Orbán Viktor elképzelése szerint a készpénzhasználat alkotmányos védelmet nyerhet – ez a lépés jelentős változásokat hozhat a gazdasági tájban. Milyen hatásai lesznek ennek a döntésnek? A készpénz szerepe a mindennapi tranzakciók során, valamint a digitál
"Pozitív véleményt alakítunk ki a képviselői kezdeményezésről, amely az alkotmányban rögzítené a készpénzhez való jogot. A készpénz kérdése a szabadság szempontjából is lényeges" - nyilatkozta Orbán Viktor miniszterelnök az évértékelő eseményén. Bár nem mindenhol alkotmányos jogként, de számos európai országban biztosítják a készpénzhasználat lehetőségét. Ez a lépés valószínűleg nem gyakorol majd jelentős hatást a pénzforgalmi trendekre, amelyek egyértelműen az elektronikus tranzakciók irányába haladnak. Megvizsgáltuk a magyar gazdaság készpénzhasználatának mértékét nemzetközi szinten is. Alkotmányos jogról beszélhetünk, de a pénztáraknál a kényelem a döntő faktor. Ugyanakkor azok, akik a készpénz fokozatos eltűnésétől tartanak, megnyugtatóan értesülhetnek arról, hogy ez a változás egyelőre nem fenyegeti a mindennapokat.
Orbán Viktor a 2024-es évet értékelő beszédében jelentette be, hogy Magyarországon is alkotmányba foglalják a készpénzhasználatot:
Pozitív választ adunk arra a képviselői indítványra, amely az alkotmányban biztosítaná a készpénzhez való jogot. A készpénz nem csupán egy eszköz, hanem a szabadság megtestesítője. Használata nem csupán szokás, hanem alapvető jogunk. Hallottuk, hogy a digitális pénz lesz a jövő. Ez lehet, de az igazi, kézzelfogható biztonságot a készpénz adja. Nem kívánunk a bankok hatalmának alávetettje lenni. A bankkártya a banké, míg a készpénz a miénk. Várjuk Lázár miniszter úr parlamenti indítványát, hogy ezt a fontos jogot megerősíthessük.
Orbán Viktor legutóbbi bejelentése nem érkezett váratlanul: Ausztriában a készpénzes tranzakciók alkotmányos joggá emelése körüli társadalmi és politikai diskurzus jelentős figyelmet kapott, így nem meglepő, hogy Magyarországon is elindult a hasonló jellegű társadalmi és politikai eszmecsere.
Tavaly tavasszal a Mi Hazánk párt Alaptörvény-módosító javaslatát, amely a készpénzhasználat alkotmányos védelmét célozza, támogatták az Országgyűlés Igazságügyi Bizottságában. Azóta azonban nem érkezett friss információ arról, hogy mi történt a javaslattal. A párt korábbi állásfoglalása alapján egyre sürgetőbbé válik, hogy a havi 150 ezer forintos ingyenes készpénzfelvételi limitet megemeljék. A Mi Hazánk azt is szeretné, ha a készpénzben történő banki kivétel az átlagjövedelem szintjén ingyenes fogyasztói jogként lenne elismerve.
Több országban jogi keretek között rögzítették a kötelező készpénzelfogadást, mind a globális színtéren, mind pedig Európában.
Belgiumban 2024 februárjától a kormány új intézkedéseket vezetett be, amelyek kötelezővé teszik az üzletek és vállalkozások számára, hogy készpénzes tranzakciókat is elfogadjanak. Ezzel a lépéssel a hatóságok célja, hogy megőrizzék a készpénz használatának lehetőségét, és biztosítsák, hogy mindenki számára hozzáférhető legyen a vásárlás hagyományos módja.
Kínában a digitális fizetések térnyerése ellenére a becslések szerint több mint 150 millió állampolgár egyáltalán nem fizet elektronikusan. Ez a magyarázat arra, hogy az országban miért kötelezik az összes vállalkozást a készpénz elfogadására. 2022-ben ezen szabályok be nem tartása miatt megbírságolt szervezetek között voltak fűtőművek, parkolóházak, biztosítók, étteremláncok és szupermarketek is.
Dániában 1984-ban foglalták szabályba a készpénz kötelező elfogadását, kifejezetten azért, hogy biztosítsák a versenyt a kártyás tranzakciókkal.
Franciaországban a vállalkozások számára már hosszú ideje tilos a készpénzes tranzakciók elutasítása. Ezt a jogszabályt a helyi jegybank szigorúan ellenőrzi, és nemrégiben két jelentős áruházláncot arra köteleztek, hogy a self-service pénztáraknál is fogadják el a készpénzt, amennyiben nincs ott alkalmazott.
Írországban 2024-ben jelentette be a kormány, hogy számos üzletet köteleznek a készpénz elfogadására.
Hollandiában a képviselőház 2024 negyedik negyedévében megszavazta a kötelező készpénzelfogadási szabályokat. A végső zöld lámpát a holland szenátus 2025. február 4-én adja meg.
