vonja vissza a NATO-erőket Kelet-Európából, ami a "kapcsolatok normalizálásának" kulcsfeltétele lenne.
A NATO és Oroszország közötti feszültségek jelentős mértékben növekedtek Moszkva Ukrajna ellen indított átfogó hadművelete nyomán. Nyugati politikai vezetők és hírszerző ügynökségek egyre sürgetőbben figyelmeztetnek arra, hogy a következő öt évben reális veszélyt jelenthet egy nagyszabású háború kitörése a NATO és Oroszország között, amelyet az orosz fél egyre provokatívabb lépései táplálnak.
Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke, április 13-án a CBS Newsnak adott interjújában figyelmeztetett arra, hogy Vlagyimir Putyin céljai messze túlmutatnak Ukrajna határain. "Ha nem tanúsítunk határozott ellenállást, akkor tovább fogja terjeszteni befolyását" - hangsúlyozta Zelenszkij, kiemelve, hogy egy potenciális európai háború fenyegetése "valóságos".
Mark Rutte, a NATO főtitkára február 12-én kiemelte, hogy a szövetség tagjait ért bármilyen agresszióra "megsemmisítő" reagálás érkezne.
