Pozsonytól Szegedig - Ünnepi események a Magyar Tudományos Akadémia 200. évfordulójának tiszteletére Az ünnepi időszak során számos izgalmas program várja az érdeklődőket, amelyek célja a Magyar Tudományos Akadémia két évszázados hagyományainak és tudomá

1825. november 3. az MTA alapításának napja. E napon ajánlotta fel gróf Széchenyi István birtokainak egyévi jövedelmét a pozsonyi országgyűlésen egy magyar tudós társaság létrehozására. A bicentenáriumi ünnepségek a felajánlás helyszínén, Pozsonyban kezdődnek november 3-án gróf Széchenyi István emléktáblájának megkoszorúzásával. November elején "Persze, íme egy egyedi változat a "200 év kincsei" témáról: --- **Két évszázad csodái** Képzelj el egy utazást az időben, ahol 200 év kincseinek nyomába eredhetünk. E két évszázad alatt számtalan érték, műalkotás és felfedezés született, amelyek formálták kultúránkat és társadalmainkat. Az ipari forradalom gépeinek zúgásától kezdve a tudományos áttörésekig, minden egyes esemény újabb lapot írt a történelem könyvébe. Ezek a kincsek nem csupán fizikai tárgyak; sokkal inkább az emberek álmait, szenvedélyeit és küzdelmeit tükrözik. Gondoljunk csak a klasszikus művészet remekműveire, a zenében elért mérföldkövekre, vagy a technológiai újításokra, amelyek forradalmasították életünket. A 19. és 20. század során felnőtt egy generáció, amely nemcsak a múlt tanulságaiból merített, hanem új lehetőségeket is teremtett a jövő számára. A kincsek között ott találjuk a tudósok felfedezéseit, a művészek alkotásait, és a társadalmi mozgalmak vívmányait, amelyek mind hozzájárultak ahhoz, hogy világunk ma ilyen sokszínű és gazdag legyen. Ahogy végigjárjuk ezt a két évszázadot, ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a legnagyobb kincsek néha a legegyszerűbb pillanatokban rejlenek: egy baráti találkozásban, egy közös nevetésben, vagy az együtt eltöltött csendes estékben. Ezek a pillanatok formálják életünket, és örök emlékeket hagynak maguk után. --- Remélem, hogy ez a változat elnyeri a tetszésedet!" címmel kiállítás nyílik az MTA székházában, és nemzetközi konferenciát rendeznek külföldi akadémiai vezetők részvételével. A nagyközönséget idén is várják az előző években nagy érdeklődéssel övezett esti Tudományünnep+ előadás-sorozattal. Ezen szó lesz egyebek mellett a Nándorfehérvár-mítosz történeti hátteréről, valamint a szuperbaktériumok és az antibiotikumok küzdelméről is. Az ünnepi programokon országszerte számos rendezvénnyel várják a tudomány iránt érdeklődőket.

November 2-án a Magyar Tudományos Akadémia vezetői a nagycenki Széchenyi-mauzóleumnál gyűlnek össze, hogy koszorúzással adózzanak az alapító emlékének. Ezen alkalomból, a sopronpusztai Akadémiai Erdőben egy új facsemete elültetésével is megörökítik Széchenyi István örökségét.

Pozsonyi emlékünnep, ünnepélyes zenei előadás, nemzetközi szakmai találkozó.

November 3-án, az alapító felajánlásának színhelyén, az 1825-ös országgyűlés otthonául szolgáló Pozsonyban folytatódik az ünnepi rendezvénysorozat. E jeles napon a magyar akadémiai küldöttség tagjai tiszteletüket teszik gróf Széchenyi István emléktáblájánál, majd részt vesznek a Magyar Tudományos Akadémia, a Szlovák Tudományos Akadémia és a Szlovákiai Magyar Akadémiai Tanács közös konferenciáján.

A bicentenáriumi évforduló ünnepélyes estéjén, a Jubileumi Tudományünnep 2025 nyitányaként, a Zeneakadémia falai között különleges hangverseny várja az érdeklődőket. Az eseményre hazai és nemzetközi tudományos testületek vezetői gyűlnek össze, hogy együtt ünnepeljék ezt a jelentős mérföldkövet.

