A CATL debreceni gyárának jövője és Elon Musk nevadai projektjei szoros összefüggésben állhatnak az amerikai szankciók esetleges szigorításával. Ha a kormányzatok újabb korlátozásokat vezetnek be, az jelentős hatással lehet a globális ellátási láncokra, k
Veszélyezteti-e a kínai CATL nemzetközi terjeszkedését, hogy nemrég felkerült az USA védelmi minisztériumának listájára, ahova azok a cégek kerülnek - jelenleg 134 -, amelyek az amerikai gyanúk szerint együttműködnek a kínai hadsereggel?
A világ legnagyobb akkumulátorgyártója határozottan elutasítja a rá irányuló vádakat, és próbálja csillapítani a kedélyeket. A HVG-nek adott gyors megerősítése szerint a magyarországi gyárépítés folyamata zavartalanul halad előre. Azonban a helyzet ennél sokkal összetettebb, és számos tényező befolyásolja a fejleményeket.
Bár a lista létrejötte jelenleg csupán annyit jelent, hogy a Pentagonhoz közel álló cégek nem folytathatnak üzleti kapcsolatokat a CATL-lel, hosszabb távon ez a lépés egyfajta előjelezője lehet a szigorúbb intézkedéseknek. Ezt a gondolatot megerősíti, hogy az eddig listára került vállalatok körülbelül 80%-át később export- és egyéb korlátozások is érintették az amerikai kormány részéről.
Ennek a szigorúbb listának a szereplője például a Huawei is, ezért érdemes részletesebben megnézni, hogy miként hatott ez a cég tevékenységére.
Az első Trump-kormány 2018-ban kezdte el figyelni a kínai céget, majd 2019 májusában a kereskedelmi minisztérium felvette az úgynevezett "Entity List"-re, vagyis az exportkorlátozási listára. Ez a lépés megtiltotta az amerikai vállalatoknak, hogy a Kereskedelmi Ellenőrzési Szabályzat (EAR) alá tartozó termékeket, szoftvereket vagy technológiákat exportáljanak vagy belföldön átadjanak a Huawei számára. Azzal indokolták a Huawei és leányvállalatainak szankcionálását, hogy tevékenységük ellentétes az amerikai nemzetbiztonsági vagy külpolitikai érdekekkel.
Az exportkorlátozások hatására a Huawei elvesztette hozzáférését számos amerikai technológiához, beleértve a Google által nyújtott szolgáltatásokat, ami jelentős hatással volt a vállalat globális működésére és termékeire.
Bár 2021 júniusában a Biden-kormány továbbra is nyomás alatt tartotta a Huaweit, nemzetbiztonsági kockázatként azonosítva őt és a védelmi minisztérium CMIC-listájára helyezve, mégis megfigyelhető, hogy a kínai cég a világ másik felén továbbra is sikeresen folytatja üzleti tevékenységét. Ez azt jelzi, hogy a szankciók ellenére nem tört meg, ami arra enged következtetni, hogy a szigorúbb intézkedések a CATL számára is hasonló következményekkel járhatnának.
A szankciók különösen az okostelefon-piacon súlyos hatással voltak a Huawei-re, hiszen a vállalat erőteljesen épített az amerikai technológiákra. Ezzel szemben a távközlési hálózati eszközök területén a visszaesés mérsékeltebb volt, és a cég továbbra is megőrizte vezető pozícióját a globális piacon.
Míg az okostelefonok piacán 2020 második negyedévében a vállalat részesedése 20 százalék fölé nőtt, ideiglenesen megelőzte a Samsungot, és ezzel a világ legnagyobb okostelefon-gyártójává vált. Azonban egy évvel később a szankciók következtében a piaci részesedése drámai mértékben visszaesett, 4 százalék alá csökkent, így a cég kiesett a legnagyobb öt gyártó közül. Ezzel szemben a távközlési hálózati eszközök szegmensében 2019-ben globálisan körülbelül 28 százalékos részesedéssel büszkélkedhetett, ami vezető szerepét erősítette meg. E pozícióját a szankciók és a nyugati országok által bevezetett korlátozások ellenére is meg tudta tartani, noha piaci részesedése enyhén, 27 százalék körüli szintre csökkent.
A hálózatépítési pozíciók megőrzésére hazánk kiváló példát szolgáltat, hiszen a Huawei folyamatosan aktívan részt vállal a magyar lakossági és ipari 5G hálózatok fejlesztésében. Jelenleg is szoros együttműködésben áll a magyar távközlési szolgáltatókkal, köztük a 4iG által felvásárolt Vodafone Magyarországgal (mostani nevén One), az 5G infrastruktúra országos kiépítésének elősegítése érdekében.
A CATL jelenleg abban bízik, hogy elkerüli a szigorúbb szankciók bevezetését, bár a Huawei esete rávilágít arra, hogy a Biden- és Trump-adminisztrációk is folytatták a korlátozások alkalmazását. Trump legutóbbi, Kínával kapcsolatos éles kritikái is arra utalnak, hogy a cég számára nem várhatók könnyebb időszakok a jövőben.
Más kérdés, hogy milyen intézkedésekkel lehetne egyáltalán megakasztani a CATL terjeszkedését.
