Oeconomus: A turizmus újra a csúcsra jár!
A koronavírus-járvány a turisztikai és vendéglátóipari szektort érintette a legsúlyosabban, de a legfrissebb kutatások szerint 2023-ban az ágazati válság Európában megszűnt, sőt számos ország esetében a forgalom még a 2019-es szintet meg is haladta.
Horvátország, Portugália és Görögország kiemelkedő szerepet játszik az európai turizmus és vendéglátás világában, hiszen ezek az országok a legnagyobb hozzájárulást nyújtják GDP-jükhöz ezen szektorok révén - nyilatkozta Horváth Sebestyén, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány junior kutatója az InfoRádióban. Görögország és Portugália gazdasági teljesítményének körülbelül ötödét, míg Horvátország esetében a turizmus több mint 25%-át teszi ki.
Észtország és Bulgária tekintetében a turizmus GDP-hez való hozzájárulása a legnagyobb mértékben csökkent. Mindkét országban 2023-ban a vendéglátóipari teljesítmény körülbelül 25-30 százalékkal maradt el a Covid előtti, 2019-es szinttől. Ez a tendencia továbbra is tükrözi a globális járvány hatásait, amely a turizmusra különösen drámai módon hatott, és a helyi gazdaságoknak is komoly kihívások elé állította őket.
A 27 uniós tagállamból körülbelül a kétharmaduk már túlszárnyalta a koronavírus-járvány előtti turisztikai teljesítményét.
Magyarország a turizmus szempontjából a rangsor alsó középmezőnyében található. Tavaly a turisztikai ágazat a bruttó hazai termék 7,4%-át képviselte, ami Horváth Sebestyén szerint olyan országokkal helyez minket egy szintre, mint Finnország, Lettország vagy Svédország. Ezzel szemben a rangsor végén olyan országok állnak, mint Írország, Lengyelország és Szlovákia, ahol a turizmus aránya mindössze 4-5% körüli.
2023-ban Magyarországra több mint 5,5 millió turista látogatott el, ami a lakosság arányában 57 százalékos részesedést jelent. Ezzel az eredménnyel hazánk az európai rangsor alsó harmadába került, hasonlóan Bulgáriához és Svédországhoz. A rangsor élén álló Horvátországban viszont a körülbelül 3,8 milliós lakossághoz képest több mint 15 millió turista érkezett, ami lenyűgöző, 436 százalékos arányt mutat a külföldi látogatók számát tekintve az Adrián.
Számos európai városból lehetett hallani, hogy a külföldi turisták problémát okoznak, mivel az ingatlanállomány jelentős részét lefoglalják és egyre több olyan civil kezdeményezés születik, amely próbálja visszaszorítani a rövid távú szálláskiadást és a külföldi turisták megjelentét. A kutató felidézte, hogy Budapesten a VI. kerületben idén tartottak erről népszavazást. Ismertetése szerint Terézvárosban lakásoknak körülbelül a 10 százalékát már rövid távú szálláskiadásra hasznosítják, és Budapest benne van a 30 leglátogatottabb európai város között, a 28. helyen.
Horváth Sebestyén kiemelte, hogy a fővárosunkba évente több mint négymillió külföldi turista látogat el, ami a helyi lakosság körülbelül 260 százalékát jelenti. Ezzel az impresszív aránnyal sikerült megelőznünk olyan városokat, mint Sevilla vagy London.
