Pásztor Bálint kifejtette, hogy Szerbiának egy olyan évre van szüksége, amikor elkerülhetők a választások, hogy a közélet stabilizálódhasson. A politikai feszültségek csökkentése és a társadalmi harmónia helyreállítása érdekében fontos lenne, hogy a figye
A pártelnök azért fogalmazott így, mert Szerbiában átlagosan kétévente tartanak előrehozott parlamenti választást, így a kormányzatnak nincs ideje megvalósítani a terveket és elképzeléseket.
A legutóbb 2023. december 17-én tartottak előrehozott választást Szerbiában. Ezen a Vajdasági Magyar Szövetség "a hihetetlenül nehéz körülmények ellenére jól szerepelt", több mint 64 ezer szavazatot szerzett, országos szinten növelni tudta a parlamenti képviselőinek a számát, vajdasági tartományi szinte pedig szintén stabil erő tudott maradni.
A 2022-es előrehozott választásokhoz viszonyítva 2023 végén a legnagyobb délvidéki magyar párt mintegy 4500 szavazatos növekedést könyvelhetett el. Pásztor Bálint, a párt vezetője, úgy véli, hogy ennek egyik meghatározó tényezője az volt, hogy nem sokkal a választások előtt hunyt el édesapja, Pásztor István, aki a VMSZ korábbi elnöke volt. A kampány során többször is hangsúlyozták, hogy olyan eredményre vágynak, amely méltó lenne a néhai elnök emlékéhez. Ezen kívül Pásztor Bálint arra is rámutatott, hogy az utóbbi években a vajdasági magyar közösség tagjai egyre inkább felismerik: a kisebbségi magyar érdekek hatékony képviselete kizárólag egy kisebbségi párt révén lehetséges.
Pásztor Bálint rendkívül aggasztónak nevezte a legfrissebb népszámlálási adatokat, amelyek szerint az elmúlt évtizedben körülbelül 70 ezerrel csökkent a magyar közösség lélekszáma Szerbiában. Megjegyezte, hogy ennek a csökkenésnek egyik fő oka a kilencvenes évek kényszersorozásainak következménye, amikor sokan a háborús helyzet elől menekültek el. Hozzátette, hogy a jelenlegi helyzet Kárpátalján is hasonló tendenciákat mutat. "Fontos, hogy küzdjünk azokért, akik itt maradtak, és mindent megtegyünk azért, hogy azok, akik elhagyták hazájukat, visszatérhessenek, és olyan körülmények között találják otthonaikat, amelyekre érdemes hazajönniük" - emelte ki Bálint.
Rámutatott, hogy három évtizeddel ezelőtt, amikor a VMSZ megalakult, főként az identitásmegőrzés és a szimbolikus politizálás kérdéseivel foglalkozott. Ma viszont egyre nagyobb hangsúlyt kap az infrastruktúra- és gazdaságfejlesztés, valamint az életkörülmények javítása. Ennek érdekében mindent megtesznek, hogy a határ minél átjárhatóbb legyen, lehetővé téve az ingázók – a több ezer vajdasági magyar, akik Vajdaságban élnek, de Magyarországon, a határ közelében dolgoznak – számára a könnyebb közlekedést. A politikus ezt a gondolatot így folytatta: "Ha ők nem kényszerülnek a munkahelyük miatt átköltözni, akkor a gyermekeik még mindig itthon tanulhatnak, és így nem veszítjük el a közösségünkből ezeket az embereket."
Pásztor Bálint hangsúlyozta, hogy "a magyar kormány támogatásának köszönhetően idén is sikerült előrehaladni a VMSZ gazdaságfejlesztési tervének megvalósításában, amelyet a Prosperitati Alapítvány irányít. Ennek eredményeként 20,5 millió eurónyi vissza nem térítendő támogatás állt rendelkezésre három különböző pályázati kiírás keretében." A program révén többen visszatértek szülőföldjükre, ahol házat vásároltak vagy saját vállalkozást indítottak - tette hozzá a pártelnök.
Az elvándorlás, a rossz demográfiai adatok, az ukrajnai háború és az európai uniós csatlakozás útján tapasztalható nehézségek ellenére is lehet boldogulni Pásztor Bálint szerint, mégpedig akkor, ha a közösség összezár, ha egységes tud maradni, mert ebben az esetben fejlődni tud, meg tud maradni a szülőföldjén, és versenyképes tud maradni. "A világ nem lesz egyszerűbb hely az idő múlásával, ez egészen biztos, de fontos az, hogy mindazok, akik itthon szeretnének boldogulni, azok a VMSZ hazai kormányzati pozícióinak és a magyarországi kormányzati támogatásnak köszönhetően ezt meg tudják tenni" - szögezte le.
Pásztor Bálint hangsúlyozta, hogy 2013 óta, a történelmi megbékélés révén, Magyarország és Szerbia kapcsolatában egy rendkívül kedvező időszak vette kezdetét. Kiemelte, hogy tizenöt évvel ezelőtt csupán négy közúti határátkelő működött, míg ma már kilenc ilyen átkelő segíti a két ország közötti forgalmat. Míg másfél évtizede Magyarország és Szerbia a 17. legfontosabb külkereskedelmi partnere volt egymásnak, napjainkban már a negyedik helyen állnak. A fejlődés legnagyobb haszonélvezői a vajdasági magyar közösség és a magyarországi szerb állampolgárok. Bálint felhívta a figyelmet arra is, hogy Szerbiának Magyarország az egyetlen ország, amellyel stratégiai együttműködési tanácsot alakított ki, és most már konkrét együttműködési megállapodások léteznek olyan kulcsfontosságú területeken is, mint az energetika és a honvédelmi együttműködés, amelyek a két állam működése és a polgárok biztonsága szempontjából kiemelkedően fontosak.
Pásztor Bálint hangsúlyozta, hogy a vajdasági magyar közösség politikai jelentősége addig marad érvényes, amíg erős képviselettel bír. Kiemelte, hogy a VMSZ idén ünnepelte fennállásának 30. évfordulóját, és ez alatt az időszak alatt a közösség számos nehézséget élt át. „Amikor arról beszélek, hogy a VMSZ meg tudta őrizni helyét a politikai színtéren, azt értem alatta, hogy rengeteg jelentős párt eltűnt az évek során, míg a VMSZ ma is önállóan vesz részt a választásokon, és a voksolás után egyenrangú partnerségeket alakít ki. Ez a közösség politikai stabilitását is biztosítja” – részletezte. Hozzátette, hogy ha a VMSZ meggyengülne, a közösség politikai értelemben védtelenné válna. „Ezért rendkívül fontos, hogy a közösség támogatásának köszönhetően erősek tudtunk maradni, és ezt a mindennapokban úgy tudjuk viszonozni, hogy a közösség tagjait érintő kérdéseket képviseljük és sikerre visszük” – zárta gondolatait a pártelnök.
