Az Egyesült Államok számára egy hatékony mesterséges intelligencia (MI) stratégia kidolgozása elengedhetetlen a globális versenyben való helytálláshoz és a technológiai fejlődés terén. Az alábbiakban néhány kulcsfontosságú szempontot említek, amelyek figy
Erich Schmidt, a Google korábbi vezetője, nemrégiben az amerikai Képviselőház energetikai és kereskedelmi bizottsága előtt osztotta meg gondolatait a mesterséges intelligencia (MI) jövőbeli fejlődéséről és energiafelhasználásáról. Beszédében kiemelte az Egyesült Államok és Kína közötti egyre fokozódó versenyt a technológiai innovációk terén, amely komoly hatással lehet a globális gazdaságra és a geopolitikai viszonyokra.
Eric Schmidt a technológiai világ egyik kiemelkedő alakja, aki 2011 és 2015 között állt a Google élén, majd ezt követően, 2015-től 2017-ig az Alphabet, a Google anyavállalatának irányítását is átvette. Ezen időszak alatt Barack Obama elnök tudományos tanácsadó testületének tagjává is választották, ahol a tudomány és technológia terén végzett munkájával hozzájárult a politikai döntésekhez. Az Alphabettől való távozása után Schmidt a védelmi minisztérium innovációs tanácsadó testületének vezetésére kapott megbízást, és részt vett a Kongresszusnak a mesterséges intelligencia (MI) nemzetbiztonsági aspektusait felmérő bizottságában is. 2021-ben megalapította a Special Competitive Studies Project (SCSP) nevű think tanket, amely a mesterséges intelligencia és más új technológiák nemzetbiztonságra gyakorolt hatásait vizsgálja. A SCSP igazgatótanácsában Schmidt mellett olyan neves szakemberek ülnek, mint Michèle Flournoy, a védelmi minisztérium szakpolitikai államtitkára, Nadia Schadlow, a helyettes nemzetbiztonsági tanácsadó, Robert Work, egykori védelmi miniszterhelyettes, valamint William Thornberry, a fegyveres erők bizottságának korábbi elnöke, mindannyian különböző politikai irányzatokat képviselnek, ezzel is tükrözve a szervezet sokszínűségét.
Schmidt a meghallgatásán az MI-forradalom szédítő sebességét hangsúlyozva rámutatott, hogy a ChatGPT mindössze öt nap alatt elérte az egymillió felhasználót. Ezzel szemben a Google Gmail levelezőszolgáltatásának bevezetésekor ez a szám öt évig tartott, hogy megvalósuljon. Ráadásul idén márciusban, amikor az OpenAI bemutatta a ChatGPT új funkcióját, a felhasználók száma már az első órában átlépte az egymilliós küszöböt.
Schmidt hangsúlyozta, hogy az MI-t jelenleg számos szakpolitikai területen - például az egészségügyben, a hadügyben és a hírszerzésben - felhasználják, az Egyesült Államok vezető szerepének, illetve megújulási képességének megőrzése pedig igen nagymértékben függ attól, hogy mennyire tudja hasznosítani az új technológia adta lehetőségeket. Kitért arra is, hogy a globális MI-versenyt az amerikai kormány nem nyerheti meg a gazdasági és a tudományos élet szereplőinek bevonása nélkül. A kormányzatnak főleg a stratégiai irány meghatározásában és a gazdasági háttér megteremtésében van szerepe, míg a piaci szereplőknek az innováció piacra dobásában, illetve nyerségessé tételében. A tudományos élet feladata pedig az, hogy biztosítsa a szakember-utánpótlást, illetve hogy elvégezze a szükséges alapkutatásokat.
Schmidt javaslata szerint az Egyesült Államok technológiai versenyelőnyének megőrzése érdekében szükséges lenne létrehozni egy Technológiai Versenyképességi Tanácsot (TCC), amely a Fehér Ház keretein belül működne, és élén az alelnök állna. E tanács fő feladata a gyorsan fejlődő, kulcsfontosságú technológiák azonosítása, amelyeket a piaci szereplőkkel együttműködve kellene koordinálni az állami szektor feladataival. Schmidt azt is javasolta, hogy a tanács kapjon olyan jogosítványokat, amelyek lehetővé tennék számára az állami bürokrácia megkerülését, így gyorsabban tudna reagálni a technológiai szektor dinamikus változásaira. A tanács célja lenne, hogy a nyílt forráskódú fejlesztések támogatásával maximálisan kiaknázza az amerikai innovációs potenciált.