November 4-én a Magyar Tudományos Akadémia Széchenyi téri székházának felújított Dísztermében tartanak az MTA 200. évfordulójára érkezett külföldi akadémiai vezetők részvételével konferenciát. Az emlékülés első részét, melynek témája a tudós társaságok múltja, jelene és jövője, egy minikoncert zárja a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia művészeinek előadásában. A konferencia második részében panelbeszélgetésre kerül sor a nemzeti akadémiák és nemzetközi szervezetek vezető képviselőinek részvételével az akadémiák 21. századi szerepéről, az előttük álló kihívásokról, a generációs megújulásról és a tudományos tanácsadás jövőjéről.

Persze, íme egy egyedi változat a "200 év kincsei" témáról: --- **Két évszázad csodái** Képzelj el egy utazást az időben, ahol 200 év kincseinek nyomába eredhetünk. E két évszázad alatt számtalan érték, műalkotás és felfedezés született, amelyek formálták kultúránkat és társadalmainkat. Az ipari forradalom gépeinek zúgásától kezdve a tudományos áttörésekig, minden egyes esemény újabb lapot írt a történelem könyvébe. Ezek a kincsek nem csupán fizikai tárgyak; sokkal inkább az emberek álmait, szenvedélyeit és küzdelmeit tükrözik. Gondoljunk csak a klasszikus művészet remekműveire, a zenében elért mérföldkövekre, vagy a technológiai újításokra, amelyek forradalmasították életünket. A 19. és 20. század során felnőtt egy generáció, amely nemcsak a múlt tanulságaiból merített, hanem új lehetőségeket is teremtett a jövő számára. A kincsek között ott találjuk a tudósok felfedezéseit, a művészek alkotásait, és a társadalmi mozgalmak vívmányait, amelyek mind hozzájárultak ahhoz, hogy világunk ma ilyen sokszínű és gazdag legyen. Ahogy végigjárjuk ezt a két évszázadot, ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a legnagyobb kincsek néha a legegyszerűbb pillanatokban rejlenek: egy baráti találkozásban, egy közös nevetésben, vagy az együtt eltöltött csendes estékben. Ezek a pillanatok formálják életünket, és örök emlékeket hagynak maguk után. --- Remélem, hogy ez a változat elnyeri a tetszésedet!

Egy lap a világ egyik első nyomtatott könyvéből, egy példány Hunyadi Mátyás hányatott sorsú corvinái közül,

Az irodalom kincstárának mélyéről merítve, a Szózat eredeti kézirata, Petőfi Sándor és Arany János csipkelődő levelezése, valamint Radnóti Miklós Bori notesze mind olyan különleges darabok, amelyek nem csupán a magyar kultúra gazdagságát tükrözik, hanem a költők személyes kapcsolatait és gondolatait is. Ezek a művek nem csupán szavak halmaza, hanem életre keltett pillanatok, amelyekből a korabeli szellem és a művészi ihlet szőtte a történetet. Mindezek a dokumentumok megőrizték a költők szellemét és a kor hangulatát, lehetővé téve számunkra, hogy bepillantást nyerjünk a múltba.

Kölcsey, Széchenyi és számos más nemzeti hősünk arcképei csupán néhány gyöngyszem a lenyűgöző gyűjteményből, amelyet a 200 éves Magyar Tudományos Akadémia kínál. Az akadémia megújult székháza lehetőséget biztosít arra, hogy mindenki felfedezhesse ezt a kulturális kincset.

A 2025. november 5-én megnyíló, Persze, íme egy egyedi változat a "200 év kincsei" témáról: --- **Két évszázad csodái** Képzelj el egy utazást az időben, ahol 200 év kincseinek nyomába eredhetünk. E két évszázad alatt számtalan érték, műalkotás és felfedezés született, amelyek formálták kultúránkat és társadalmainkat. Az ipari forradalom gépeinek zúgásától kezdve a tudományos áttörésekig, minden egyes esemény újabb lapot írt a történelem könyvébe. Ezek a kincsek nem csupán fizikai tárgyak; sokkal inkább az emberek álmait, szenvedélyeit és küzdelmeit tükrözik. Gondoljunk csak a klasszikus művészet remekműveire, a zenében elért mérföldkövekre, vagy a technológiai újításokra, amelyek forradalmasították életünket. A 19. és 20. század során felnőtt egy generáció, amely nemcsak a múlt tanulságaiból merített, hanem új lehetőségeket is teremtett a jövő számára. A kincsek között ott találjuk a tudósok felfedezéseit, a művészek alkotásait, és a társadalmi mozgalmak vívmányait, amelyek mind hozzájárultak ahhoz, hogy világunk ma ilyen sokszínű és gazdag legyen. Ahogy végigjárjuk ezt a két évszázadot, ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a legnagyobb kincsek néha a legegyszerűbb pillanatokban rejlenek: egy baráti találkozásban, egy közös nevetésben, vagy az együtt eltöltött csendes estékben. Ezek a pillanatok formálják életünket, és örök emlékeket hagynak maguk után. --- Remélem, hogy ez a változat elnyeri a tetszésedet! című kiállítás az Akadémia, rajta keresztül Magyarország 19-20. századi történetének fontosabb eseményeit, kimagasló személyiségeit mutatja be a nagyközönség számára ritkán látható kéziratokkal, képekkel és műtárgyakkal.