Nigéria az elsők között van a világon, amely bevezette a központi bank által kibocsátott digitális valutát. Ennek ellenére a jogi keretek nem változnak: a vállalkozások kötelesek továbbra is elfogadni a készpénzes tranzakciókat.
Norvégiában 2024 elején a már meglévő jogi intézkedéseket megerősítették: minden kiskereskedelmi üzletnek el kell fogadnia készpénzt.
Szlovákiában 2023-tól mindenki számára alapvető jogot biztosítanak arra, hogy készpénzes tranzakciókat végezzen az áruk és szolgáltatások megvásárlásakor.
Spanyolországban 2022-ben olyan jogszabály lépett hatályba, amely előírja, hogy a vállalkozásoknak 1000 euróig készpénzt is el kell fogadniuk a tranzakciók során.
A készpénzhasználat világszerte egyre inkább háttérbe szorul, ám az egyes országok egyedi hagyományai, szokásai és infrastrukturális adottságai miatt gyakran eltérő utakat járnak be. Az Európai Központi Bank (EKB) tavaly decemberben közzétett felmérése alapján, amely az eurozónát vizsgálta, a fizetések számát illetően...
A vásárlók körében a pénztáraknál végzett tranzakciók 52%-a készpénzes, ami jelentős csökkenést mutat a tavalyi 59%-hoz képest.
Az érték szempontjából nézve
A fogyasztók átlagosan gyorsabbnak és könnyebben használhatónak tartják a kártyákat, a készpénzt viszont hasznosabbnak tartják a kiadásaik kezelésében és a magánéletük védelmében.
A kutatás eredményei alapján...
A fogyasztók jelentős része, egészen pontosan a válaszadók 62%-a 2024-ben, úgy véli, hogy lényeges a készpénzes tranzakciók lehetősége, ami növekedést mutat a 2022-es 60%-os arányhoz képest.
A nagy többség (87%) pedig elégedett a készpénzhez való hozzáféréssel, és nagyon vagy meglehetősen könnyűnek találja a készpénzfelvételt ATM-ből vagy bankfiókból.
Ahogyan azt már korábban említettük, egy norvég pénzügyi információs platform, a Finansplassen, alapos elemzésbe kezdett. A Világbank, az Eurostat statisztikái és egyéb nyilvánosan hozzáférhető adatok segítségével igyekezett feltérképezni, hogy mely országok állnak a legközelebb ahhoz, hogy megvalósítsák a készpénzmentes gazdaság koncepcióját.
Magyarország a 45 európai országot magában foglaló rangsorban a 22. pozíciót foglalja el, ami azt jelenti, hogy a lista középső részén helyezkedünk el.
Magyarországon 2023-ban a készpénzes tranzakciók aránya jelentősen alacsonyabb volt az euróövezet átlagánál, amely 48 százalékot tett ki. Ezek a tendenciák arra utalnak, hogy a digitális fizetési módok gyorsan terjednek hazánkban, és a pénzügyi szokások folyamatosan változnak.
Bár a hazai Azonnali Átutalási Rendszerre alapozott qvik fizetési megoldás egyre inkább elterjedt, főleg online környezetben és néhány üzletben, az elektronikus tranzakciók túlnyomó része még mindig a hagyományos kártyás fizetéseken alapul. Ezen a területen évről évre kétszámjegyű növekedést tapasztalunk, mind a tranzakciók számát, mind pedig a fizetések összegét illetően.
A kártyás készpénzfelvételek száma már egy ideje fokozatosan csökken, míg azok értéke, miután lassú növekedést mutatott, az utóbbi két évben szintén lefelé ívelt. Az elmúlt nyolc negyedév során az éves összehasonlításban hét alkalommal is csökkent a felvett összeg.
Jelenleg Magyarországon a kártyás tranzakciók volumene már kétszerese annak, amit készpénzben felveszünk. A vásárlási szokások fokozatosan, de egyre inkább átalakulnak:
10 évvel ezelőtt például még közel 2,5-szer több készpénzt vettünk fel bankkártyákkal, mint amennyit fizettünk velük.
A készpénz, mint megtakarítási eszköz, ugyan hozamot nem termel, mégis sok háztartásban fontosnak tartják, hogy bankjegyekben is rendelkezésre álljon valamekkora összeg:
A magyar lakosság megtakarításain belül 2024-ben a készpénz aránya 6,4%-ot tett ki.
A készpénz kezelésének, előállításának és szállításának költségei a magyar társadalom számára évente körülbelül 100 milliárd forintot jelentenek, az MNB korábbi becslései alapján. A készpénzgyártással kapcsolatos közvetlen költségek már önállóan is meghaladják a 10 milliárd forintot. Érdekes megjegyezni, hogy az MNB 2019-es felmérése szerint az elektronikus fizetési módok nem csupán olcsóbbak, hanem éppen ellenkezőleg, drágábbak a társadalom szempontjából. Az eltelt hat év tapasztalatai azonban arra utalnak, hogy a kártyás tranzakciók társadalmi költségei valószínűleg csökkentek, és a jövőben is folytatódhat ez a tendencia. Ahogy egyre többen váltanak a kártyás megoldásokra, úgy az egyes tranzakciókhoz kapcsolódó költségek is jelentősen mérséklődnek.