Az Egyesült Államok számára elengedhetetlen, hogy folytassa az űripara fejlesztését, hiszen ennek jelentősége a nemzetbiztonság szempontjából folyamatosan növekszik, ahogyan azt a Starlink projekt is világosan demonstrálja. Az űrkutatás terén a mesterséges intelligencia alkalmazása rendkívüli mértékben hozzájárulhat a fejlődéshez, például autonóm rendszerek és műholdak üzemeltetésével, az űrbeli forgalom hatékony irányításával, valamint a begyűjtött adatok valós idejű feldolgozásával. Ezen lehetőségek kiaknázása azonban csak egy jelentős állami támogatás révén válhat valóra.
Schmidt az MI-cégek energiafelhasználásának kérdésére is rávilágított. Szavai szerint az adatközpontok működése átlagosan 1-5 gigawatt energiaigénnyel bír, de nem szokatlanok a 10 gigawattos igényű központok sem. Kiemelte, hogy egyes előrejelzések szerint az adatközpontok energiafogyasztása a jelenlegi 3%-ról akár 9%-ra is emelkedhet. Ő maga úgy véli, hogy az Egyesült Államokban 2027-ig további 29 gigawatt, míg 2030-ra 67 gigawattnyi új energiaforrásra lesz szükség. Problémát jelent viszont, hogy az ország energetikai infrastruktúrája nem áll készen a jelenlegi kihívások kezelésére; sok része elavult, továbbá nem nyújt megfelelő védelmet a természeti katasztrófák és kibertámadások ellen.
Schmidt véleménye szerint az amerikai mesterséges intelligencia programok legnagyobb gyenge pontja az ország energetikai infrastruktúrája lehet. Kérdéses, hogy ez a rendszer képes lesz-e kezelni a jövőben akár százszorosára nőtt energiaigényeket. Ugyanakkor az MI alkalmazása számos előnnyel járhat az energiahálózat működésében; hozzájárulhat a hatékonyság és a sebesség növeléséhez, valamint javíthatja a kibertámadások korai észlelését és elhárítását.
Schmidt a meghallgatáson kifejtette, hogy noha jelenleg az Egyesült Államok vezető szerepet tölt be a mesterséges intelligencia fejlesztésében, Kína eltérő megközelítése kedvezőbb feltételeket teremthet a saját innovációi számára. Peking stratégiájának alapját a kormány által kijelölt célok világos meghatározása, a hozzájuk kapcsolódó jelentős állami beruházások, valamint egy hatalmas hazai tehetségbázis képezi. E megközelítés különlegessége abban rejlik, hogy sikeresen ötvözi az állami, civil és tudományos szektorokat. Ennek következményeként az újító megoldások gyors ütemben és költséghatékony módon kerülhetnek a piacra, ahogyan azt a DeepSeek és a Manus termékek bemutatása is bizonyítja.
Peking tudatos stratégiájának következtében az ország mára már nem csupán a nyugati innovációkat másolja, hanem egyes területeken éppen ő vezeti a piaci trendeket. Az innovációt támogató környezet megteremtésének középpontjában az áll, hogy Kína kedvező geopolitikai helyzetet érjen el, és 2030-ra a világ vezető mesterséges intelligencia hatalmává váljon. E cél elérése érdekében szeretné dominálni a területen zajló kutatásokat és a feltörekvő technológiák fejlődését. A két ország közötti versengés elkerülhetetlen kooperációt is magával von, hiszen csak így lehet megelőzni az MI-hez kapcsolódó, globális szinten fenyegető problémák kialakulását. Ugyanakkor fontos figyelembe venni, hogy a kínai cégek potenciálisan visszaélhetnek a nyílt forráskódú nyugati MI-fejlesztésekkel, így elengedhetetlen biztonsági intézkedések bevezetése.
Schmidt véleménye szerint a mesterséges általános intelligencia (AGI) kifejlesztésének pontos időpontját nehéz meghatározni, azonban a döntéshozóknak érdemes felkészülniük arra, hogy ez a technológiai áttörés elkerülhetetlenül be fog következni. Fontos, hogy a jövőbeni rendszerek működését összhangba hozzák az emberi elvárásokkal, mivel így csökkenthetők a társadalmi feszültségek, amelyek az automatizálás következményeiként jelentkezhetnek. A valódi innovációk akkor kezdődhetnek meg, amikor a mesterséges intelligencia már nem csupán a korábban megszerzett tudás újrafelhasználására képes, hanem saját felfedezései alapján képes új ismereteket generálni.
Eric Schmidt végül elmondta, hogy a közeli jövőben az MI nagyarányú elterjedésére számít, és a folyamat a nemzetbiztonsági és az energetikai szektorokat is kiemelten érinteni fogja. Szerinte az Egyesült Államok kizárólag úgy őrizheti meg vezető szerepét, ha átfogó MI-stratégiát alakít ki, mivel csakis így tudja majd biztosítani a fejlődéshez szükséges energiát, illetve így sikerül élnie az új technológiákból származó geopolitikai előnyökkel.