Az MTA Könyvtára és Művészeti Gyűjteménye által őrzött, a nemzeti identitásunkat formáló fontos dokumentumok többsége jól ismert a középiskolai irodalom- és történelemkönyvekből. November 5-től azonban lehetőség nyílik arra, hogy ezeket az értékes tételeket az eredeti formájukban is megtekintsük az MTA székházában, a budapesti Széchenyi István téren.

Ízelítőül néhány további példa a kiállított kincsekből: Vörösmarty Mihály íróasztalán nemcsak a Szózat eredeti kézirata, hanem sakk-készlete is látható lesz. Arany Jánosnak, az Akadémia titoknokának Kapcsos könyve mellett barátja, Petőfi Sándor relikviái kapnak helyet, Madách Imrét pedig Az ember tragédiája eredeti kézirata képviseli, amelyen Arany János rájegyzései is olvashatók.

Az Akadémia palotájának harmadik emeletén, ahol egykor a Szépművészeti Múzeum elődintézménye, az Országos Képtár működött, a látogatók az intézmény legkiválóbb tagjainak portréival találkozhatnak.

Széchenyi István, Kazinczy Ferenc, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Deák Ferenc, Eötvös József, Arany János és az Akadémia további jelentős szereplőinek jól ismert arcképei

A falakon sorakozó alakzatok mind külön történeteket mesélnek.

Jubileumi Tudományünnep 2025

November 5-én veszi kezdetét a Magyar Tudományos Akadémia hagyományos, novemberi eseménysorozata, mely idén különleges formában valósul meg. Az idei Jubileumi Tudományünnep mottója: "200 év a tudás és a társadalom szolgálatában", amely méltóképpen ünnepli a tudományos közösség két évszázados hozzájárulását.

Idén ismét izgalmas programokkal várja a nagyközönséget az előző években nagy népszerűségnek örvendő esti Tudományünnep+ előadás-sorozat. Az esemény öt estén keresztül kínál lenyűgöző ismeretterjesztő programokat, és külön figyelmet szentel a 200 éve született…

Jókai Mór, a magyar irodalom kiemelkedő alakja, nem csupán regényeivel, hanem tudományos érdeklődésével is hozzájárult a magyar kultúrához. Számos művében, mint például a "Kárpáthy Zoltán"-ban, a tudomány és a művészet fúzióját szemlélteti, bemutatva, hogy a tudományos felfedezések hogyan formálhatják az emberi életet és gondolkodást. Jókai Mór számára a tudomány nem csupán száraz tények gyűjteménye volt, hanem a világ megértésének egy módja, amely inspirálta irodalmi munkásságát. A Nándorfehérvár-mítosz, amely a magyar történelem egyik jelentős eseményére, a 1456-os török ostromra épül, szintén gazdag történeti háttérrel bír. A vár védelme, Hunyadi János és a vitéz védők heroikus küzdelme a muszlim hódítók ellen nem csupán a nemzeti identitás szimbóluma lett, hanem a kereszténység védelmének is egy fontos mérföldköve. E mítosz, amely évszázadok óta él a magyar köztudatban, folyamatosan inspirálja a művészeteket, és emlékeztet minket a bátorságra és az összefogásra. A szuperbaktériumok és az antibiotikumok közötti küzdelem napjaink egyik legégetőbb egészségügyi problémája. A baktériumok alkalmazkodó képessége és az antibiotikumokkal szembeni ellenállásuk új kihívások elé állítja az orvostudományt. Miközben az antibiotikumok felfedezése forradalmasította a betegségek kezelését, a túlzott és helytelen használatuk a baktériumok ellenállóvá válásához vezetett. Ez a küzdelem nem csupán orvosi, hanem társadalmi és etikai kérdéseket is felvet, hiszen a közegészségügy megóvása érdekében minden egyes ember felelőssége, hogy tudatosan használja ezeket a gyógyszereket. E három téma, Jókai Mór tudományos érdeklődése, a Nándorfehérvár-mítosz történeti jelentősége, és a szuperbaktériumokkal folytatott harc, mind a tudás, a kultúra és az emberi tapasztalás gazdag szövetét alkotja, amely folyamatosan formálja a jövőnket.

