Salát Gergely: a számos konfliktus közül csupán egyetlen fronton alakult ki tűzszünet az Egyesült Államok és Kína között.

A genfi kereskedelmi megállapodás, amely a vámok mérsékléséről szól, arra utal, hogy a résztvevő felek elkötelezettek a helyzet normalizálása iránt – nyilatkozta az InfoRádiónak a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója. A sinológus véleménye szerint Kína az utóbbi időszakban mérsékelte harcias kommunikációját, ezzel is azt kívánja hangsúlyozni, hogy megbízható üzleti partnerként kíván jelen lenni a globális piacon.

Az Egyesült Államok és Kína kölcsönös vámcsökkentésről állapodott meg, amely szerint a kínai importtermékekre kivetett vámok az eddigi 145 százalékról 30 százalékra csökkennek. Ezzel párhuzamosan Kína is jelentős lépést tesz, hiszen az Egyesült Államokból származó termékekre vonatkozó pótvám 125 százalékról 10 százalékra mérséklődik. A megállapodás mindkét országra nézve 90 napos időtartamra érvényes.

Salát Gergely az InfoRádióban az átmeneti megállapodás részleteit és annak lehetséges következményeit elemezte. Kiemelte, hogy a mostani megegyezés "óriási áttörés" az elmúlt hetek feszültségei és üzengetései után. Megjegyezte, hogy a 10 és 30 százalékos vámok mellett a kereskedelem viszonylag zökkenőmentesen folytatható, míg az eddigi 125 és 145 százalékos vámok hosszú távon komoly nehézségeket okoztak volna. Az amerikai kormányzat által bevezetett 30 százalékos vám részben a fentaniltermelésben betöltött ázsiai szerep miatt 20 százalékos "büntető" vámmal egészül ki, míg a fennmaradó 10 százalék a viszonossági vámokból ered.

A sinológus kitért arra is, hogy a felek megállapodtak abban is, hogy létrehoznak egy mechanizmust a kereskedelmi viták megtárgyalására, amiből arra lehet következtetni, hogy időről időre egyeztetni fog a két ország politikai vezetése. Az Egyesült Államok és Kína kereskedelmi képviselői legutóbb Genfben találkoztak, a jövőben azonban vélhetően vendégül látják majd egymást, illetve akár harmadik ország is lehet a találkozók helyszíne. A Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója szerint

Ez a szándék arra enged következtetni, hogy a felek valóban elkötelezettek amellett, hogy valamilyen módon rendezniük kell a helyzetet.

Ezzel párhuzamosan nem hiszi, hogy minden felmerülő problémát sikerülne megoldani, hiszen bőségesen akadnak és a jövőben is várhatóak konfliktusok az amerikai és a kínai felek között. Mindazonáltal a kétoldalú kapcsolatok fejlesztése és a jelenlegi vámok jelentős mérséklése "kedvező előrelépésnek" minősíthető.

Salát Gergely szerint Hszi Csin-ping kínai elnök nem tehetett mást, kényszerhelyzetben volt, tárgyalnia kellett az USA vezetőivel, mert az amerikai védővámok, illetve a technológiai embargó nagyon komoly károkat okozott volna Kínának. Hszi Csin-ping ráadásul nemcsak az amerikaikkal való kereskedelmi viszony rendezésére törekszik, hanem gesztust tett Oroszország felé is, hiszen a múlt héten megjelent Moszkvában, a győzelem napi ünnepségen. A szakértő úgy véli, ez nem azért történt, mert a kínai elnök valamilyen közvetítői szerepet szeretne betölteni, hanem egyszerűen azt demonstrálta, hogy fontos számára az orosz-kínai kapcsolatok ápolása. Azt gondolja, a kínai külpolitika nem vett más irányt, csak szemléli, mi történik a világban, és alkalmazkodik a fejleményekhez.

Salát Gergely szerint ugyanakkor az nagyon jól látszik, hogy Peking "egy kicsit visszább vett a korábbi harcias retorikájából", és különböző kommunikációs paneleket alkalmazva azt próbálja szemléltetni, hogy

A kiszámíthatatlan és csapongó Egyesült Államok mellett Kína a világban egy biztos bástyaként tűnik fel. Érdemes figyelembe venni, hogy a távol-keleti ország vezetésével való együttműködés számos lehetőséget rejt magában.

Mivel hű marad a szavaihoz, és nem változtatja meg a nézeteit egyik pillanatról a másikra, a sinológus rámutatott arra, hogy Kína valószínűleg azért lépett vissza egy-két lépést, hogy demonstrálja, megbízható tárgyalópartner, akivel érdemes kereskedni. Az alsóbb szinteken azonban még mindig hallani éles, kritikával teli kínai nyilatkozatokat az Egyesült Államok irányába. Salát Gergely véleménye szerint azonban nem zárható ki, hogy ezekből a kijelentésekből is mérsékelni fognak a jövőben.

A mostani kereskedelmi megállapodás nem jelenti azt, hogy a csendes-óceáni térségben enyhülne a feszültség a két világhatalom között. A szakértő kiemelte, hogy Genfben is csak a vámok kerültek szóba, más kérdésben nem mutatkozott kompromisszumkészség a felek között, igazából fel sem hoztak más témákat. "A politikai befolyás és térnyerés sokkal bonyolultabb és érzékenyebb kérdés. Kína és az Egyesült Államok arról meg tud egyezni, hogy hány százalék legyen a vám, arról viszont jelenleg biztosan nem, hogyan kellene felosztani az ázsiai csendes-óceáni térséget vagy milyen érdekszférákat kellene kialakítani. Nem úgy tűnik, hogy bármelyik fél is engedne ezekben a kérdésekben" - tette hozzá a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója.

A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy az amerikai és kínai rivalizálás továbbra is fennmarad, hiszen Genfben nem egy végleges békét kötöttek, csupán egyetlen fronton értek el tűzszünetet. Ez azt jelenti, hogy a technológiai újítások, a katonai fejlesztések, a gazdasági befektetések és a kulturális hatások terén a harcok várhatóan továbbra is éles küzdelmeket hoznak.