A magyar vállalatok innovációs teljesítménye jelentős visszaesést mutatott.
A K&H innovációs index 2024 második félévének adatai rávilágítanak a hazai vállalatok innovációs teljesítményének aggasztó csökkenésére. Az index a 300 millió forint éves árbevételt meghaladó magyar társas vállalatok innovációs aktivitását követi nyomon. Az idei eredmény csupán 26 pontot mutat, ami drámai visszaesést jelent az előző időszakhoz viszonyítva, és a mérés történetében a legrosszabb teljesítménynek számít.
A magyarországi cégek innovációs hajlandósága és teljesítménye továbbra is messze elmarad az ideális szinttől egy olyan gazdasági környezetben, ahol a hazai nagy- és közepes vállalatok is elég borúlátóan ítélik meg a jövőt - közölte a bank.
A K&H innovációs index a vállalatok teljesítményét négy különböző alindexen keresztül értékeli: a megvalósult innováció, a tervezett innováció, a digitális innováció és az innovációs stratégia. Az utóbbi félévben azonban aggasztó tendenciák figyelhetők meg: a megvalósult innováció alindexe drámaian, 10 ponttal csökkent. Ezen kívül a digitális innováció és az innovációs stratégia terén is jelentős hanyatlás tapasztalható, 5, illetve 6 pontos visszaeséssel. Bár a tervezett innováció alindex nem mutatott változást, ez csupán óvatos reményre adhat okot a jövőbeli fejlődést illetően.
A K&H innovációs index megmutatja, hogy a magyar vállalatok jelentős hányada forráshiányos helyzetben, támogatási akadályokkal és strukturális problémákkal küzd, melyek akadályozzák innovációs próbálkozásaikat. Németh Balázs, a K&H innovációs vezetője hangsúlyozta: ahhoz, hogy a cégek sikeresen versenyezzenek a nemzetközi színtéren, szükség van a gondolkodásmód megváltoztatására, az erőforrások hatékonyabb kihasználására és célzott támogatásokra.
Az innovációs teljesítmény terén a legnagyobb árbevételű vállalatok (4 milliárd forint felett) továbbra is dominálnak, hiszen az indexük 39 ponton stabilizálódott. Ezzel szemben a kisebb cégek, amelyek árbevételük 2,1-4 milliárd forint között mozog, kedvező fejlődést mutatnak: ők már egy éve dolgoznak a nagyobbakhoz való felzárkózáson, és indexük 35 pontra nőtt.
Az ágazati elemzés alapján a kereskedelmi szektor vezeti a versenyt, 27 ponttal, csupán egy hajszálnyival megelőzve az ipari, építőipari és szolgáltatói ágazatokat, amelyek mindegyike 26 pontot ért el. Ezzel szemben a mezőgazdasági vállalatok innovációs helyzete a legnagyobb aggodalomra ad okot: az indexük 16 pontra zuhant, ami a korábbi mérések legrosszabb eredménye.
Regionális összevetésben a vidéki vállalatok innovációs indexe jelentősen csökkent. Nyugat-Magyarországon és Kelet-Magyarországon az index egyaránt 6 ponttal esett vissza, 24, illetve 19 pontra. A központi régió vállalatai viszonylag stabilabb teljesítményt mutattak, de itt is tapasztalható némi csökkenés, az index 30 ponton áll.
A vállalatok csupán egyharmada (33%) indított el új terméket vagy szolgáltatást az utolsó két év során, ami egy figyelemre méltó, 13 százalékpontos visszaesést jelent az előző félévhez viszonyítva. Ezzel párhuzamosan azonban az új termékek és szolgáltatások által generált bevételek aránya kis mértékben növekedett, és most a teljes árbevétel 17 százalékát teszi ki.
Az innovációs tevékenységet végző vállalatok aránya is csökkent, különösen a digitális fejlesztések vonatkozásában. Jelenleg csupán a cégek 35 százaléka számolt be számottevő digitális beruházásokról, mint például az automatizálás, a big data vagy a mesterséges intelligencia alkalmazása. Ez a szám 9 százalékponttal alacsonyabb az előző félévi adatokhoz képest.
Az előző időszakhoz viszonyítva jelentős csökkenés figyelhető meg: a cégek 65%-ról 54%-ra csökkentették azok arányát, akik új termékek vagy szolgáltatások bevezetésén túlmenően további innovációkat hajtottak végre. Ezek az újítások érinthették a háttérfolyamatokat, a gyártási és logisztikai eljárásokat, valamint az értékesítési csatornákat is. Ezen kívül a vállalatok által végzett egyéb innovációs tevékenységek, mint például kutatás-fejlesztés, szoftverbeszerzés, fejlett gépek vagy berendezések vásárlása, valamint az automatizáció, szintén csökkent: az arány 63%-ról 58%-ra esett vissza.
A pályázati támogatások elnyerése terén is negatív trend figyelhető meg: mindössze a cégek 8 százaléka kapott támogatást új termékek vagy szolgáltatások fejlesztésére. Ez az arány az előző félévi 16 százalékról zuhant le, ami komoly kihívást jelent a cégek számára.
Bár a digitális transzformáció jelentősége továbbra is középpontban áll, a vállalatok 48%-a még mindig nem tekinti ezt alapvető problémának. Ez a nézőpont gátat szab a versenyképesség növelésének, különösen olyan gazdasági környezetben, ahol a digitalizáció szerepe egyre inkább felértékelődik.
Az innovációs index jelenlegi stagnáló vagy csökkenő trendjei ellenére mégis van egy kis fény az alagút végén. A cégek körében egyre több, 16%-ot kitevő vállalat tervez új termékek vagy szolgáltatások bevezetését a következő évben. Emellett a fejlesztésekre fókuszáló cégek arányában is enyhe emelkedés figyelhető meg, 38%-ról 43%-ra nőtt. Az agilis fejlesztési módszerek alkalmazása továbbra is viszonylag alacsony szinten, mindössze 6%-on áll, de 5%-uk már a következő évben be kívánja vezetni ezeket a megoldásokat. Az adatok összességében bizakodásra adnak okot a jövő innovációs lehetőségeit illetően.
