Nemes Imre megfogalmazása szerint gyakorlatilag lehetetlen megtéveszteni a Nébihetet.
Az ellenőrzés legalapvetőbb módja az érzékszervi vizsgálat, amit a határállomáson is el tudnak végezni a kollégák - mondta az InfoRádióban Nemes Imre. "Ránéz, beleszagol, "pfúj, itt valami olyan szag van, aminek nem kellene lennie", és már nem is kell tovább vizsgálni az árut, hanem kuka" - fogalmazott.
Emellett természetesen vannak laboratóriumi vizsgálatok például a maradék anyagot illetően, hogy tartalmaz-e antibiotikumot mondjuk egy csirkeszállítmány. Ilyenkor a terméket kicsontozzák, lepépesítik, majd különböző módszerekkel vizsgálják: laboratóriumi gyorstesztekkel, vegyszerekkel, esetleg baktériumot tenyésztenek ki belőle, hogy tartalmaz-e olyat, ami nem odaillő - magyarázta a Nébih elnöke, kiemelve: nagyon sok vizsgálaton esik át egy-egy minta.
A vizsgálatok alkalmával a legfontosabb amúgy, hogy a vizsgálat pillanatban mi van az adott tételben, rendben van-e, fogyasztható, biztonságos és hogy jó minőségű-e, ezáltal garantálható ugyanis az élelmiszerbiztonság - mondta a szakember.
Ha bármilyen kifogás merül fel egy termékkel kapcsolatban, az automatikusan bekerül az Európai Unió élelmiszer- és takarmánybiztonsági riasztási rendszerébe (RASFF), amely azonnali értesítést küld minden tagállam számára. Ráadásul a vizsgálatok megkezdésekor is tájékoztatják a tagállamokat, ha bármilyen gyanús körülmény adódik. A vizsgálatok befejezését követően pedig a teljes dokumentáció, amelyet minden uniós ország illetékes hatósága megtekinthet, elérhetővé válik – tette hozzá Nemes Imre.
A hivatal vezetője egy kérdésre reagálva arról is beszélt, hogy a vasúti gabonaszállítmányok ellenőrzése során a hatósági munkatársak különböző mintavételi eljárásokat alkalmaznak. "A szabályok világosan meghatározzák, hogy ha egy vonat tíz, húsz vagy akár száz vagonból áll, akkor hány vagononként szükséges mintát venni, sőt, azt is, hogy hány mintát és a vagon mely részéből kell kiemelni" - magyarázta. Ezeket a mintákat később egyesítik és összekeverik, így a vizsgálat során biztosítható, hogy ne maradjanak észrevétlenül rejtett problémák. "A statisztikai módszerek alapján pontosan ki van számítva, honnan és milyen típusú mintákat kell vennünk" - tette hozzá Nemes Imre.
A Nébih laboratóriumában a gabonák GMO-mentességét/szennyezettségét is vizsgálják, ahogyan a harmadik országból érkező vetőmagoknál is végeznek ilyen szúrópróbaszerű vizsgálatokat.
Az InfoRádió Aréna című műsorában a karantén károsítókról is beszéltek, amelyek komoly fenyegetést jelentenek a növénytermesztésre. Ezek olyan betegségek és kórokozók, amelyek nem őshonosak hazánkban, de ha valahogy bejutnak, rendkívül nehéz őket eltüntetni. Például egy gyönyörű horvát mandulafán vagy egy leander növényen olyan kártevők lehetnek, amelyek Magyarországon ismeretlenek, és a velük való védekezés sokkal bonyolultabb, mint a megfelelő szabályozások betartása – hangsúlyozta Nemes Imre.
Hogy miként lehet egyáltalán rábukkanni az ilyen kórokozókra, a Nébih elnöke a rendkívül kártékony, és tavaly Szlovéniában felbukkant japán cserebogarat (Popillia japonica) említette példaként, ami miatt a kormányhivatalokkal együttműködve rovarcsapdákat helyeztek ki az ország különböző pontjain, és folyamatosan vizsgálják az esetleges jelenlétét. Ugyanígy nagyon fontos, hogyha valaki a növényein furcsa elváltozást tapasztal, jelezzék egy növényorvosnak, aki el tudja dönteni, hogy milyen kórokozó okozta az elszáradást, vagy levélrothadást.
Ha például felmerül az állati károsító jelenléte, az bejelentésköteles, hogy a hatóság mielőbb meg tudja hozni a szükséges intézkedéseket (mondjuk vegyszeres kezelés) az eliminálás végett - mondta Nemes Imre, arra is felhívva a figyelmet, hogy vannak olyan növényvédőszerek, amelyek a biogazdaságban is használhatók, mindazonáltal az elsődleges cél, hogy egy nem nem őshonos károsító ne terjedjen el az országban.
