Sajnos Magyarországon sok ember életét korai távozás árnyékolja be, mivel az egészségügyi rendszer nem kapja meg a megérdemelt figyelmet és támogatást a döntéshozóktól.
Több százezer magyar életét követeli a korai halál, ami aggasztó trendet mutat. A kórházaink állapota azt jelzi, hogy Magyarország nemcsak az EU átlagához, hanem a visegrádi országokhoz viszonyítva is egyre inkább leszakad.
A rendszerváltáskor történelmi esély adódott arra, hogy Magyarország az egészségügy területén is "nyugatosodjon", de több mint harminc év távlatából már jól látszik: a fejlődés üteme jelentősen elmaradt attól, amit a lehetőségek kínáltak, ez pedig emberéletekbe került és kerül a mai napig - derül ki Orosz Éva professor emerita, MTA-doktor, egészségügyi közgazdász-szociológus A felzárkózás kudarca című, a Lege Artis Medicinae folyóiratban nemrég megjelent, kétrészes tanulmányából, amit a hvg360 szemlézett.
Orosz elemzése alapján a 2015 és 2019 közötti ötéves időszakban Magyarországon összesen 234 ezer elkerülhető halálozásra került sor. Ha sikerült volna elérnünk a cseh egészségügyi színvonalat, akkor ez a szám 86 ezerrel csökkent volna. Hasonlóképpen, ha a lengyel szintet értük volna el, akkor 72 ezerrel kevesebb haláleset történt volna.
A várható élettartam alakulásában is hasonló tendenciák figyelhetőek meg, különösen a középkorú magyar férfiak egészségi állapotának romlása tekintetében. Az 1980-as évek végén a 40 éves férfiak várható élettartama 5,1 évvel volt alacsonyabb az EU14 átlagához képest, míg a 2010-es évek végére ez a különbség már 6,9 évre nőtt.
