"Jelenleg bontogathatjuk a jövő ígéreteit" - a Máltai Tanulmányok legújabb számának bemutatója.

December 5-én került sor a Máltai Szeretetszolgálat tudományos folyóiratának, a Máltai Tanulmányok 2024/4-es számának bemutatójára, amely a szervezet Bem rakparti központjában zajlott. Az eseményen a kiadvány három szerzője – Lovász Ádám filozófus, Mike Nimród, a Budapesti Corvinus Egyetem Adatelemzés és Informatika Intézetének Infokommunikáció Tanszékén dolgozó egyetemi adjunktus, valamint Nagy Ferenc, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat egészségügyi területért felelős szakmai vezetője – osztotta meg gondolatait. A beszélgetést Tóth Adrienn Anita vezette, aki a képzés-fejlesztés munkacsoport vezetőjeként vett részt az eseményen.

A lap legújabb kiadásában olvasható tanulmányok középpontjában az áll, hogy miként lehet a technológiát a társadalmi jólét szolgálatába állítani, ami számos elméleti és gyakorlati kihívást is magában hordoz. "A technológia forradalmasít mindent. Az ipari forradalom óta a történelem írása már nem csupán emberi kezünkben van. Olyan geológiai léptékű erők szabadultak el az ipari tevékenység következtében, amelyek messze túlmutatnak az emberi kontroll határain. Ez a folyamat a Földet évtizedeken belül lakhatatlanná teheti; lassíthatjuk a folyamatot, de valószínűleg nem tudjuk visszafordítani" - festette le egy sötét jövőképet Lovász Ádám filozófus a kerekasztal-beszélgetés kezdetén. "A technológiai fejlődésnek nem lehet gátat szabni. Az automatizáció olyan öngerjesztő folyamat, amit megállítani nem lehet. A kérdés nem az, hogy mi, emberek hogyan tudjuk irányítani a fejlődést, hanem az, hogy ez a folyamat hogyan alakítja át a mi életünket."

Nagy Ferenc a saját szakterületén, az egészségügyben a mesterséges intelligencia térnyerésének inkább az előnyét látja. A digitalizációnak köszönhetően az orvostudomány szintet lépett: a középkorban az orvosok többnyire csak a saját vagy közvetlen környezetük tapasztalataiból tudtak tanulni, ma viszont a tudásmegosztásnak már nincsenek térbeli és időbeli korlátjai. Az orvostudomány olyan felfoghatatlan méretű adatvagyonon ül, amelyet emberi elmével már lehetetlen áttekinteni, feldolgozni, rendszerezni, a mesterséges intelligencia viszont képes erre. Nagy Ferenc véleménye szerint a döntések előkészítéséhez ma már nélkülözhetetlen a mesterséges intelligencia, de a döntések meghozatalának a jövőben is emberi kompetenciának kell maradnia.

Mike Nimród az informatikai perspektívából szemléli a mesterséges intelligencia egyik legnagyobb kockázatát. Úgy véli, hogy ha túlságosan megbízunk a gépek által kínált megoldásokban, és kritikátlanul elfogadjuk őket, akkor az emberi szerep fokozatosan háttérbe szorulhat, ami végül az emberi kreativitás csökkenéséhez és a gondolkodás képességének leépüléséhez vezethet. A mesterséges intelligencia kétségtelenül hatalmas potenciált hordoz magában a termelékenység növelésére, és azok, akik korábban kezdik el alkalmazni, jelentős versenyelőnyre tehetnek szert. Nimród szerint ez a jelenség tovább fokozhatja a társadalmi egyenlőtlenségeket. Példaként említett egy kísérletet, amelyben a diákok egy része a ChatGPT segítségét igénybe véve írt egy vizsgát. Az eredmények alapján volt olyan diák, aki mindössze öt perc alatt végezett el egy kérdéssort, míg a kontrollcsoport tagjainak átlagosan 35 perc kellett a feladat megoldásához.

Az egészségügy területén viszont épp az esélyegyenlőség megteremtéséhez járulhat hozzá a digitalizáció. Nagy Ferenc példaként a telemedicinát említette, amellyel távoli, apró falvakban is biztosítható a minőségi egészségügyi ellátás. A Máltai Szeretetszolgálat legmodernebb orvosi eszközökkel felszerelt buszai rendszeresen látogatják a felzárkózó települések lakóit, a műszereket szakképzett asszisztensek helyezik fel a páciensekre, az eredményeket pedig az interneten keresztül egy orvos valós időben értékeli akár több száz kilométer távolságból. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ezzel a módszerrel a belgyógyászati betegségek 80-85 százaléka megoldható.

"A telemedicina bevezetése során kezdetben aggódtunk, hogy vajon egy 150 fős ormánsági faluban élő nyolcvan éves hölgy hogyan reagál majd arra, hogy a körorvosa helyett egy képernyővel kell kommunikálnia. Azonban, mint sok esetben, most is bebizonyosodott, hogy a félelmeink csupán saját magunknak okozott stresszt jelentettek. A páciensek kilencven százaléka érdekesnek találta az élményt, vagy természetesnek élte meg a helyzetet. Ez megerősíti azt a tapasztalatot, amelyet a Covid járvány alatt is láttunk: az idősotthonok lakói a lezárások idején villámgyorsan elsajátították a Skype, Viber és FaceTime használatát, hogy kapcsolatban maradhassanak a szeretteikkel" - osztotta meg élményeit Nagy Ferenc.

Lovász Ádám e témában hangsúlyozta, hogy létezik egy filozófiai irányvonal, amely a halált csupán egy gyógyításra váró állapotként értelmezi. A transzhumanizmus középpontjában az a meggyőződés áll, hogy az emberiségnek a technológiai fejlődés révén túl kell lépnie saját korlátain, és saját sorsának alakítását a kezébe kell vennie. E nézet szerint a világ, amelyet Isten teremtett, tele van hibákkal és tökéletlenségekkel, amelyek a modern technológia segítségével orvosolhatók. A biológiai létezés határait a lehető legmesszebb, akár a végtelenségig is el lehet tolni, és az emberi fejlődés csupán egy olyan hiányosság, amely javításra vár. A transzhumanisták elképzelései azonban nem összeegyeztethetők a vallásos gondolkodással és az istenképpel.

"Most van a jövő" - e szavakkal zárta le a kerekasztal-beszélgetést Tóth Adrienn Anita, Robert Sheckley gondolatára reflektálva. Az esemény során számos izgalmas és elgondolkodtató téma került terítékre. A beszélgetés felvétele megtekinthető a MMSZ Máltai Tanulmányok hivatalos Youtube csatornáján, amelyhez itt található a link. A Máltai Tanulmányok 2024/4. lapszámának tanulmányai szintén online hozzáférhetőek a kiadvány weboldalán: https://maltaitanulmanyok.hu/szamok/2024-4/.