Mráz Ágoston véleménye szerint nem célszerű a Voks2025 eredményeiből közvetlenül következtetni a pártok támogatottságára.

"Ne hagyjuk magunkat megtéveszteni a hamis közvélemény-kutatások által! A Voks 2025 választáson kétszer annyi ember szavazott, mint a Tisza-pártra. Ezek a valós adatok, minden más csupán illúzió" - nyilatkozta a Fidesz szerdán a Medián júniusi felmérésére reagálva, amely szerint a Tisza Párt már 15 százalékponttal megelőzi a Fideszt a biztos választók körében.

Muszáj volt valamire mutatni, mert a kormányhoz közeli közvélemény-kutató cégek hónapok óta gyanúsan nem publikáltak felmérést. A Nézőpont idén csak egy pártpreferencia-kutatást hozott nyilvánosságra márciusban, amelyben a Fidesz 45, a Tisza Párt 35 százalékon állt a pártválasztók körében. Ez persze nem azt jelenti, hogy a Fidesz-közeli közvélemény-kutató cégek nem mérik folyamatosan a pártpreferenciákat, csak épp valamilyen oknál fogva nem teszik közzé az eredményeket.

A közelmúlt eseményei révén a Fidesz egy új narratívát igyekszik kialakítani, amelynek középpontjában Orbán Viktor áll. A kormánypárt kommunikációja szerint a közvélemény-kutatások eredményei nem érdemelnek figyelmet, és a péntek este véget ért, teljes mértékben ellenőrizhetetlen kormányzati véleménynyilvánító szavazás részvételi aránya lenne a legfontosabb mutató, ha a Fidesz és Tisza közötti erőviszonyokat kívánjuk megérteni. Ugyanakkor Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója is elismerte, hogy a Voks 2025 keretében az ukránok uniós csatlakozásáról szóló adatok nem adnak egyértelmű képet a pártpreferenciákról.

Orbán Viktor először múlt héten zárt körben jelentette ki, hogy az ellenzék vezetéséről szóló közvélemény-kutatások hazugságok, és a Voks 2025 konzultációt kitöltők aránya

"Az egyedüli megbízható mutató a tényleges erőviszonyokkal kapcsolatban."

"Választásokon kell győzni, nem csupán közvélemény-kutatások alapján. Én nem félek attól, hogy a jelenlegi kormánypártoknak ne lenne komoly esélyük arra, hogy újabb négy évre elnyerjék a bizalmat" - hangsúlyozta Gulyás Gergely a szerdai kormányinfón. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a kormány véleménynyilvánító szavazásán résztvevők száma fontos mutató lehet, hiszen legutóbb, amikor hasonló arányban töltötték ki a választók a kormány nemzeti konzultációját, néhány hónappal később a Fidesz győzelmet aratott a választásokon. Gulyás ebből azt a következtetést vonta le, hogy a Medián által szerdán közzétett júniusi felmérés "valószínűleg nem tükrözi a valós helyzetet."

Lázár János a csütörtöki nagykállói fórumán határozottan kifejtette véleményét, amikor azt mondta: a közvélemény-kutatások többsége gyakorlatilag értelmetlen. "A választás győztese az lesz, aki a választások napján a legtöbb szavazatot kapja, és ez az, ami igazán számít a magyar emberek bizalmának elnyerésében. A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség 2026-ban meg fogja szerezni a választópolgárok bizalmát, és biztosan győzni fog az országban. Teljesen lényegtelen, hogy a különböző közvélemény-kutatók mit állítanak."

Tavaly ősszel még a kormányközeli intézetek versenyre szálltak a kormánytól független felmérések eredményeivel, a Magyar Társadalomkutató decemberben még 15 százalékos Fidesz-előnyt mért például az aktív szavazó pártválasztók körében. A korábban említett márciusi felmérését leszámítva azonban idén még egyetlen pártpreferencia-kutatást sem hozott nyilvánosságra a kormányhoz közel álló Nézőpont, sem a Századvég, sem a Magyar Társadalomkutató, sem a Real-PR 93, sem az Alapjogokért Központ. A 24.hu cikke szerint a kormányközeli közvélemény-kutatók csendje azért is feltűnő, mert az öt intézet 2024-ben összesen 27 felmérésben ismertette a pártverseny állását, és ebből 15 az év első felében készült. A legtöbb mérést, 11-et a Nézőpont tette közzé tavaly, szeptemberben két kutatást is megosztottak a nyilvánossággal.

Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője a Telexnek adott interjújában elmondta, hogy a publikálás folyamata gyakran furcsa helyzeteket teremt. "Amikor közzétesszük a munkánkat, sokszor az a kritika ér minket, hogy miből finanszírozzuk ezt, és miért van szükség ennyi publikációra. Viszont amikor nem publikálunk, akkor ismét van kifogás. Szeretnénk megőrizni a függetlenségünket, és saját magunk döntsünk arról, mikor és mit teszünk közzé" – hangsúlyozta. Kérdésünkre azt is hozzátette, hogy ő irányítja a felmérések nyilvánosságra hozatalát, és a szervezetüknek nincs kötelezettsége időben vagy gyakoriságban publikálni. "Csak akkor fogunk publikálni, ha úgy érezzük, hogy az aktuális és releváns mondanivalónk van" – zárta szavait.

A Nézőpont elemzői úgy vélik, hogy a pártpreferenciák versenyeztetése helyett a jövőben inkább az úgynevezett issue-kampányokkal kapcsolatos kutatásokra kellene fókuszálni. Az utóbbi hónapokban, a kormányzati irányvonalnak megfelelően, többször is közzétettek felméréseket Ukrajna uniós csatlakozásával kapcsolatban. Mráz Antal szerint a pénteken záruló Voks 2025 kutatás eredményei azt fogják tükrözni, hogy a magyar lakosság többsége elutasítja a szomszédos ország EU-ba való felvételét, ezzel is kifejezve támogatását a kormány pozíciója iránt ebben a kérdésben.

Az eddig közölt adatok alapján arra számít, hogy 2 millió körül lesz a nemmel szavazók száma, ami szerinte kísértetiesen hasonlít a Fidesz tavalyi EP-választáson kapott szavazatainak számához (2 048 211 szavazat). Azt azonban még Mráz Ágoston Sámuel is elismerte, hogy a fideszes politikusok kijelentéseivel ellentétben a Voks2025 szavazáson résztvevők számából

"Nyilvánvalóan nem állítható, hogy a pártpreferenciák automatikusan következnek ebből."

Mráz azonban elnéző a politikai szereplőkkel, hiszen nem közvélemény-kutatásokkal foglalkoznak. Ugyanakkor úgy véli, hogy a Voks 2025 jelentős legitimitást kölcsönöz a kormány politikai irányvonalának. Sőt, úgy gondolja, hogy a Fidesznek akár még több támogatója is lehet, mivel a véleménynyilvánító szavazáson csupán a ténylegesen elkötelezett választók vesznek részt.

Mráz a Nézőpont nem nyilvános méréseinek eredményeit nem osztotta meg velünk, de egy áprilisi interjú alkalmával elismerte, hogy a Fidesz és a Tisza közötti különbség szűkül. A Partizánnak májusban azt is kijelentette, hogy a Fidesz továbbra is egyértelműen az élen áll, és nem látná értelmét annak, hogy publikálják, ha a márciusi 10 százalékos különbség helyett már csak 8 százalékra csökkenne a két nagy párt közötti távolság.

Hann Endre, a Medián vezetője szerint azonban a kormányközeli kutatóintézetek hónapok óta tartó hallgatásából

"Nem nehéz elképzelni, hogy náluk is olyan számokkal találkoznak, amelyek, finoman szólva, nem éppen kedvezőek számukra."

Hann a 444-nek kifejtette, hogy a kormány nemzeti konzultációját hiteles közvélemény-kutatásként feltüntetni nem más, mint a tudományos, mintavételen alapuló kutatások társadalmi megbecsülésének manipulálása. "Ez valójában nem közvélemény-kutatás, hanem tiszta propaganda. A céljuk nem a közvélemény megismerése, hanem annak befolyásolása."

Török Gábor politikai elemző pedig arról beszélt novemberben a 24.hu podcastjában, hogy nem engedheti meg magának a kormányoldal, hogy a hozzá közel álló közvéleménykutató-intézetek olyan felmérést hozzanak ki, amelyben a Tisza Párt vezet. Ilyen nem is történt azóta. "Vagy azért, mert nem ez a helyzet, vagy más okból, de ez érdekes árulkodó jel" - tette hozzá Török egy májusi podcastban.