A valódi kérdés nem csupán az, hogy várható-e adóemelés, hanem sokkal inkább az, hogy mikor következik be, és milyen mértékben érinti a lakosságot.
Úgy tűnik, hogy adóemelés nélkül szinte lehetetlen lenne csökkenteni a hatalmas költségvetési hiányt. A legvalószínűbb megoldásnak a 2 százalékpontos áfaemelés néz ki.
Románia tavalyi évét 8,65%-os költségvetési hiánnyal zárta, ami azt jelenti, hogy az állami kiadások körülbelül 153 milliárd lejjel haladták meg a bevételeket. Az első Ciolacu-kabinet vállalása az Európai Bizottság felé az volt, hogy a következő hét évben a deficit mértékét 3%-ra csökkenti. Ennek első fontos lépéseként 2025-re 7,04%-os hiánycélt tűztek ki.
A pénzügyi elemzők már az idei költségvetési tervezet elfogadása során figyelmeztettek, hogy a számítások meglehetősen pontatlanok, és a jelenlegi adószintek mellett lehetetlen elérni a kitűzött hiánycsökkentési célokat. Ezen állítások helyességét egyértelműen alátámasztotta a negyedéves költségvetési végrehajtás eredménye. Március végére a költségvetési hiány a GDP 2,28 százalékára, azaz 43,66 milliárd lejra emelkedett, míg az előző év első negyedévében ez az arány 2,04 százalék volt, ami abszolút értékben 35,88 milliárd lejt jelentett.
Ennek ellenére a kormány illetékesei folyamatosan azt sulykolták az elmúlt időszakban a közvéleménybe, hogy adóemelés nem lesz, mivel nincs rá szükség. Ennek a valóságra fittyet hányó kommunikációnak érthető oka volt: az adóemelés népszerűtlen intézkedés, a belengetése aláásta volna a kormány jelöltjének az esélyeit az elnökválasztáson. Utóbb kiderült, hogy a stratégia hatástalan volt, Crin Antonescu az adóemelés lehetőségének tagadása ellenére leszerepelt.
A második elnökválasztási forduló előtt Nicușor Dan is megpengette ezeket a demagóg húrokat, kijelentve, írásba adja, hogy nem kerül sor áfaemelésre. Azon túl, hogy Románia államfőjének nincs közvetlen beleszólása adóügyekbe, a független jelölt ezzel Marcel Ciolacu nyomdokain lépkedett, aki 2024 őszén nem átallotta kijelenteni, magára tetováltatja, hogy nem lesz áfaemelés.
Ștefan Nanu, a kincstár vezérigazgatója, nem vádolható ellenzékiséggel, ám április végén kifejtette, hogy a kormány az elnökválasztás után fog döntéseket hozni az adóügyi reformokról. E lépésektől a befektetői bizalom növekedését reméli, ezért a nemzetközi piacokon való pénzfelvételt is csak ezt követően tervezi. "Ez a téma most mindenhol napirenden van, a hitelminősítő ügynökségek is erre várnak" – mondta a Bloombergnek Nanu.
Megválasztását követően Nicușor Dannak némileg változott az adópolitikára vonatkozó retorikája, olyat is mondott már, hogy valószínűleg nem kell növelni az élelmiszerek áfáját, illetve, hogy 7,5 százalékra kellene módosítani az idei deficitcélt.
Az USR, amely a kormányzati szerepre készül, újra napirendre tűzte a költségvetési kérdéseket, hangsúlyozva, hogy nem támogatják az áfa emelését. Ehelyett a kormányzati kiadások csökkentését tekintik a stabil államháztartás megteremtésének kulcsának. Ezzel lényegében ellentmondtak a frissen megválasztott államfőnek, aki 30 milliárd forintos megtakarítást tervezett az állami költségvetésben, hogy helyreállítsa a pénzügyi egyensúlyt. A PSD oldaláról Sorin Grindeanu emelte fel a szót, kijelentve, hogy a szociáldemokraták nem támogatnák egy olyan kormány működését, amely áfaemelést tervez, ám később ez a téma eltűnt a párt kommunikációs stratégiájából.
"Az államháztartás helyzete rendkívül aggasztó; ha nem történik adóemelés, elképzelhetetlen, hogy a hiányt bárminemű elfogadható keretek között tartsák" - nyilatkozta a Maszolnak Králik Lóránd, a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) tanára. A jelenlegi válságért lényegében az első Ciolacu-kormány felelős, amely 2024-ben könnyelműen osztogatta a nem létező forrásokat, hitelből finanszírozva a közalkalmazottak bérét és a nyugdíjakat.
A közgazdász szakértő kiemeli, hogy sürgős lépésekre van szükség, és szerinte az egyetlen megoldás az áfa emelése.
"Lehetséges, hogy a jövedéki adó emelése is szóba jöhetne, de jelenlegi szintje már így is viszonylag magas, így nem igazán lehet belőle jelentős bevételt kinyerni. A tőkejövedelmek magasabb adóztatása sem lenne megfelelő megoldás, hiszen annak hatása csak később mutatkozna meg. Az élelmiszerek áfájának 5 és 9 százalékra történő emelése sem lenne igazságos, mivel ez elsősorban a kisjövedelműeket érintené hátrányosan" - véli Králik, aki úgy gondolja, hogy a következő kormány valószínűleg az általános áfakulcs 19 százalékról 21 százalékra emelését fogja választani. Becslése szerint az áfaemelés révén keletkező pluszbevétel a GDP 0,8-1 százalékát tenné ki, így hozzájárulva a költségvetési hiány csökkentéséhez. Korábban más gazdasági szakértők is az áfaemelést jelölték meg, mint az egyetlen járható megoldást.
"Ha most nem cselekszünk, a következmények sokkal súlyosabbak lesznek a jövőben. A társadalomnak tudomásul kell vennie, hogy Romániában az adóbevételek a GDP 27%-át teszik ki, míg a jóléti államokban ez az arány 42-44% között mozog" - hívja fel a figyelmet a PKE oktatója.
Az áfaemelés elkerülhetetlenül magával hozza az árak növekedését és az inflációt, miközben a kormánynak továbbra is meg kell tartania a közalkalmazotti bérek és nyugdíjak befagyasztását. Ezek a lépések fájdalmasak, de Králik Lóránd szerint nem kerülhetők el.
Más szavakkal, de lényegében ugyanezt mondta el Daniel Dăianu, a Költségvetési Tanács elnöke.
"Azok, akik azt gondolják, hogy a költségvetési korrekciót kizárólag a kiadási oldalra fókuszálva lehet megvalósítani, egy illúziót kergetnek. Ilyen megoldás nem lehetséges. (...) Véleményem szerint elkerülhetetlen, hogy az állam adóbevételeit bizonyos adók és illetékek emelésével növeljük" - idézi az economedia.ro a szakértőt, aki a 2023-as és 2024-es költségvetésekről, hasonlóan az ideihez, már az elfogadásuk pillanatában kifejtette, hogy azok kivitelezése nem reális.
"A román társadalom, a közalkalmazotti rész évek óta jóval a lehetőségeit meghaladva él. (...) Ez a költségvetési hiány egy üszkösödés a gazdaság és a román társadalom testén" - nyilatkozta Daniel Dăianu.
