Kérdéses lehet, hogy a digitális gazdaság parazita-e vagy sem. A DigitalHungary elemzői ezt a jelenséget vizsgálják, ahol a hagyományos és a virtuális világ határvonalai egyre inkább elmosódnak. Az online tér fejlődése új lehetőségeket teremt, de felveti
Az állatvilágban az ismert fajok tizede parazita. Sok szakértő szerint valószínűleg ugyanez igaz a kreatív gazdaságra is. Mindig is voltak "élősködők" a kultúránkban, akik kalózkodásból vagy mások átveréséből élnek. Bizonyára vásároltunk már utcai piacokon, ahol az árusok hamis Nike-okkal, Levisekkel, Rolexekkel csencseltek. A parazita-stratégia alapszabálya meglehetősen egyszerű: meggyőzünk valaki mást, hogy befektetést eszközöljön ki számunkra egy piac kialakításában, ami így fedezheti majd az innováció, a reklám, a terjesztés vagy bármi más költségét.
A gazdaság pénzügyi átalakulása nem csupán elméleti jelenség, hanem valóságos társadalmi és kulturális következményekkel járó folyamat. E változások mögött a tőke közvetítésének átalakulása húzódik meg, amely új egyenlőtlenségi mintákat generál. A digitális szektor diadala nemcsak a gazdasági élet új irányait jelöli ki, hanem egyúttal a hagyományos "reálgazdaság" szereplőinek, vagyis azoknak a vállalatoknak és egyéneknek a megrendüléséhez is vezetett, akik valódi értéket teremtenek áruk és szolgáltatások formájában. Michael Hudson frappáns metaforát kínál erre a jelenségre, amikor a gazdaság financializációját a paraziták és gazdatestek viszonyához hasonlítja. A természet világában a paraziták először is elnyomják a gazdatest tudatát, hogy az ne észlelje a fenyegetettséget. Ezt követően olyan enzimeket termelnek, amelyek manipulálják a gazdatest agyát, elhitetve vele, hogy a parazita létfontosságú része az ő létezésének, így meg kell védenie azt. E hasonlat jól tükrözi, hogyan formálhatja át a pénzügyi rendszer a gazdasági logikát, miközben az egyéneket és közösségeket a háttérbe szorítja.
A mai digitális (kereskedelmi és haknigazdasági) szektor valami hasonló módon viselkedik. Úgy tesz, mintha az ipari termelő és fogyasztó gazdaság része lenne. Általánosságban ez azt jelenti, hogy az általuk kínált "termékek és szolgáltatások" többsége nem járul hozzá az általunk ismert klasszikus termeléshez (vagy nem képviseli azt) . Ezek a "javak" a reálgazdaságon kívül léteznek, de profitot vonnak ki (táplálkoznak) belőle.
A parazita gazdaság fogalma egy olyan gazdasági rendszert jelöl, amelyben bizonyos entitások vagy csoportok a mások erőforrásaira támaszkodva, azok kárára élnek. Ez a jelenség gyakran megfigyelhető, amikor egyes vállalatok vagy egyének a társadalom, a környezet vagy a gazdasági struktúrák fenntarthatóságát figyelmen kívül hagyva igyekeznek maximalizálni saját hasznukat. A parazita gazdaság működése hosszú távon nemcsak etikai kérdéseket vet fel, hanem komoly fenntarthatósági problémákat is okoz, hiszen a közösségi erőforrások kimerüléséhez vezethet. Az ilyen típusú gazdasági tevékenységek elleni küzdelem érdekében fontos a tudatosság növelése és a felelős gazdasági magatartás előmozdítása.
Érdemes tehát megbarátkozni ezzel az új fogalommal, és megismerni azt is, hogy miért tehet tönkre egyes vállalkozásokat, de miért is nyit(hat) új lehetőségeket a kreatív elmék és alkotók számára. Ha valaki olvasta Ted Gioia hírlevelét, a "The Honest Broker"-t, akkor talán ismeri a #"Are We Now Living in a Parasite Culture?" című cikkét is. Ebben egy érdekes megfigyelést tesz: Manapság a parazita vállalkozások a világ legnagyobb vállalatai. Technológiáik sok káros dolgot tesznek, de az utóbbi időben arra összpontosítanak, hogy "hamis kultúrát" szolgáljanak fel, és kiszipolyozzák a valódi emberi művészek kreativitását.
Nézzük meg közelebbről a meghatározó digitális platformokat, és gondoljunk el egy pillanatra, hogy valójában mennyire csekély a saját kreatív hozzájárulásuk. Ugyanakkor az általuk folytatott "piócázás" mértéke rendkívüli, főleg ha a múlt nagyvállalataival vetjük össze.
Mert mit hoz létre a Spotify valójában? Egyáltalán semmit!
A Spotify emberei nem aggódnak a "pocsék" alkalmazásuk miatt, mert annyira el vannak foglalva azzal, hogy a kreatív gazdaság vérét szívják (melyhez egy cseppet sem járulnak soha hozzá). A vezérigazgatójuk gazdagabb, mint bármelyik zenész volt valaha valamikor is a világtörténelemben.
