Németország újabb lépést tesz a szigorúbb energiapolitika irányába: az áramtermelők pénztárcáját is érintő javaslatot terjesztett elő.

A Németország Szövetségi Hálózati Ügynöksége (Bundesnetzagentur), amely felelős az energiapiacok, így a villamosenergia és gáz szabályozásáért, nemrégiben egy új vitaanyagot hozott nyilvánosságra a villamosenergia-hálózati díjak reformjáról. Az új javaslatok egy sor jelentős eltérést tartalmaznak a korábbi előírásoktól, amelyek célja a díjak átláthatóságának és méltányosságának javítása.

A betáplálást követően is indokolt lenne forgalmi alapú rendszerhasználati díjat megfizetni.

Ugyanis Németországban - de például hazánkban is - jelenleg csak egyirányú fizetési kötelezettség van, ami mennyiség arányosan szab ki rendszerhasználati díjat a végfelhasználók felé fogyasztásuk után. Az új előírással egyrészt csökkenteni lehet a magas fogyasztói tarifanyomást (hiszen több rendszerhasználónál oszlik meg a teher), valamint egy új finanszírozási bázist képezne a hálózati fejlesztéseknek.

A rendszer látszólagos igazságossága az eddigi gyakorlatokhoz képest abban rejlik, hogy a megújulóenergia-termelők elterjedésével összefüggő többletköltségek jelentős hatással vannak a hálózat költségeire. Az egyre távolabb elhelyezkedő betáplálási források, mint például az offshore szélfarmok, magas hálózatbővítési kiadásokat generálnak, és egyre inkább azok a hálózatok kerülnek domináló szerepbe, melyek a betáplálásra építenek. Eközben a piacon részt vevő szereplők csupán részben járulnak hozzá a közös költségekhez, amikor a hálózat használatáról van szó.

A jelenlegi rendszer átalakítása elengedhetetlen. Az egyik fő ok, hogy egyre csökken az azoknak a felhasználóknak a száma, akik hajlandóak fizetni a díjakat, miközben a költségek folyamatosan növekednek.

- mondta Klaus Müller, az Ügynökség elnöke.

Milyen formát ölthet az új rendszer? Az egyik legegyszerűbb megközelítés talán az lenne, ha a jelenlegi gyakorlatot követve, a forgalomra alapozott, a betáplálás mértékétől függő díjszabást kiterjesztenék a termelőkre is.

Jelenleg hiányoznak a hatékony jelzések, amelyek megmutatnák, hol és milyen módon lehetne gazdaságosan üzemeltetni az energiatermelő berendezéseket. Ennek következtében elkerülhetővé válna a hálózati kapacitás felesleges bővítése, ami jelentős költségeket takaríthatna meg.

- tette hozzá. Ebből kifolyólag az anyag új díjkomponensek bevezetését is érinti, amelyek lehetnek alapdíjak vagy akár kapacitásalapú díjak is. A dinamikus hálózati díjak bevezetése lehetőséget adna arra, hogy a hálózati terhelés időben és térben differenciált árjelzéseken keresztül jelenjen meg. "A statikus, időben változó hálózati díjak a dinamikus árazás egyszerűbb előfutára" - hangsúlyozta az elnök.

A szakmai dokumentum részletesen foglalkozik a villamosenergia-tárolók kérdéskörével is, mivel ezek az eszközök hálózathasználati szempontból kettős szerepet játszanak. Egyrészt a töltés során fogyasztóként működnek, másrészt pedig a kitáplálás során termelőként lépnek fel. A német szabályozó hatóság ezért nagy figyelmet fordít arra, hogy ne tántorítsa el a hálózati szempontból kulcsfontosságú tárolóprojektek beruházóit, hiszen ezek a projektek elengedhetetlenek a fenntartható energiaellátás szempontjából.

Célunk az, hogy a hálózati díjak rendszere a jövő követelményeihez igazodjon, és hatékonyan reagáljon az energiarendszer átalakulásából adódó kihívásokra. Jelenleg a döntéshozatali folyamatunk kezdeti szakaszában járunk, és nyitott szemmel tekintünk a lehetőségekre, hogy a legjobb megoldásokat találjuk meg.

- emeli ki végül Klaus Müller a vizsgálat kapcsán.