Az MNB által közzétett kétrészes tanulmányban alaposan analizálják a különböző fizetési módok társadalmi költségeit és azok tíz év alatt bekövetkezett változásait. A kutatás végső megállapítása szerint, bár az össztársadalmi szinten a készpénz továbbra is a legköltséghatékonyabb választásnak számít,
a következő években az elektronikus forgalom bővülésével a kártyahasználat, valamint az átutalás egy tranzakcióra jutó költségei várhatóan tovább csökkennek majd.
Ahogy már korábbi véleménycikkünkben is hangsúlyoztuk, véleményünk szerint a készpénz használatának ellenérvei közül a leglényegesebb most nem csupán az, hogy költséges, hanem sokkal inkább az, hogy...
A készpénzes tranzakciók gyakran észrevétlenek maradnak a hatóságok előtt, hiszen ezek révén a legkönnyebben elrejthetők az adóköteles jövedelmek vagy illegális forrásokból származó bevételek. A készpénz tehát nem csupán egy fizetési eszköz, hanem a fekete- és szürkegazdaság táptalaja is.
Az elektronikus fizetési rendszerek gazdasági fehérítő hatása jól ismert, mégis nehéz pontosan meghatározni a mértékét. Ennek oka, hogy a fizetési szokások nem egyik napról a másikra alakulnak át, hanem fokozatosan, hosszú évek alatt épülnek be a mindennapjainkba. Ugyanakkor egy hasonló digitalizációs lépés, mint az online kasszák bevezetése, jelentős és azonnali változásokat hozott. Az online pénztárgépek alkalmazásának következtében a kisvállalkozások bejelentett forgalma a kiskereskedelem területén 20-26%-kal, míg az összevont szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás szektorában akár 30-40%-kal is nőtt.
Könnyen lehet, hogy a készpénzhasználat alkotményba foglalásával együtt - egyfajta csomagban - az ingyenes készpénzfelvétel határárt is felemeli a kormány, hiszen voltak már erre utaló jelek.
Tavaly ősszel számoltunk be róla, hogy havi 250 ezer forintra nőhet az ingyenes készpénzfelvétel plafonja a jelenlegi 150 ezerről, ha az Országgyűlés is megszavazza. Ezt Tordai Bence ellenzéki képviselő a Facebook-oldalán jelentette be, miután a Fogyasztóvédelmi Albizottságon átjutott a javaslat.
Ha a változtatást megszavazzák, akkor valószínűleg a bankrendszer számára több milliárd forintos költséget jelent majd. Ez főként a készpénzfelvételhez kapcsolódó tranzakciós illeték miatt van, amelyet a keret határain belül nem tudnak áthárítani.
Nincs pontos adatunk arra vonatkozóan, hogy a készpénzfelvételek közül hány tranzakció esik az ingyenes készpénzfelvétel kategóriájába, amelyért a bankok nem kérnek díjat. Azonban egy dolog biztos:
Ez a banki szektor számára egy hatalmas teher, amely tovább növekedhet, amennyiben a határ ingyenes megemelésére sor kerül.
Emellett könnyen lehet, hogy az ingyenes készpénzfelvételi határ megemlése visszaveti a gazdaságfehérítés szempontjából fontos fejlődést, amelyet az elektronikus pénzforgalom hoz el a magyar gazdaságban.
Ha a készpénzfelvétel alkotmányos joggá válik, úgy vélem, hogy ennek a hatása a bolti vásárlásokra minimális lesz. Valószínű, hogy az elektronikus fizetések népszerűsége továbbra is töretlenül növekszik, hiszen ez a módszer kényelmes alternatívát kínál a hagyományos, évszázados készpénzes tranzakciókkal szemben. Érdemes megemlíteni, hogy egyre több központi bank, köztük az Európai Központi Bank is, fontolóra veszi a digitális készpénz bevezetését, amely a készpénzhez hasonló jellemzőket kínálhat, ám digitális formában.
Magyarországon nem jellemző, hogy tömeges problémát okozna, hogy valahol csak és kizárólag kártyával lehet fizetni. Bár léteznek cahless egységek (pl. csak bankkártyás büfék, önkiszolgáló pénztárak), ezek készpénzes alternatívái is elérhetőek.
Az egész történet leginkább arról szól, hogy a szabályozók megnyugtatják a lakosság azon részét, akik valamilyen oknál fogva irtóznak az elektronikus fizetéstől, hogy a készpénz is még hosszú ideig jelen marad a pénzforgalomban.
Amennyiben az ingyenes készpénzfelvétel kereteit megemelik, az már komolyabb hatással lehet az elektronikus tranzakciók elterjedésére. Ez a lépés akár a készpénzes tranzakciók irányába is elmozdíthatja a vásárlási szokásokat.