A társadalomtudományi előadások célja, hogy mélyebb betekintést nyújtsanak a társadalmi átalakulásokba, különös tekintettel arra, hogyan formálja a fiatalok külföldi munkavállalása a közösségeket, valamint milyen hatásokkal járt a szerelem és a kapcsolatok dinamikája a Covid időszakában. Minden egyes előadást egy interaktív beszélgetés követ, ahol a résztvevők aktívan részt vehetnek a párbeszédben, megosztva saját tapasztalataikat és véleményeiket.

Az MTA200 programsorozat keretében megrendezésre kerülő tematikus napon az MTA tudományos osztályai bemutatják legfontosabb tudományos eredményeiket, valamint betekintést nyerhetünk Berzeviczy Albert életébe és munkásságába, aki az Akadémia leghosszabb ideig hivatalban lévő elnöke volt. Ez a rendezvény remek lehetőséget kínál arra, hogy felfedezzük a tudományos közösség gazdag örökségét és elkötelezettségét.

A Nők a tudományban programja hagyományosan a tudományünnep középpontjában áll, és idén különös figyelmet fordít arra, hogy milyen hatással voltak a nők a különböző tudományágakra, mind a múltban, mind a jelenben. Megvizsgáljuk, milyen kiindulópontokkal indultak a nők a tudományos pályákon, és hogyan változtak az esélyeik az idők során. A nap második felében egy konferencia keretében a pszichológiai tudományok fejlődését elemezzük, ahol többek között olyan izgalmas kérdésekre keresünk választ, mint hogy milyen mechanizmusokon keresztül vezethet a stressz depresszióhoz, mit is jelent valójában a társas kíváncsiság, és hogyan zajlik a nyelv fejlődése a tipikus és atipikus utak mentén.

A Fiatal Kutatók Akadémiája egész napos konferenciája már hagyományos eseménynek számít, ahol idén a "Multidiszciplináris kutatások: Hogyan találnak egymásra kutatási területek?" témájával várják az FKA tagjait és minden érdeklődőt az MTA impozáns székházában. Az esemény célja, hogy ösztönözze a különböző tudományágak közötti együttműködést és új perspektívákat nyújtson a kutatás világában.

A novemberi ünnepségek szerves részét képezik annak a másfél éves bicentenáriumi eseménysorozatnak, amely 2025 májusától 2026 decemberéig tart, és amelynek során az MTA a teljes magyar kutatói közösséggel együtt ünnepli megalapításának 200. évfordulóját.

Tudomány Debrecentől Veszprémig

Megmutatni a tudomány változatosságát, visszatekinteni 200 év meghatározó személyeire és pillanataira, valamint ízelítőt adni a legizgalmasabb és legértékesebb új tudományos eredményekből - ez a célja a Magyar Tudományos Akadémia 11 tudományos osztálya, valamint a hazai és határon túli tudományos és kulturális szervezetek által rendezett eseménysorozatnak, amely egy-egy hónapon keresztül egy régió vagy szervezet tudományos tevékenységét, illetve az adott tudományos osztályhoz tartozó tudományterületeket helyezi a fókuszba.

Novemberben a Magyar Tudományos Akadémia területi bizottságai bemutatják tevékenységük sokszínűségét és eredményeit.

A debreceni, miskolci, szegedi, pécsi és veszprémi önkormányzatok izgalmas programokkal készülnek az MTA székházába látogatók számára november hónap során. Konferenciák, kerekasztal-beszélgetések és könyvbemutatók sokaságával várják az érdeklődőket, hogy közösen fedezzék fel a tudomány és a kultúra legfrissebb eredményeit.

Az ünnepi eseményekkel kapcsolatos részletes információkat az mta.hu és az mta200.hu weboldalain a közeljövőben megosztjuk veletek.